Vadász- és Versenylap 2. évfolyam, 1858

1858-01-10 / 1. szám

12^ Sötét homály lepte már el a völgy medrét, csupán a bércztetök fénylettek már ezüst színben, midőn sétánkból visszatértünk; egyetemes csend uralkodott e nagyszerű tájon, számtalan csillag tündöklött a felhőtlen égen, mi pedig azon édes reménnyel, hogy derült est után derült hajnalra ébredhetünk, keressük fel a pihenő helyet. (Folytatása követk.) Az egyesületi lovarda Pesten. (Megnyittatott 1858. január 7-én.) Mielőtt a megnyitásnak egyszerű, de élénk, vidám és lovagias színezetű ünnepélyéről szúlanánk , a főváros díszére váló ezen intézet keletkezése történetét kell röviden ismertetnünk. Múlt tavasszal — alig nyolez hónapja még — az úri-utcza egy termében több főúr kandalló körül szivarozott. A beszéd folyamában felmerült a régi panasz, hogy Pestnek nines alkalmas lovardája s ki a Nautmann-féle szűk helyiségben fejének a fölepbe ütközését koczkáztatni nem akarja, az szélben viharban Budára átlovagolni s egészségét veszélyezni kénytelen; felemlitve lön, liogy a jelen vivő terem sem helyiség-, sem a benső kiállítás tekintetében nem felel meg az igényeknek; ki pedig pisztolyból néhány czéllövést tenni szeretne, az a városerdő mellett távol fekvő városi lövöldében primitiv intézményekre talál, mellyek a pisztoly-czéllövést