Vadász- és Versenylap 1. évfolyam, 1857
1857-04-02 / 6. szám
93 Szent Hubert napja Velejtén 1856. évben. A felső-magyarországi vadásztársaság e napot részvéttanusitó élvvel ünnepelte meg Velejtén Zemplén megyében. E nem rég alakult társulat lovagiassággal párosult rokon barátság sajátságos jellegét viseli, melly nem annyira feszes alapszabályokon, mint a sportra született magyar jellem szabad feltételein alapúi. Vidékünk a hon szivétől távol esvén, sportsmaneink gyérebb száma a részvényesekét tekintélyesebbre nem növelhette; gróf Andrásy Aladár közszeretetii jelleme a kapocs, melly összetart, megnyer s szenvedélyével élteti buzditja az élvet. A részvényesek — csekély kivétellel —Velejtéhez legfölebb egy órai lovaglás távolságra lakván : a találkozóra majdnem mindnyájan hazúlról kocsiznak vagy lovagolnak. Hubert napján ünnepélyesen jelent meg mindenki. A találkozó a kelecsényi malomnál, a nap fényes és gyönyörű, de a scent rosz volt. — Azonban mit van mit tenni? Hubert napja van, menni kell! Es ime gyönyörű fogatú kocsikban érkezett hölgyek is akartak részt venni a mulatságban, jelesül, gróf Károlyi Edéné, gr. Forgács Kálmánné, gr. Andrásy Manóné, Csáky és Nyáry gr. kisasszonyok. A kocsik dombra állíttattak, honnan a hajtásokat látni lehessen. Lovas mindössze 32 volt. A nyúl a kocsiktól nem messze ugrott fel; a hajtás erdőn mezőn változtatva ment, de a nyúl egy majorság udvarán tanyázó ludak közt szaladván el, a kopók nyomát vesztették; a nyúl innen sűrű fenyőültetvényekbe iramlott s midőn a falka innen ki akarná hajtani, a tömérdek felugró fris nyúl annyira elzavarta a hajtást, hogy a valódi űzőbe vett első megmenekült. Gróf Forgács Kálmánné kitűnő bátorsággal lovagolt s gyakran erdőben esvén a hajtás, lovát a fák között olly ügyesen vezette, hogy majdnem folyvást az első sorban lovagolt. Az úrhölgyek számos lovas kíséretében Velejtére érkezvén, jelenlétökkel gróf Andrásy Aladár ebédét disziték, hol Tokaj, Bordeaux és Champagne kitűnő termékei mellett nem egy kedélyes felköszöntés éltette a szép hölgyeket, a sport-ot és a csákói vadásztársakat. Az ebédet táucz követte s gróf Andrásy Aladár háziúri kellemes nyájassága a vigalmat majdnem hajnalig nyújtá, midőn azután a hazatérő hölgyeket lobogó szövétnekkel kisérték el az ürlovasok. A lovak közt gr. Andrásy Aladár Pepitája, gr. Károlyi Ede Capita ine Rock-ja, Bernáth Alice-ja, gr. Forgács Kálmán Atalantája s gr. Csáky Tivadar Eusebio-ja voltak a legkitűnőbbek. TISZTA KÁROI Y Meztelen ló. (Equus nudus). Pesten jelenleg egy szőrtelen ló látható, melly a lóismerő és természetvizsgáló figyelmét nagy mértékben képes magára vonni. „Fauszt" bécsi képes folyóiratban következőket ir róla az értekező :
