Vadász- és Versenylap 2. évfolyam, 1858

1858-01-30 / 3. szám

45 Lebeda, Kirner kezei után ; az úri vadászok közt valóságos verseny áll, ők a vadászatot fáradhatlan szenvedéllyel űzik s ezeknél fogva most sokkal több vad esik mint valaha; hiszen egy gr. Preiner Pepi több vadat lött egy év alatt maga, mint hajdan 2 megye úri puskásai; csak azok a szalonkák mit állnak ki a dalmát és horvát szélektől kezdve, hol már eleikbe mennek, egész idáig ? Mindenkor tizedelik őket, alig marad valami tenyésztésre — s ez az oka, miért kevesebb a vad most mint azelőtt. Ezen nem segit más, mint vadásztörvények és ebadó. BALOGHY ELEK. . \ » Sportirodalom. IL Eine Gemsjagd in Tyrol

, vou Friedrich Gerstäker. Leipzig. 1857. — — a 4 Ugyanazon élénk szinezetet, hűséget és plasticát, melly Gerstäcker iratait átalában jellemzi, találjuk ezen újabb müvében is. A tyroli zergevadászat kimerítő ismertetése ez s annál érdekesebb, hogy németül levén irva, szerző az ottani tájszólást és vadász műszavakat kedélyesen vegyitkette leírásai szövegébe, mellyet 34 szép fametszet s 12 kőmetszetü kép külön lapon ékesit. Ara 4 ft 48 kr. pp. Kapható Ráth Mór könyvkereskedésében. III. Scenes de voyages et de chasses. Truductions librespar Henri Blanvalet. Geneve. 1857. A 215 lapra terjedő kötet tizenkét úti- és vadászkalandot tartalmaz, mellyeknek színhelye Amerika. A beszélyszerü előadás inkább csak mulattató olvasmány, mint valódi sportbecsii szerkezet. A veszélyekből való csodás menekvés rémjelenetekkel váltakozik benne. Olvashatja vadász és nem vadász, férfi, nő, öreg és ifjú s ki végig ment rajta, ép olly kevéssé mondhatja, hogy valódi sportról olvasott, mint a „Les Girondins" vagy a „Histoire de la Restauration" forgatója nem igényelheti, t ? hogy valódi történelmi művel foglalkozik. Ara 1 ft. 36 kr. pp. G e ib e 1 Árminnál. IV. Jagdbrevier von Heinrich Laube. Zweite vermein te Auflage. Leipzig 1858. E tizenhatodrét alakú vastag kötet fényes tanúbizonysága annak, hogy a fejlődés milly magas fokán áll Németországban a szabályzóit vadászat. A legrégibb meséktől kezdve a legújabb vadászdalokig összegyűjtve adja mindazt, mi a vadász élményeit alkotja s ezeknek költői szinezetet ád. Az év négy szakára osztva , minden szak az akkor vadászható állatok kedélyes ismertetését tartalmazza, melly a vadász és vad eszejárásának mintegy kifejezése s ez utóbbinak hangjait is — többnyire versekbe szőve — utánozza. Szóval, e könyv a vadászatnak, mellyröl Hartig, Winekell s többen tüzetes munkákat irtak, szépirodalmi része, minő csak ott keletkezhetik, hol a szabályszerüleg űzött vadászat emlékei, sajátságai, meséi, műszavai, firól fira szállnak át. Nekünk magyaroknak e német „Jagdbrevier" csak szemrehányás, hogy vadászati emlékeinket annyira elhanyagoltuk, miszerint e részben hagyományunk alig van, költészetünk pedig épen nincs. És műszavaink ? ezeket a többnyire német