Vadász- és Versenylap 2. évfolyam, 1858

1858-03-30 / 9. szám

141 ben fog növekedni, minőben a vadászati segédeszközök használtattak ; p. o. egyszerű egycsövű puskával egyedül vadászott, vagy egyedül de kettős fegyverrel, vagy : fegyverrel és egy vizslával, vagy két három kopóval, vagy lóháton fegyveresen s agarakkal, vagy gyalog két három vagy több hajtóval, vagy lóháton nagyobb társaságban kopófalkával stb. Ezen előszámlált tilalomtörési vagy jogcsorbitási esetek mutatják , mennyire különböző beszámítás alá esik, mi módon lön elkövetve a tilalomtörés vagy jogcsorbitás, minő eszközökkel rendelkezett az illető. S ezen esetek elitélésénél igy folytathatná a törvényhozó : 3) Ha a tilalomtörő vagy jogcsorbitó vadászati jog élvezetében nincsen és saját kutyájával fogatott el idegen területen : a kártétel teljes megtérítése után személyétől ennyit s kutyájától bárom annyit tartozik fizetni. 4) Ha a tilalomtörő saját vadászati térrel bir, a kutyára külön büntetés nem esik. E pontban rejlik a kutyamegszoriíás. De menjünk tovább s formulázzunk még néhány czikkelyt,és reméljük minden commentár nélkül át fog látszani, hogy nem szükség a vadászrendszabályok életbeléptetésére sem ebadó, sem kutyatartási privilégium vagy tilalom. 5) A tilalomtörés fokozatainak megítélésére : a) legkisebb fokú tilalomtörés, ha szomszéd vadászjogos lép — b) ha nem szomszéd vadászjogos lép a tilosba; c) ha szomszéd nem vadászjogos lép a tilosba; d) ha vadőr lép a tilosba. Vadőr olly egyén, ki vadászjoggal sehol sem bir s a vadat kereskedési czélból lövi, vagy bár ki más, ha nevelt ápolt vadat oroz; e) nagyobb fokozatok elseje, ha bárki egyes vizslával illetéktelenül — vagy illetéktelen téren vadász; f) második, lia kopókkal gyalog — g) harmadik, lia kopók után lóháton —h) végre, lia bajtókkal vadászna. S igy tovább. Mindezen fokozatok felállítása és meghatározása okvetlen szükséges, miután első tekintetre beláthatja akár vadász, akár csupán gazda légyen valaki, hogy igen különböző hatást gyakorol azon téren, hol illetéktelenül jelen meg az , ki maga gyalogol egyes lőfegyverrel és az, ki 10—20 bajtóval terelteti lövés alá a vadat stb. Mindezeket főleg azért hoztuk fel, liogy megfeleljünk némileg Baloghy Elek úrnak, ki e lapok 3-ik számába irt értekezését : „Miért vau most kevesebb vad mint ezelőtt?" *) azzal rekeszti be hirtelen, hogy : „ezen nem segit más, mint vadásztörvény és ebadó." S miután leliet, ki a nyomtatott igének első tekintetre hitelt adni kész, még egyszer elhihetné közlő úr mondása után, bogy az ebadó szükséges s hogy a kutyatartás megszorítása a vadászat előnyeire befolyással birna. A vadásztörvények igen czélszerüen alakúlhatnak aként, liogy illetéktelen vadászebeket tartani nem igen lesz kedve senkinek, lia egyszer hasznukat nem veheti s lia veszi, két három olly beszámítás alá esik, mintha a nélkül próbál szerencsét; miután épen úgy, *) E czikkre egyéb észrevételek alább is olvashatók. Szerk.