Vadász- és Versenylap 2. évfolyam, 1858

1858-02-20 / 5. szám

71 Kedvetlensége nöttön nett; szokása ellen többnyire mélyen hallgatott. A vadászaton rendes állásaitól búcsút vett. Négy hó mnlva örökre elveszté szemevilágát, melly hajdan egész környezetét felbirta villanyozni. Világtalanodása után pár évvel megkísérté még egyszer s utoljára a lövést: kivezetteté magát fáczánosába s ott egy terebélyes nyárfa alá lapult, mellyre a fáczánok éjjelenként szoktak volt szállni. A fáczánok gyiigyögö hangjára fellőtt, de nem talált, nagyon elérzékenyedve távozott el, és soha sem fogott azután fegyvert kezébe. Wesselényi a vadászatot eredeti módon másoktól ebben is eltérve, aesthetikai jó Ízléssel szokta párositni: az elejtett vadakat a vadászat alatt nem használta fel, sem bőrüket le nem rántatá, hanem a nagy konyha külső falain csinos vegyitékben lőnek felaggatva és gyékénnyel gondosan elfedve, hogy senki se láthassa. Az utolsó napon vendégei előtt leleplezteté, mi azoknak élvezetdús lá'ványt tárt fel. Ez utolsó s leghosszabbra nyúlt vadászata díszesebben koszorúzá a cj j konyha falait, mint valaha. Ott függtek tarka vegyületben a szép vadak: 380 nyúl: 42 baköz, néhány vadkan s gímszarvas, 38 róka, 12 vadmacska, 2 nyest, 4 farkas, 42 császármadár és 36 fáezán. Ezek festői vegyületén órákig gyönyörködtünk. Kocsér és a dij agar ászatok. (Végszó agyöző es sebes kerdeseben ) RETSKY ANDRÁSTÓL. T. szerk úr, — Bár jól tudom, hogy a levelezők száma naponként szaporodik s az érdekes tudósítások halmazzal küldetnek a „Vadászlap" szerkesztőségéhez, még is pár hasábot kell kérnem igénytelen soraim számára; *) nem is tolnám fel magamat a tisztelt olvasó közönség unalmára, de félig felkérve, szavamat beváltani kötelességem. A kocséri agarászatról kívánok szót emelni azokhoz leginkább, kik ott jelen voltak s azokhoz kik ott bíráskodtak. — De mielőtt ebhez fognék, Gulácsiímre barátomnak ugyan e lapok második számában megjelent czikkére óhajtok némelly *) Az alföldi sik gyakorlati- a „Vadászlap" elméleti küzdtere levén az agarászat körül eltérő nézeteknek, ezek megvitatására mind a két térnek nyitva kell állnia, Szerk.