Vadász- és Versenylap 2. évfolyam, 1858
1858-05-30 / 15. szám
•234 ták ; — a lég hideg és kemény volt — mindezen nemleges tényezők által a bűz hamar elenyészett, és igy a bajtások mindjárt félbenszakadtak; csak a mérsékelő eső és meleg napok után javult meg annyira a lég és föld, bogy a tenyészet megújulása észrevehető ós ezzel a bűz is tartósabb lett, úgy bogy a kopók azt megerőltetés nélkül szedhették fel, és igy hajtásuk nem vegytani tanulmányra, de valódi vadászatra fordult, Olly kedvező napokat értünk aztán, liogy ezekhez a legjobb őszi vadászatok basonlithatók sem voltak, és kétségen felett áll az, liogy a tavaszi vadászatok a lovat és kopót jobban megviselik ugyan mint az ősziek, de szigorú hajtásöröm tekintetében ezeket aránytalanúl felülmúlják ; és lia már őszkor á viradó vadászreggelt örömmel üdvözöltük, kétszeres gyönyörrel tettük ezt most, midőn bárom hónapi kemény tél által szabad ég alatti mulatságainktól elzárva, ezekre ismét megnyílt az alkalom, és a megújuló természetnek illatdús levegőjét, kedves lovunkon vágtatva, szívhattuk be. Ezen időszak alatt többször jutott eszembe, a mit egy vadászpajtásunk September hónapról, mint a szarvas lesjárat legkedvezőbb időszakáról mondott „bár e hó 100 napból állana!" és én ebhez még azt óhajtva teszem, bár a tavaszi kedvező vadász idő 100 napig tartana; meg vagyok győződve, hogy egyetértene velem minden szenvedélyes vadász, ki a tavaszi vadászatoknak bájoló örömét velünk élvezhette volna. De hát a kár, mellyet tavaszkor a nyulakban tesznek ? hiszen kipusztítják azokat a szegény nyulakat? Igy kiáltanak fel azok, kik minden vadászatnak , de különösen a kopászatnak ellenei, vagy pedig vadásznak ugyan ollykor ollykor, mert ez nagyon divatos, de örömmel karolnak fel minden ürügyet, hogy ne kelljen vadászniok. E kérdések megoldására, megvallom, a télen még nem voltam elkészülve, de most azokat, remélem, megnyugtatókig fejthetem meg. Tartottunk elejénte mi is attól, hogy majd többnyire poczkos nyulakra akadunk, mellyek testi állapotuk miatt rosz vadászatot fognak adui; de tilalmazási szempontból is sajnálottuk volna, ha egy nyúlcsaládanyát kellett vala elfogatnunk. Rövid idő alatt azonban eloszlatta a tapasztalás ebbeli aggályunkat, és nem csak arra tanított, hogy és miképen lehet nőstény nyúlnak kopók általi elfogatását megakadályozni, de egyszersmind arról is meggyőzött, liogy minden haszontalan érzelgést félretéve, őszintén lehet tavaszkor a vadászatot élvezni, a nélkül, bogy a nyulak szaporodásában kárt tennénk. A tavaszi vadászatok alatt 8 nyulat fogattunk és mind a nyolez bak volt. Ennek okát megfejtem , meg egyszersmind azt is, mikép találtuk el annak módját. Nőstény nyúl ez idényben ritkán jár magányosan, párja mindig vele ugrik fel; az illy kettős nyom iizése nem adhat jó hajtást, mert az egy mást mindig keresztező félbevágó bűz a jő kopóknak csak elzavarására szolgál, mert nem hajthatnak oly bátran, mintsem kellene; és ha a nyálak hajtásközben elválnak egymástól, a kopófalka is ketté válik, mi a vadászatot elrontja.