Vadász- és Versenylap 1. évfolyam, 1857

1857-11-05 / 20. szám

345 Németországban, hol legtöbb rendezett vadastér van, ez szabályszerüleg foly; ná­lunk egy-egy vidék vadászainak közös akaratával sokat lehetne tenni. A ragadozó madarakra, mellyek az erdőkből előjővén, szerte kóvályognak — a lőpor nincs elvesztegetve. Vad ásztáska. Csel medvére. (Mint szoktak marmarosi oroszainka havasok alatt orozva medvét lőni). Ez évi mármarosi utazásom sok oldalú érdekességei közül, a vadászati téren is egy nem annyira érdekes mint sajátságosnak mondható — előttem s bizon­nyára többek előtt is még eddigelé ismeretlen módja a medve tőrbe kerítésének vonta magára figyelmemet. Lo Presti Serapione bárónő tulajdonát képező úgynevezett Berez ni ki hava­sok alatt elterjedő rengetegeket barangolván többi között be, ezen őserdők mélyé­ben, sőt a legmagasabb csúcsokon is, itt-ott 1 — 2 lánczra terjedő irtásokra akadtam, mellyeket az ottani népfaj vagy tengerivel vet be, vagy pedig mint kaszállót szo­kott használni. Egy illy tengerivel bevetett, egy lánczra terjedhető, irtás-földön akayék ép keresztül hatolni lovammal, hogy az egyfelől tátongó mélységet, másfelől pedig a meredeken emelkedő sziklafalakat kikerüljem, — midőn lovam füle között előre tekintve, egy majdnem a földön nyugvó hosszú kötél tűnt szemembe, — ugyan e szempillantásban a kiséretemben lévő erdész és kerülők a legnagyobb siet­séggel reám kiáltának „állanék meg." A legelőbb hozzám éx-kezett erdész ekkor az előttünk alig két lépésre vont kötélre mutatván figyelmeztetett : hogy az medve tőr, mellyen áthatolni nem lehet. Magam is szenvedélyes vadász, a vágytól indít­tatva, e tőrt s használatát megismerhetni, leszállva lovamról s az erdész és odasie­tett kerülőktől kisértetve, a tengeri föld alsó részére leereszkedtem. Sűrű fahajtások és buján elterjedő növényzetek közé lehatolva, kísérőim megállottak, és szétvá­lasztva néhány terebélyes lombot, azok közepette egy vízirányosan fekvő régi rnivü hosszú csövű kovás puskát szemléltem, melly látványt az erdész következő magya­rázattal kisért : az itteni hegyi orosz egyesült hitű lakosok csak kevesen birnak annyi bátorsággal, hogy a medvével szembeszálljanak, ha látják, rendesen keresztet vetnek magukra, és cselre is csak akkor gondolnak, ha már vetéseik egy részét elpusztítva látják. A helyen, hol ezeket láttam, a mult éjjel medve járt, mert a ten­geri föld majd fele részén a csövek le valának tördelve, és minthogy átalános hiszem szerint a következő éjjel a váratlan vendég ismét ama helyen szokott megjelenni, hol előtte való éjjel jól lakott, — az irtás tulajdonosa fegyverrel cselt készített ven­dégének. A fegyver erősen és tán túlságosan is megtöltetvén, golyót vagy sörét lilá­ban vas, szeg, sőt kavics darabok is bocsáttatnak a csőbe. Ez megtörténvén, a ten­geri föld szélében, a lejtő részen négv czövek a földbe leveretik, és arra egy deszka erősíttetik, mellyre a megtöltött fegyver akként van alkalmazva, hogy víziránt feküdjék, csöve pedig ugy irányoztatik, hogy az egész tengeri földet hosszában, a földtől mindenütt egy lábnyi magasságra, dominálja. A deszka, mellyen nyugszik s mellyhez erősítve van, közepett át van fúrva, ugy, hogy a fegyver rugója azon ke-

Next

/
Thumbnails
Contents