Vadász- és Versenylap 2. évfolyam, 1858
1858-03-20 / 8. szám
114 ébredezvén, az erdőket bogarak döngése élénkíti s madárhangicsálás vidámabbá íinnepélyesbbé varázsolja, a természetbarátot pedig kéjes hangulatba ringatja : akkor a vadászban is felébred az ösztön szenvedélye gyakorlására s liosszasb nyugalmában sovárogva várja az erdei szalonkák megérkezését. Kora ifjúságomtól fogva élvezetesb óráim közé számitám azokat, mellyeket az erdei szalonkák vadászásában töltöttem, az ért természetrajzi sajátságaik és életmódjuk elég érdeket kölcsönöztek arra, hogy megérkezésükre és vadászásukra vonatkozó tapasztalataimat feljegyezzem magamnak. Eltérve az erdei szalonka kimerítőbb természetrajzától, csupán némelly jellemzetes tulajdonait akarom közleni, mellyek, babár gyakorlott vadász előtt nem egészen ismeretlenek is, de kezdő vadászra nem lesznek tán egészen érdeknélküliek. r Az erdei szalonka Európában, Ázsiában , Afrikában, a hely minémüségéhez képest tartózkodik. Melegebb tartományokban magasb hegyeken tanyáz s csak zordonabb időszakban vonulván le a völgyekbe, nálunk lombos és fenyüerdöségekben — ha kivált ezekben nedvesebb helyek vannak — lelhető leginkább , de valóságos mocsárokban soha sem tanyáz s csak kivételesen szaporodik, ekkor is csupán nagyobb összefüggő erdőségekben. Honunkban az erdei szalonka vándormadár, ámbár gyenge telekben némellyek visszamaradnak. A nálunk megjelenő erdei szalonkák nagyobb tömege Afrika és Görögország szigetein Ithakán stb. telel. Ezek egy része, ha az európai időjárás vándorlásukat nem akadályozza, rövid idő alatt erdeinkbe érkezik; másik része pedig tőlünk inkább délre fekvő tartományokban tartja első nyugállomását. Időszaki vándorlásukat, más szárnyasokéval egyetemben, a táplálási szükség feltételezi, melly szoros összeköttetésben áll az állatországban mindenütt uralkodó önfentartási ösztönnel. Fölötte csodálandó, hogy ezen vándorlást ösztönszerű isteni adomány vezeti, melly ezen állatokkal jókor tudatja, hogy hazájokban létezésüket mikor és meddig fenyegetik elemi behatások. Ugyan ezen adomány jelöli ki nékiek az irányt azon vidékek felé hol vándorlásuk időszakában legtöbb táplálékot találván, életüket legkönnyebben fentarthatják. Valóságos természetes hazája az erdei szalonkáknak ott keresendő, hol maguk által választott vidékekben rendesen fészkeinekés szaporod-