Vadász- és Versenylap 2. évfolyam, 1858

1858-07-20 / 20. szám

329 Válaszok és jegyzetek. C^ui se excusat, iucusat. Baloghy Elek úrnak, az ebacló tárgyában. Azt hittük, B. Elek úr megbánja a mit irt s hallgat vele. Megbánja, hogy ebadót proponált s ime hetek holnapok múlva *) válaszul adja többünknek egyszerre, hogy biz ö nem hogy nem ad semmit a mi discursunkra az ebadót illetőleg, de még azt is követeli, hogy mi csak egyoldalú szempontból vettük fel a dolgot „a gazda mint vadász" czímti czikkünkben s az ebadót csak a gazdára nézve bizonyítottuk üdvtelennek. Ez még mind kevés volna, de B. Elek úr tovább megyen s igy nyilatkozik : „Továbbá is állítom, liogy csak így tisztulnánk egy söpréssel attól a sok éhes kutyától,

5 mellyeket a vadásztörvény száz ezikke sem pusztítna ki vagy korlátozna a visszaélésektől." Ez mondhatom igen veszedelmes doctrina, mert körülbelül ezen elven alapúi: „a törvény nem képes oltalmazni, hanem a kényszeradó majd megtör." Nem hisszük bogy B. Elek úr illy merész elvet kivánt volna védelmébe venni s hinni akarjuk, hogy csak és csupán vadászszenvedélye ragadta ezen kifakadásra s lia nyugodtan átgondolja : mit írt, mit ajánl ? attól önként elálland. De vegyük fel gyakorlati oldalról e kérdést, mellyhez B. Elek úr olly sok szép reményt köt, miszerint nyíltan kimondja, hogy az ebadó igen nagy szaporodására fogna szolgálni a vadaknak s hogy ő azt száz vadásztörvénynél is többre becsüli. A juhászkutyákat és a szántóvető emberek kutyáit hozza fel ugyanis B. úr mint ollyakat, mellyek a vadakban kárt tesznek, — „a poczkos és siildö nyulakat, foglyok- fürjek fészkeit sat." A szántóvető emberrel kimenő kutyát nem, de a juhászkutyát sem fogja az ebadó kiirtani, valaminthogy ezek igen kevés nyulat bolygatnak és a foglyokban, fürjekben is kevés kárt tesznek s ha tesznek is, szükséges voltuk miatt párhuzamot kell állítanunk azon vad mennyiség között melly netalán az ö révükön elvész és azon szükség között, mellyet tartásuk fedez. Ez a teendője annak, ki propositiók mellett harczol s nem az mit B. úr cselekszik t. i. hogy kiürítse a gyermeket fiirdöstöl, mondván : a juhász és béres meg kapás kutyája kárt tesz a vadakban (nem nagyot, de csak teszen) ergo ebadó m in d e n kutyára. *) E késedelem a mi hibánk , ha ugyan hibának nevezhető az, hogy tárgyhalmaz miatt csak későbben közölhettük B E. úrnak hozzánk már régen beérkezett válaszát. Lapjaink minden — a vadász- és versenyügy körüli vélemény uy ilvánitására olly ezélból állván nyitva, hogy annak megvitatásából a javaslat czélszerüsége vagy ennek ellenkezője tűnjék ki : közöltük B. úr czikkét is. V. úr jelen viszonválaszával azonban az ebadó körül folyt vitatkozást befejezettnek kérjük tekintetni, annálinkább minthogy B. úrnak elszigetelten maradt véleménye ellen annyi indokolt s részint közölt, részint magánúton tett észrevétel érkezett, hogy az ügy — a javaslat egyhangú visszautasításával — kimerítettnek tűnvén fel, ezzel a t olvasó közönség türelmét többé nem fáraszthatjuk. Szerk.