Vadász- és Versenylap 2. évfolyam, 1858

1858-03-10 / 7. szám

105 sem fogadható el kifogása, mert a belépő világosan csak a rét terményeinek lopá­sára léphetett be, vagy ha véletlen lépett is be, de okvetlen olly dolgot vett el és tulajdont sértett, mellynek haszonvétele öt semmi esetben sem illette ; holott a va­dász, még azért ha belépett rétemre s belépése után kárt tett vadászata által, a gazda kárának megtérítésén kívül teljesen jogaiban van, ha ugyan nincsen tilal­mazva azon határ. Ha pedig tilalmazva van, akkor a tilalomtörés a gazdászati ká­ron felül jön számitás alá. A tilalmasban talált vadász tehát véleményünk szerint épen ugy megállitható, fegyverétől megfoszható, megzálogolható, mint a gazdászati tilalom­törö, ellentállás következtében beperelhető s mig a mezei kár rábecsültetik, a körül­ményekhez mért büntetés alá kell kerülnie s a tilalmas határ tiszteletére utasíttat­ván, olly birságra Ítélendő, melly a gazdát, vagy vadászati tilalombirtokost is kie­légítse ; de főleg a vadász esélyeit is mérlegelve osztassék az igazság. Az úgynevezett vadorzók ellen az eljárásnak szerintünk legszigorúbbnak kel lene lenni, nem véve tekintetbe egyebet, csak a vad minőségét; könnyítő körülmé­nyül szolgáljon az ártalmas vad ejtése vagy üldözése — minők farkas, róka, hiúz, keselyű, vércse s. t. efféle, — nehezitőiil a nemes és inyéncz vadféléké — minők: szarvas, őz, fogoly, fáczán, szalonka sat. (Folyt, követk.) j Túzokvadászat. A hazánkbeli vadászatok közt kiválólagos helyet foglaló túzokvadászat leí­rása a „Vadászlap" múlt évi folyamából nem hiányzik ugyan, s az e lap olvasói nagyobb része előtt nem is újság: a mennyiben még is a vadászat e neme különféle­képen űzetik, nem lesz talán érdektelen annak ismétlése, kivált azon olvasók előtt, kik a puszták e hatalmas madarát soha sem vadászták s csak Raff leírása után is­merik, vagy legfelebb valami madárgyüjteményben kitömve látták, onnan is meg­győződhetvén egyébiránt, hogy az utána fáradozást bizon megérdemli. De különben is e szerfelett okos és éber — sokszor minden cselt és igyekezetet meghiúsító állat vadászása körüli külön és többféle alkalmi tapasztalások, habár ismétlések is, ifjú vadásznemzedékünknek tanulmányúi s alkalmi miheztartásul szolgálva, soha sem feleslegesek. Miután pedig épen most érkeztem egy hétig űzött illyféle vadászatról, sietek a tapasztaltakat még a friss és élénk benyomás hatása alatt vázolni. Báró Sina Simon ercsi-i uradalma terjedelmes és szép pusztáin nagy mennyi­ségben költ és tanyáz a túzok s leginkább a nagy kiterjedésben termelni szokott repcze, a túzok kedvencz és kiválólagos eledele, köti öt e vidékhez. Ez gyenge ol­dala, mellyért aztán sok esik áldozatul. Úgy van vele, mint a tót a pálinkával: ha

Next

/
Thumbnails
Contents