Vadász- és Versenylap 2. évfolyam, 1858

1858-03-20 / 8. szám

121 Ha nem tilalmas azon birtok, mellyet bérbe vett az illető, vadászati joga a tulajdonosnak kétségbevonhatlan marad a régi törvények s a legújabb rendelvények értelme szerint is ; mert azon föld birtoka egyébb tilalmazatlan téreken való vadászati jogot is biztosit a tulajdonos számára; annál inkább illeti őt tehát saját — bár bérbeadott birtokán is a vadászati jog. Nem is ez a kétség tárgya, hanem az, hogy kizárólagossá teheti-e a birtokos ezen jogát bérbe adott földén , avagy kénytelen e azt a haszonbéri viszony miatt bérnökével megosztani ? A haszonbérleti szerződésben kikötött tárgyak használata kizárólagosan a bérlőt mint földmivelőt illetik, ki földjét a szerződésszabta feltételekhez hiven használhatja s azoknak a szerződés pontjaiban kikötött mód szerint minden jövedelmeit elveszi s igy a vadászat előnyeivel is jogosan él mindaddig, mig a tulajdonos azt hallgatólag eltűri, s mindaddig véleményünk szerint jogosan fog azon a téren vadászni is anélkül, hogy egyéb mint haszonbérlői állása legyen szükséges igazolására ; de a tulajdonosnak tilalma következtében, a haszonbéri szerződésnek létezése öt nem menti meg a vadászati jog elvesztésétől. A vadászati jog már régebben a feudalismus korában mint önálló valami tekintetett, mi kiviláglik abból, bogy a nemesi kiváltságok közé tartozott, s neninemesek, mig nemesi földet tulajdoni joggal nem szerezhettek, vadászati joggal sem birtak és semmi esetben sem volt elegendő ürügy a vadászat gyakorlására a földbirtok kezelése, haszonvétele, vagy egyéb rajta való üzelem. Miután e jog önálló valaminek volt ismerve ezelőtt, de a legújabb rendeletek is annak bélyegezik, midőn a területeknek vadászati kibérléséről rendelkeznek, természetes hogy azt nd sem ignorálhatjuk, annál kevésbé, mert annak meghatározásában : kit illet azon esetben a vadászjog, midőn az a liaszonbéri szerződésekben, mint legtöbbnyire történni szokott, nincs említve? felvilágosításunkra és irányul szolgálhat, anélkül, hogy ezen elavult kiváltságokat egyébre használni akarnók . Véleményünk határozottan oda megyen ki, hogy olly felmerülő esetben, hol e jogok használata vitás kérdés tárgyává lesz, egyszerűen ezen szabályok lennének alkalmazandók. 1) A tilalmas határ , ha főldmivelési tekintetben bérbe adatik, bérlőnek vadászati jogot csak úgy ád, ha a szerződésben vadászati jogot is engedett az illető bérbeadó tulajdonos. 2) Nem tilalmazott határ haszonbérlője bir azon a téren vadászati joggal, ha szerződésében arról említés nem volna is. 3) A haszonbérbeadás a birtokost nem zárja ki a tulajdonán való vadászhatástól, kivévén ha a szerződésben attól elállana. 4) Bérbe adott s még nem tilalmazott földbirtokát a tulajdonos később a bérlet tartama alatt is tilalmazhatja, hacsak a bérleti szerződés neki vadászjogot különösen nem kötelezett. 5) Haszonbérlőnek, ki tilalmatlan határt, mellyet bérel, tilalmazni óhajt, a tulajdonos beegyezését kinyernie szükséges, ellenkező esetben az a tulajdonos javára fog esni, a bérlő kétségtelen kizárhatásával.