Vadász- és Versenylap 2. évfolyam, 1858

1858-04-10 / 10. szám

TCI 163 fa között nyílást lelve, magát hátulról a kan hátára veté. E nem vélt támadásra ez készen nem lévén, védelmi állásából kiveretett segy perez alatt fogva lön. Az iszonyú zajra és ordításra a hajtó is segítségül jött s a disznót a kutyák által lefülelve találá. Bajára azonban se kése, se baltája nem volt: az erős küzdésben a kutyák is fáradni kezdtek s az ember nem tudott egyebet tenni, mint a kezében levő két erös kopólánezot a disznó nyakára csavarni s azt egy fiatal fa törzsökéhez csatolni. A kannak e prometheusi sorsa azonban nem soká tartott, mert a nagy zajra és dulakodásra felérkezett másik hajtó a balta fokával ezt is agyonveré. Mire a sűrűségen keresztül a helyszínére értem, már agyon volt verve a kan, mit igen sajnálok, mert életben hozhattuk volna haza, A kutyákat a más kettő után ismét eleresztettük — és lett hajtás, mellynek bérczfalaktól százszorosan viszszavert kellemes zenéje diadalénekként hangzott szakadatlanúl az ormokon végig, de a növekedő távolság miatt fokonként vesztett erejéből, míg végre csak egyes tetőkről volt hallható. Azután mély csend állott be, órák múltak, a nap hanyatlott s a hivó vadászkürt hasztalan harsogott, mert a 3 kutya csak más nap este sértetlenül érkezett haza a merész csatából. Mi történt a kutyák és a harmadik vaddisznó között, az a rengeteg titka maradt. , KOMAROMY LÁSZLÓ. Lószelidités. E lapok hasábjain már említők Mr R a r e y lószelidítő mesterségét, mellynek ö számos bizonyítványát adta, az angol és franezia uralkodó családok tagjai előtt is. A legvadabb legmakacsabb lovakat negyedóra alatt bárányszelídekké változtatá az amerikai s titkát az angol kormánynak ajánlá bizonyos összegért, de ajánlata visszautasíttatván, ujabban aláirást nyitott olly feltételekkel, liogy ha 50ü aláiró 10 font sterlingjével 5000 fontot, teliát 50,000 pftot biztosit számára, a nevezetes titkot, m e 11 y n e k úgymond ö a feltalálója, közzétenni lesz hajlandó. Erre azonban a „Bell's Life" közelebbi száma egy yorki levelet közöl, mellynek irója kereken tagadja, liogy Mr. Rarey legyen a titok feltalálója, miután azt egy yorksbirei farmer régóta gyakorolja ép olly sikerrel, mint az amerikai Rarey — s a mellett titka közzétételének árát is olcsóbbra, 500 font sterlingre, az egyes oktatást pedig 5 fontra szabja. E yorkmegyei gazda egy míílovartól tanúlta a titkot s ezt többen is tudták Angliában, kik közül néhányan Amerikába vándoroltak ki s ezektől leste el Rarey nr a módot, mellyet most saját találmányának mond. E yorki gazdán kivül két bárom más versenytársa is keletkezett a yankeenak. Ezek egyike , a „nortbumberlandi lószelidítő" név alatt ismeretes T elf er most Londonban adja mutatványait. 0 a lószelidités e módját 25 év óta tudja s azt 22 év előtt bizonyos Robsonnal közlötte, ki nem sokára ezután Canadába ugyanazon helységbe költözött, honnan Rarey jött. Telfer egy guinea dij ért bár kit titkába avat. E titok lassanként már nyilvánossá kezd válni. Általános a hiedelem, bogy a yorki gazda, Telfer, Rarey, Suliivan irlandi paraszt, szóval valamennyi lószelidítő bizonyos szereket basznál a szeliditésre s liogy e szerek recipéje következő : A lovak lábain közönséges a békavar vagy csüdsömör, melly könnyen levehető és sajátságos penészes szaggal bír. E szag- olly éles átható, mintha a lóvizelet amoniak részei különösen itt öszpontosúlnának — se bűz minden állatra, de különösen a kutyára és magára a lóra is nagy vonzerőt gyakorol. E csüdsömör porrá reszelten az első szer; a második rőteny (rhodium) olaj; a harmadik köményolaj. E két utóbbi, de különösen a köményolaj szagát a ló ösztönszerűleg kedveli. Mind a bárom szer 11 *