Vadász- és Versenylap 2. évfolyam, 1858

1858-05-10 / 13. szám

•199 „Monseigneur , én az Aisne túlpartján fekvő Vic helységből jövök; tegnapelőtt három óra tájban Cournentból mentem baza felé s vagy báromszáz lépésnyire láttam egy szarvast, a mint ép a folyón úszott át.

1

4 „Két Lajosaranyat ezen embernek)

4 szólt a berezeg. „Monseigneur, én még távolabbról — Mainbressonból jövök; két napja este a mezőkön át hazatéret szarvast láttam, még pedig öreget; a ribaumari erdőbe ment, minthogy pedig ott rötvad nem tenyészik. alka masint ugyanazon állat lesz az. mellyet Monseigneur kerestet.

4

4 „Négy Lajosaranyat neki!

4

4 rendelé a herczeg láthatólag vidulva. „Én Monseigneur még távolabb lakom; házikóm elkülönzötten áll a Rocroyba vezető út szélén, hová kétszáz lépésnyire van gyümölcsös kertem. Minap éjfélkor ablakomnál álltam s a teli hold világánál tisztán láthattam egy almafáim közt rágódó szarvast. Alig nyitára föl azonban ajtómat s a tolvaj azonnal megillant, nyomainak hosszú vonalát hagyva maga után. Ha ez nem a kérdéses szarvas, akkor bizonnyal az ardennesi erdőségből való volt, melly bonne bonche-t jött keresni saját tanyájáról.

4

4 „Hat Lajosaranyat ezen embernek kárpótlásúl almafáiért!

4

4 kiáltá a herczeg, nem fojthatva el öröme kitörését, „Tehát az Ardennes! az Ardennes ! most már a mienk. Kétszer megvert, de csak jöjjön még egyszer vissza, akkor rajtunk lesz a sor.

4

4 Egy reggelen lelkendezve jö egy ostorász s jelenti, hogy ismét látta a szarvast. Egészen fel volt indúlva saját- és ura érdekében. A herczeg azonnal hadi tanácsot tartott s maga vezényelte a jövő vadászatra tett készületeket, Chantillytöl Ardennes felé minden hat (ang.) mértföldnyi távolságra friss falkák helyeztettek el s a herczeg kijelenté, hogy ha éjeket is kell lóháton töltenie, megejti a szarvast. A herczeg ideges nyugtalansággal kezdé meg a hajtást s aggálya nöttön nőtt, midőn a szarvas kitört az erdőből; az előintézkedések azonban olly részletesek és pontosak valának, hogy csaknem biztos sikerre lehete számolni. Mindamellett a győzelem kétséges maradt egész az ötödik falkaállomásig, miután a szarvas ereje és gyorsasága csökkenésének kevés jelét adta. De innen kezdve már a szegény állat ereje megfogyott és megtörött — a kill (megölése) harminczöt mértföldnyire történt a helytől, hol felhajtották. E jelenet élénkségét s a hallali fényét leírni bajos volna, de nem is feladatunk, a királyi vadászathoz kellvén visszatérnünk.