Vadász- és Versenylap 2. évfolyam, 1858

1858-05-10 / 13. szám

•196 kalandokról, új színésznőkről, játékveszteségről, politikáról, vadászatról, lovakról, steeple-cliasekröl — s a folyton érkező új sportsmanek közbenjötte a társalgásnak egyre új irányt, tárgyat, fordulatot nyújtott. A tömegben egyszerre szájról szájra jár a „Monseigneur" szó s minden fő egy irányba fordúl. A dauphin a körbe lép s ez tiszteletteljes szivélyességgel nyilik meg előtte. Kísérői : Guiche berezeg és a vadászat parancsnoka. Guiche herczeget ezrek közöl is ki lehetne ismerni előkelő külsejétr ről s öltözéke választékosságáról. O talán legjobb lóísmeröje volt Franeziaországnak és honának nagy szolgálatot tett azzal , liogy a tenyésztés javítására minden befolyását felhasználta s e tárgyról érdekes munkát is írt. t Értesültem, bogy a dauphin mindig óranegyeddel szokta megelőzni királyi atyját. Valóban, épen tizenegy volt az óra, midőn egy vágtató csendőr merült fel a chatilloni uton. Nem sokára jött a király nyolczas fogatú hintaja, a kövér kocsissal a bakon s roppant csizmákba bukott fulajtárokkal, kiknek jelmeze XIV. Lajos korára, Tournay ostromára s a flandriai hadjáratra emlékeztetEzt a királyi vadászatra meghívottak hintói követik. Mindenki kalapot emel. A daupliin ő felsége elé megy. A királyt gróf Girardin a fővadászmester kiséri. Ez utóbbi értesítést vesz és parancsot oszt, olly határozottsággal és gyorsasággal, mellyböl kitűnik képessége bármelly vállalat végrehajtására, hol értelem s ép test és lélek a siker fő elemei. A királyi hintók egyikéből egy férfiú száll ki, kinek neve az élők közt leghíresebb s kinek jelszava maga jellemmagyarázat — Vir tuti s for tuna comes. E három szóban indiai és európai tetteinek egész történelme foglalva van. Mint haliám, ö most másodízben kiséré a királyt vadászati kirándulásra. Első ízben a marly-i erdőkben vadásztak együtt s Wellington herczeg — mert ő az — nagy élvezetet látszott találni e mulatságban. A király meghallgatta a parancsnok jelentését s egy Charlemagne nevü szarvas zaklatását rendelte el , mellyet e hajnalon tettek ki a Carre four de rObelisque vidékén. Gróf D Egberti átnyujtá királyának a vadászkést s az első lovászmester a kengyelt tartotta ö felségének, míg túlfelől a másik a nyerget fogta.