Vadász- és Versenylap 1. évfolyam, 1857

1857-07-30 / 14. szám

244 hatnék, ugy annyira, hogy minden vadászat alkalmával lovat váltva, egyre-egyre alig jönne két hétben egyszer a sor : valószínűleg olly lova­kat vennék, mellyeket csak csendesíteni kell, és soha sem hajtani. De mi­nekutána fájdalom, nincs annyi vagyonom s olvasóim közül is kevésnek lesz, hogy ezt megtehessük, és mégis, bár minő mély földben is, szeretek 3—4 lovon hetenként ötször söt hatszor is vadászni : magam számára olly lovakat vagyok kénytelen tartani s más hasonsorsuaknak ajánlani, mellyek e követeléseknek megfelelhetnek, vagy is hideg, kissé hajtósakat. Tévedne, ki ezen szavaimat oda magyarázná, hogy lusta lovakat ajánlok. Isten mentsen az illyektöl, mert ezeket lovazni valódi kin; azon lovakat értem én, mellyek soha sem adják ki egész erejüket, mellyek magokat kímélni szokták, de azért mégis csekély intésre, hogy ugy mondjam az első felhívásra felelnek; és ezeket több oknál fogva merem nyugodt lel­kiismerettel ajánlani. Az illyen lovak rendesen jobban esznek, jobban táplálják magokat, mint a nervosusok. Volt alkalmam több nervosus lo­vat ismerni s tapasztalhatni, hogy azok rendesen reggel nem nyúlnak az az abrakhoz, mindaddig, mig nem biztosak, hogy vadászni nem mennek; nyereg alatt, megpillantva a falkát, egész testükben reszketnek és nyug­talan ugrásaikkal előre elfárasztják magokat; nagy, nehéz vadászatok után nem esznek, söt nem ritkán egy két napig is azután megvetik a táplát, minek csak az az oka, hogy vadászat alatt nem tudván magokat mérsékelni, nagyon elfáradnak, és hogy a vadászatszülte izgatottságuk nem szűnik rögtön meg. Részint ezen okból, de főleg még azért is merem a hideg lovat ajánlani, mert mély ragadós földben kimélvén magát, a ke­vésbbé ügyes és járatos lovas is élvezheti rajta a vadászat gyönyörűsé­geit, holott a tüzes, a föld nehézsége által elébe gördített akadályoktól ingerelve, kezdettől fogva egész erejéből működvén, könnyen van a kiál­lás veszélyének kitéve. A tamási-i vadaskert. Tamási, herczeg Eszterházy birtoka, meglehetős jelentéktelen helység Tolna megyében. Körülbelül 3000 lakosának nagyobb része szőlőmiveléssel foglalkozik. A herczegi vadaskert, melly hasonnemű külföldi intézetekkel bátran mérkőz­hetik, sőt sokat felül is múl — több osztályból és vadaskerületből áll: ezek : 1) a nagy vadaskert, e legrégibb alkatrész, 600 hold terűletet, 1600 • ölével, foglal el s magas kőfallal van kerítve; 2) a kis vadaskert, mellyet 1772-ben Miklós herczeg alapított s eredetileg csak vaddisznó-tenyészetre szánt. Területe 284 hold s deszkakeritéssel van befoglalva:

Next

/
Thumbnails
Contents