Vadász- és Versenylap 2. évfolyam, 1858

1858-05-20 / 14. szám

^^jATEANTUR -/é V _ fi VADASZ-ÉS VERSENYLAP Csütörtök, május 20. 14. sz. Második évfolyam 1858. Egy róka emlékiratai. KÖZLI BÉRCZY KÁROLY *) étlen napok , zárdai magány, egyhangú élet — őszülni kezdek. Hasztalan! sorsát senki el nem kerülheti. Az If"

1' enyém az, hogy mindenesetre hírneves róka váljék belőlem. Fekete rókáról volt már említés azon tömérdek könyv valamellyikében, mellyet fajunkról irtak, de fehérről még soha — s én, ha fogságom még sokáig tart, okvetlen galambfehérré őszülök. Hírem világszerü lesz s még azon szigetországban is, hol becsületünk legnagyobb (mit egyébiránt szépen köszönünk!) példátlan esemény gyanánt fogják beszélni, hogy egy magyar róka a veres Frakkosok elöl fehér bundában futott meg a zöld gyepen; futott meg, nondom, mert hogy elfogassam magam, arra először eszesebb és tapaszaltabb vén róka vagyok, másodszor ambitióm sem terjed annyira, liogy a nemzeti muzeum Walhallájában kívánjam börömet bámultatni. ") E mémoires-ok közolbetését egy természetbúvár s egy ügy véd barátomnak köszönhe3m. A természetbúvár május első napjaiban füvészet közben a pesti szigeten harasztok alatt ftlálta az iratot, de a sajátságos irást olvasni nem tudta, mig ez esetlegesen egy tapasztalt syvéd szemei elé került, ki azonnal felismerte benne a rókanyelvet. B. K. 14