Vadász- és Versenylap 2. évfolyam, 1858

1858-10-10 / 28. szám

Kis ellenmondás részemről elégséges volt arra, liogy öt tűzbe hozza. „Voltam pár futtatáson — folytatá — láttam tömérdek czingár lovat s még tömérdekebb népet, melly egymás pénzét nyerte eí a gyepen, t mint valamelly szerencsejáték asztalán. Evenkint sok. talán keserves munkával szerzett vagyon vesz itt el, nem egy gazdag ember vált általa koldussá. S miért ? mert Beadsman érkezett be elsőnek, vagy mert Longrange nem volt az első bárom közt. Pedig szeretném látni akarmellyikét is egy londoni serfőző szekere előtt, vagy csak eke elé is fogva. S ha oda nem való, mi jót tesz gyors futásával? — Lord Cli —hoz, kinek Yorkshirben gyönyörű birtoka van, ajánló levelem volt, Nem találtam lionn, de stewardja példátlan szíves volt szétvezetni a minta gazdaságban. Sok szépet láttam, de annál inkább csodáltam, liogy egy illy okszerű gazda 50 -60 pár rókakopóra s 15 vadászlóra veti ki pénzét, csak azért, liogy ezen istállón és drága takarmányon tartott lovak az év kilencz hónapján át egy rövid órát sétáljanak, a többi három hónap alatt pedig sövényen, árkon, bokron át ugorjanak s magokat a rajtok ülővel együtt nyaktörés veszélyének tegyék ki — egy rókafark magas czéljáért. Grlasgowban egy puskamüvest, ki a legjobb breechloadereket készíti, ket restem fel. Epen egy halászati kirándulásról tért haza s ragyogó arcczal miitatá a fogott lazaczot. Az egyiket, mint mondá, négy és fél óráig leste, míg horgára került. Boldog türelem, boldogtalan passió! Visszatéret, egy város végén nagy embertömeget találtam. Hát ezek mit bámulnak? kérdém angol útitársamtól. Pedestrianism — gyalogverseny volt készülőben két alsó néposztálybeli férfi közt, mint ezt társam a városból hozott nyomott programmon íniitatá. John 500 ölnyi távolságra 10 öl előnyt adott Tómnak, de a fogadók nagyobb része John mellett állt, ki már több izben gyalogolt 60 órát pihenés nélkül s a menésben ép olly gyors volt, mint kitartó. Sok szerencsét tüdődnek! gondolám s tovább menénk. Egy ízben a Tliemzén, másszor Southhampton mellett a tengeren láttam több sorba állított sajkákat, hat vagy nyolez evezővel, vitorlával sat, A lapátokat urak, még pedig gazdag emberek, feszítették, hogy csak úgy izzadtak bele. Csolnakverseny volt ez — a mint itt nevezik : yachting vagy regatta, Talán matrózoknak készülnek ezen urak? kérdém kissé gúnyosan egy mellettem álló angoltól. Ez bámulva nézett rám, de nem felelt. Manchester mellett egy híres tudóst — nagy mathematicus — látogattam meg. Uramtia! a különben komoly férfiút tágas udvarán bigézve találtam.