Vadász- és Versenylap 2. évfolyam, 1858

1858-04-20 / 11. szám

171 esnek, akkor iránytűnket (Mücke) jobbra, ha pedig a golyók balra esnek, iránytünket is egy kissé balra helyezzük, mindaddig, mig az irányzó vonal a golyó pályájának kivánatink szerint meg nem felel. Ha pedig minden fáradozásunk daczára sikeres eredményre nem juthatnánk, akkor a cső vonásaiban van a hiba s fegyverünket vagy lnizassuk ki újra, vagy adjunk tovább rajta. Az első távolsági lövések kellő eredménye után a második lőponti távolról (Kernschussweite) kezdjük lövéseinket. Szabályosan fúrt csövű golyófegyvernéb ha az az első lőponti távolról pontosan belövetett, a második távolróli belövés nem szokott fáradságba kerülni : miután csak ritkán fordúl elö, hogy csekély golyóeltérések következtében az irányzó vonal módosítást kivánna. Ha azonban a függő vonaltóli golyóeltérések nagyon észrevehetők lennének, akkor a csö szabálytalanéi van fúrva s illy csövű fegyvernek pontos belövése sok fáradozást igényel : mert nem csak az iránytű, hanem az irányzó állásán is — s igy kölcsönösen — addig kell segíteni, míg az irányzó vonal mind a két távolságnak meg nem felel. (A szabályos furású csővek nagyon ritkák s azért ritkán is látni olly fegyvert, mellynél az irányzó és az iránytű a cső felső szélességének közepén állana.) Pontosan belőtt fegyver birtokában a golyólövönek következőkre kell ügyelnie : Minden test, melly a levegőben — valamelly dobás vagy taszítás következtében— vizirányban halad, a föld vonzó erejénél és saját súlyánál fogva sülyedni kénytelen. Ezen sülyedés által — mellynek a fegyverből kilőtt golyó is ki vagyon téve — létesül az irányzó vonalnak a golyópálya általi második átvágása. Ennélfogva ba valamelly tárgyra vizirányban czélozunk, melly a golyófegyver második lőponti távolánál közelebb vagyon : a golyó a tárgy felett fog elmenni, sülyedése nem lévén még olly nagy, hogy pályája az irányzó vonalt átvághatná. És viszont, ha a lőpontnál távolabb eső tárgyakra czélozunk, a golyó a tárgy alatt fog elmenni : mert a sülyedése következtében történendő átvágási pont már jóval idább létesült. Ezekből következik tehát : hogy a második lőpontnál közelebb eső tárgyaknak alája, a messzebb esőknek pedig föléje kell czélozni; vagy is első esetben az iránytűt finoman, a másodikban gorombán kell venni. (Die Mücke fein oder grob nehmen.) Az első lőpontnál közelebb eső távolságokban az irányzó vonalnak a golyó pályájátóli eltérése olly csekély, hogy czélozásnál különbséget nem tészen. Minden a levegőbe függőlegesen felhajitott test a vonzás irányában baladván, addig lialad felfelé, mig erejét végkép elvesztve a földre vissza nem esik. Ezen természettani törvényt követi a fegyverből függőlegesen fellőtt golyó is. Mivel pedig az irányzó vonalnak a golyó pályája általi második átvágása egyedül a golyó sülyedése következtében létesülhet : nagyon természetes, hogy az függőlegesen fellőtt golyónál nem történhetik. Ha tehát valamelly tárgyra függőlegesen lövünk felfelé : annak mindig alája cfélozzunk, különben fölötte lövünk el. Ezen golyólövési szabályra a vizirányosságtól 45 fok alatti eltérésnél kell már ügyelni: mert ekkor a golyó jóval tovább halad — mint vizirányban — mig sülyedni kezd. Ha valamelly mélységbe egészen függőlegesen lövünk le, szintén a tárgyak alá kell czélozni, mert a golyó a vonzás és szabad esés irányában haladván, az