Vadász- és Versenylap 2. évfolyam, 1858

1858-04-10 / 10. szám

160 baritát is kielégíteni, csak engem nem, ki a halhatlan költő szavaival sóhajtám magamban, hogy „Jaj nekem s jaj annak „A ki fáklyát gyújta képzetemnek „S lágy szivembe fuvallt gerjedelmet!" Gyanítod-e nyájas olvasó „lágy szivem gerjedelmét" ? — A vadászrész éldeleteután sóvárgott — híréből azt már régóta ismerő képzeletem. De hiába! most sem nyílt kilátás vágyaim kielégítésére , a mennyiben a vadász, ki egyedül értett készítéséhez, a holnapi hajtások nyomozásával foglalkozván,távol járt sigy nem maradt egyéb hátra, mint hozzá látni a már már fékezbetlen éhség csillapításához. Nem sokára keringett is a víg vadászserleg, mellyet a hegyek által százszorozott „éljen„-ek közt üríténk ki a szerencsés vadász— a kemenczei tisztelendő káplán egészségére. Sok tréfás dolog került a gyep szőnyegére, kehlem derült s feledve mindent, multat és jelent, terveket és epedést, gondot és bánatot — boldog valék. Eközben az est fátyola halkal mindig leebb leebb szállott, a nyári éj felüté fölöttünk végetlen csillagsátorát s egyikünk is másikunk is köpenyébe burkoltan elhallgatott, míg mindnyájan s végre magamis, nyugtalan elmémben még mindig a holnapi vadászatot, a csillagrendszert, a vadászrészt, stb. forgatva, egy mély sóhajjal még mélyebb álomba merültem. Egyszerre — hallok ebcsaholást, mellybe távoli kürt hosszú méla zengése vegyült. A hajtás egyre tüzesebb lesz; vad és zabolátlan, de egyszersmind víg és kicsapongó zajából férfiak mély hangja s közben pajzán női kaczagás érczesengetyüje hallszik és —- mindinkább közeledik hozzám. Minden mozog, a fák lombjai suttognak, bozót bokor recseg s egyszerre, mint az égből bulivá, ott terem előttem a tíízmáglya lángjaitól sajátszerüen világított pliantasticiis csoport. Deli férfiak csillogó fegyverekkel, tündéri hölgyek könnyű tegzeikkel, apródok, kopjások, Íjászok, solymászok , tüszkölő vadászméneket csitító csatlósok, lovászok, pórázon tartott nyugtalan vadászebek, egy sürgő forgó zajongó tarka tömeg — szóval, Claude Lorraine életdús képeinek egyike vonúlt fel előttem. Villámsebességgel kapják fel nagy fáradsággal szerzett őzünket, Folytatása a mellékletben.