Vadász- és Versenylap 2. évfolyam, 1858

1858-06-10 / 16. szám

•264 Ezentúl majdnem naponként lesbe jártunk ki a medvére, melly az őszi vetéseket szorgalmasan látogatta — s három izben lőttek is reá pór puskások, de a sötétség miatt sikertelenül. A lesjáratok alkalmával azonban egy 93 fontos farkas esett. Medvénk ez üldözést fel sem vette, sőt később egész Murány alájött s itt véletlenül egy kerülő lövésére, ki kettős csöve két golyójával köszönté öt meg. De e lövéseknek egyike sem volt halálos, mint ezt az utána sikertelenül tett kutatások bizonyíták. Ezen esemény után néhány nappal kalandorunk a murányi várrom alatt egy keriilőlak közelében ismét szerepelt. Ez úttal disznóbúsra éhezett s egy sertésólnak gyönge födelét beszakítván, felülről beugrott; a bennlevő két sertés kisebbikét megfojtá s vérét kiszívta ; a nagyobbikat pedig összemarczangolta. Mindez sötét éjjel történt. A kerülőgazda nem volt honn, de történetesen két bátor izmos bojtár meghallá a borzasztó dulakodást, baltákkal ellátva a sertésól felé sietett s a medvének — melly épen azon az úton, a merre jött, menekült — fejére többb vágást intézett. A medve sem maradt adós s a bojtárok egyikének lábát megsebzé. Csaknem hihetetlen, de megtörtént, hogy következő éjen a medve ismét megjelent. A kerülő az ablakból golyóval lőtt reá , mire morogva s erősen vérezve távozott. Végre a negyedik éjen több kerülő gyűlt össze, csekély távolságra egymástól körülvette a lakást s iine már 7 órakor este a sertésól felé czammogott a medve, hol Dacbo Mihály kerülő húsz lépésnyiről két golyót lőtt belé s ezzel kalandos életének végett vetett. Kan kangyászmedve volt ez, 2y

2 mázsát nyomott, bár éhség s alkalmasint a sok megsebzés következtében nagyon elkényszeredett. Felbontatásakor 13 régi golyót s postát találtak részint bordái közt, részint busába nőve; s azonkivül 5 új golyót, mellyek közül csak a két utolsó volt halálos Ma már gyérebben mutatkozik medve e vidéken ; 1845-ben még a murányi erdőkerületben két bajtóvadászaton 4 öreg és 2 fiatal medve esett el, mellyek közül egymagam kettőt lőttem, Murány, martiusban 1858. FIRBAS ADOLF föerdéez. II. A csertove-szeloi medve. 1855. őszével Sz. Kereszt vidékén a Caranvölgy nyiltabb terére dülő hegyaljak erdeiben dúsan termett meg a makk és a vadkörte, melly utóbbi czikkből a tót pórnép dalolva és ujongva sietett kamrája zugait megtölteni, de egyszersmind a fenyvesek lakója is oda hagyá ősi barlangját, a gyümölcscsel megáldott alsóbb magaslatokra jött le s a Csertove-Szelóban (ördög nyerge) ésaRoszipanáb a n (széjjelszórt begy) üté fel tanyáját, honnan a makkal és körtével lepett völ-