Vadász- és Versenylap 1. évfolyam, 1857

1857-02-15 / 3. szám

36 lovasok közelében maradand s nem, mint sokszor eléggé szomorúan tapasztaljuk, messze a lovas csapat előtt czirkál vagy félre tart, vadat keresve. — Az által hogy zárva tartatik az agár, nem fejlődhetik ki fajának főjellemvonása, a kóborlás; tiszta marad, nem marakodik, nem lop pecsenyét, se zsirt, nem részesül kiérdemlett iitlegekben, — szóval, rendes nevelést kap. — Az agár, ha mindig szabadon jár, elveszti az öt jellemző vidor kedvet, — míg az én bánásmódom szerint, — mellyet szintén csak másoktól tanultam, kinyiiván az ól kapui, alig fér bőrébe s szökdécselve, örömmel indul a teendő sétára, vagy vadászatra. Legjobb étel az agárnak, egész év alatt, rántott leves, aprított kenyérrel; — a keményebb hajtások bekövetkeztével húst is lehet adni, de keveset, — s különösen ritkán, a Magyarhonban annyira kedvelt birkalábakat. — Ez ételtől az agár fölötte elhizik, nehézkessé válik, vére megsűrűsödik. Vadászat ideje alatt, a hajtás előtt, nem árt egy darab piritott sza­lonnát adni az agárnak; — jó hatással van a mellre és tüdőre s a kutya úgy is üres gyomrát kissé megtölti, a nélkül hogy érezné a jóllakás veszedelmes következményeit. Megemlíthetem talán e helyen, hogy s sok kutya tartásnak barátja nem vagyok. —- E részben, mint többnyire mindenben, nem annyira a szám, mint a minőség az, mire figyelnünk kell. Az agarak neveléséről, a fajok elegyítéséről s jellemző érdemeikről, ugyan azt tartom mit a lónevelésröl. Főleg ügyelni kell a párosításnál a vérre, alkatra s jellemre. Ha valóban figyelemmel kisérendjük e tekintetben agaraink párosí­tását, majdnem mindannyiszor annak fényes sikerét fogjuk tapasztal­hatni. — A második vagy harmadik izben, ügyesen választott párosítás által, valóban jó fajra vergődhetünk, míg ellenkező esetben agarat ugyan akármennyit, de jó agarat alig nevelhetünk. Mi oknál fogva támadtak számtalan ellenei az angol agárnak? Mert az első lelkesedésben s divatos rohamban, minden angol agarat jónak tartottunk, mintha a szigetországban nem épen olly ritka volna a valóban jó agár, mint nálunk. — Az anglomanok kiválólag pár­tolván az angol agarat, számtalanszor csálódtak s rontottak régi jó ma­gyar fajokat. — Az ellenpárt ismét túlbuzgóságból a hazai iránt, még a leghíresebb angol agarak érdemeit sem akarta elismerni s még e kipró­bált jó kutyák faját sem használta magyar agarai nemesitésére.

Next

/
Thumbnails
Contents