Vadász- és Versenylap 1. évfolyam, 1857

1857-05-17 / 9. szám

145 falusi életet a városinál többre becsüli, mi ismét azt idézi elő, hogy az angol átalában buzgó mezei gazda, szenvedélyes tenyésztő s e részben sok alapos ismerettel bír; miben egyébiránt e nemzet szívós kitartásának is van része, miután az angol tíz meghiusult kísérlet után sem únja a tizenegyediket s továbbit is mindaddig, míg sikerre vergődik. Példa a Themsetunnell. Az égaljon kivül azonban más okoknak is kell lenni, mellyek az állattenyésztést elémozdítják, mert Angliában egyéb, nem füevő állatok is jobbak a mieinknél, például, az apró marha, sertés, mindennemű kutya sat; de a tenyésztés is nagyobb mérvű s ez különösen feltűnő a nemesebb lovaknál, mellyeknek felhasznált, és kivitt száma olly roppant nagy. Ezen eredmények okai, olly adatok szerint, mellyeket részint az angol lótenyésztésnek már csaknem két százados történelméből, részint saját tapasztalataimból merítettem, főleg a következők : I. A kibizonyitott ivadéknak rendkívül gondos párosítása, az alkat átalános jó arányának s a ló korábbi tényeinek folytonos tekintetbe vételével. II. Az átalánosan elterjedt és sok egyesnél kicsinyben folytatott tenyésztés s az ehhez képest átalán uralkodó lóismeret előnyei. III. Az átlag jobb földmivclés s ennélfogva jobb takarmány. IY. A lovaknak — a megedzés és olcsóság elvéhez képesti egyszerű nevelése és tartása, mi a tenyésztést könnyíti és sokszorosítja. Y. A tenyésztmény kipróbálása verseny és vadászat útján; a használatban gyöngéknek bizonyultak eltávolítása a tenyésztéstől. VI. Az egyeseknek nemes lovak tenyésztésére e két úton való ösztönzése. Meg kell jegyeznem, hogy itt csak nemes lovak tenyésztéséről van szó, a közönséges ló s ennek minősége és mennyisége nem tárgya ezen értekezésnek; hiszem azonban, hogy ez is önként javúlni fog, csak az elsőnek elegendő számbani tenyésztése sikerűijön. I. A kibizonyitott ivadéknak rendkívül gondos párosítása, az alkat átalános jó arányának s a ló további tényeinek folytonos tekintetbe vételével. A leszármazás iránti bizonyosság a tenyésztés fő feltétele; ezt belátom s a visszaütések hatalmát elismerve Angliában már több mint 150 év előtt nyilvános méneskönyveket kezdtek alapítni, mellyekbe minden telivért beiktattak s a jegyzékeket mai napig is folytatják, míg a versenynaptárakba minden telivér ló tényeit pontosan feljegyzik. E két könyv főtámaszpontúl szolgál a tenyészállatok választásában, hogy t. i. a legjobbak s nem a legszebbek legyenek választhatók; mert erősen ragaszkodnak az elvhez, hogy mennél nevezetesebbek valamelly ló tényei, annak annál nagyobb, habár nem is látható, benső szervezeti tehetséggel is kell birnia. E segédeszközök az alkalmas tenyészállat megválaszthatását a kevésbé jártas tenyésztőnek is megkönnyítik, mert a derék tényeiről ismert ló lehet ugyan tetszőtlen, de rosz soha; minden csak attól függ, a tényképesség millyen — saját czéljai-