Vadász- és Versenylap 2. évfolyam, 1858

1858-12-30 / 36. szám

590 les munkája a lópatkolás ujabb módjáról és sok más dolgozat, mellynek elésorolásával nem akarjuk fitogtatni a gazdagságot, mellyet ügytársaink szívességének köszönhetünk s melly egyszersmind tanúsága annak, liogy lapjaink keletkezése egy egészen új irodalomágat s ebben új jeles Írókat teremtett. Az időjárásra visszatérve, e rövid szóval : „befagytunk" ki van mondva az, liogy a lovas vadászatoknak vége szakadt s liogy ezeknek liivei is fegyverrel cserélték fel a kantárszárat. Csak a kitűzött díjagarászatoknak kell végberaenniök, mégpedig „akár virrad, akár nem." Óhajtjuk, bár a jövő január 10-kén Törökszentmiklóson tartandó dijagarászatnak jobb idő és talaj kedvezzen, mint a dec. 15-kinek, mellyen b. Podmaniczky Frigyes agarai körömrúgott rongyos talpakkal szereztek győzelmet — az elvért illy áldozatra is kész tulajdonosuknak. Az akkor ki nem adott díjért futásnak ismétlése jan. 10-kén annyiból is nevezetes leend , bogy e verseny már egészen az új szabályok értelmében fog történni, mellyeknek megvitatása és megállapítása a versenyt megelőző estnek lesz feladata. Az eredményt lapjaink azonnal közlendik. A kopófalkák ólaikban ásítoznak, tetteik tanúi pedig szarvastehén-, vaddisznó-, nyúl-, fáczán s egyéb vadászatokra oszlottak szét, mint erről alább fogunk számot adni. A lovasvadászatoknak egyes utóhangjai azonban még mindig felcsendülnek Igy, Csákóról T. L. írja, hogy az ottani utolsó napok örömeit a kolozsvári kopásztársaság egyik tagjának jelenléte növelte. „Egyenként s együtt működve mutattuk be neki falkánkat, mellynél sebesebbdgen, de összevágóbb aligha létezik a continensen. Természetében van a magyarnak, liogy keblét vagyonát örömest feltárja szeretteinek s ezzekkel élveit osztani szereti. Bár többen látogatnának meg a Királyhágón túli vadászrokonink közül s személyesen győződhetnének meg, hogy az alföldön sincs rózsa tövis nélkül s itt ép úgy, mint náluk, megvannak — habár más alakban — a vadaszélvet emelő akadályok, mellyek a jó lovat s a lovas higgadtságát igénylik. — Az idei csákói vadászat összesített eredménye : oct. 15-étöl novemb20 áig tizenhat, nov. 29-étöl dec. 8-áig tizenöt, és dec. 9-étol 11-éig hat, azaz mindössze harmínczhét nyúl hallali. S ha a többször napokig tartott fagy meg nem za. varja a működést, még szebb eredmény lett volna felmutatható, de így több ízben a legjobb időt szalasztottuk el, minek — változó jellemű éghajlatunk alatt — egyedüli orvossága annak kimondása (mit már néhányan tettünk is), hogy jövőre az idény utolsó napjáig, melly dec 15-ke, lovainkat Csákóról bár minő időjárásban sem mozdítandjuk el." A második utóhang, a f ó t i rókavadászatoké, K e g 1 e v i c li Béla grófnak következő kedélyes elmefuttatása : „Ma szép csendesen s látszólag lehető legkellemesebben ment kis telivér kanczád „

White-rose?" „Igen," volt rövid feleletem, mire bundám szorosabban vonva össze, igyekeztem mélyebben fészkelni magam ama kis hintó sarkába, mellyet két sebes ügető