Vadász- és Versenylap 1. évfolyam, 1857

1857-12-15 / 23. szám

390 A sivatag arabjai, írja Pückler-Muskau herczeg lovagláskor se ostort se sarkantyút nem használnak, sőt még kellő zablát sem. Többnyire csak kötelük van, mellyet a ló száján zabla helyett húznak át. Arábiának már régi előnye az, bogy lovai a legszebbek és a legjobbak. Ezen előnyt ujabb időkben csupán Anglia teszi az araboknak vitássá. S ha kérdjük, miért hogy e — physikai és geographiai tekintetben egymással olly merőben ellentétes két ország birja a világ legjobb és legszebb lovait, erre csak az lehet a válasz, hogy e két ország lakói a lótenyésztést ügyszeretettel űzik s a jó lovaknak a rosz vagy közepesek fölötti előnyeit méltányolni tudják. Ügyszeretet vagy szenvedély nélkül soha sem lehet tökéleteset felmutatni. A beduinek lótenyésztése az angol lordokétól — mind a tápiára mind a kezelési módra nézve véghetlenül különböző. A beduin lova majdnem családtagúi van tekintve, mindenesesetre a leghívebb cseléd; gazdája sátra alatt születik, sorsában osztozik s holtáig szolgálja. Az angol lótenyésztő talán szintolly gonddal ápolja lovait, mint a beduin; de nem saját kezeivel, hanem szolgái által, viseli gondját. Az angolt inkább nyervágy, mint szükség, készti a lótenyésztésre; ennélfogva közte és lova közt nincs meg a gyöngédség és ragaszkodás azon köteléke, melly a puszták fia és futója közt áll fenn. E nézetekhez mind a kettőben bizonyos büszkeség járul. A beduin a legszebb és legjobb lovat akarja lovagolni, mert ez őt törzse előtt s törzsét a többi fölött kiemeli. Az angolnak versenyterei vannak, mellyeken győzőként óhajt kitűnni. Mind a két nép jól felfogott érdekből nagy súlyt helyez lovai származására s a faj tisztaságára. Az arab tapasztalásból, mit hagyomány erősít meg — az angol tapasztalásból ós tudományos meggyőződésből, egyiránt azt vallja, hogy csak tiszta faj tenyésztményéből várható biztosan jó ivadék. Az arab lótenyésztési szenvedélyét vallása is megerősíti. Mahomet, érzékiségre számított szabályaiban a lovat hiveinek különös gondjába ajánlá. „Midőn Allah lovat teremteni készült, mondja Mahomet, Samumot a déli szelet hivatta el és szóla hozzá : Vetkőzd le szelleti alakodat s válj megfogható testté. t Es a szél szótfogadott. Ekkor Allah ezen anyagba markolt, életet lehelt bele és igy lett a ló. És az Ür ekkép szólt hozzá: Te az embernek sok örömet és kincset szerezzél: ő hátadra fog kelni s téged minden más állatok fölé emelend." Más helyütt ezt mondja a próféta : „Annyiszor nyersz bűnbocsánatot, a menynyi szem árpát adsz naponként lovadnak." Es ismét tovább : „Különösen a kanczákat ajánlom gondjaitokba. Hátuk tisztelethely s testük kimeríthetlen kincseket rejt." Pückler-Muskau herczeg, ki a keletet beutazta s ép olly nagy lóismerő mint lókedvelő, azon meggyőződését fejezi ki, hogy első rendű lovakat csak beduinektől lehet kapni; de azonkívül, hogy ezek roppant árakat szabnak, a sivatagba utazni veszéllyel jár. Török kézben a lovak csakhamar sokat vesztenek a czélellenes bánásmód következtében. Többnyire kipányvázva állanak, úgy hogy le sem fekhetnek; túlságos élelmet kapnak s majd hosszas Jtunyaságban panganak, majd ismét nagy erőfeszítésre alkalmazvák.