Vadász- és Versenylap 1. évfolyam, 1857

1857-05-17 / 9. szám

144 Az angol e tárgyról nem sokat ir, hanem tenyészti a lovat s beéri azzal, hogy lova tényképességét eddig még semmi más ország tenyésztményeé felül nem múlta, sőt azt el sem is érte. A lé tényei (Leistungen) azon valódi és egyetlen fokmérő, melly szerint a tenyésztmény jóságát megitélni lehet; a gyakorlati angol nép valódi tényképességre dolgozik s ezen — 150 év éta ernyedetlenül folytatott törekvésnek köszöni Anglia a lótenyésztésben legmagasabb fokon állását. E fok magasságát mindenki elismeri, ki sok angol lovon ült és tőlük sokat kivánt; de legjobb bizonyítéka ennek az, bogy egész Európa Angliából hoz magénak jobb lovat** s mind amellett ott még mindennemű használatra elegendő jé lé marad. Távol attól hogy az arab ló becsét félreismernők, örömest bevalljuk, hogy e fajnak egyes, hozzánk nagy ritkán érkezett kitűnő példányai, mint apalovak, határozottan nemesítő ivadékuk miatt eléggé meg sem is becsülhetők, de ezen példányok olly gyérek, olly elérhetlenck, hogy egy illyszerű csődör vagy kancza megszerezhetése csaknem lehetlenséggelhatáros; megkell tehát a kapható közepesekkel elégedni s ezek mint tenyészlovak — miután nem elég erősek, sem leszármazásuk és tényképességük ki nem bizonyítható — messze állanak az angol lovak mögött, mellyeknél e tulajdonok hitelesen kimutathatók. Már most, ha az angol ló előnyösségét elismerjük, önként támad a vágy hasonló tenyésztésére s e czélból mindazon okok felkutatására, mellyek Angliában az állattenyésztésnek, de különösen a lótenyésztésnek olly magas fokra fejlődését eredményezték *). Nem akarjuk kétségbevonni azt, bogy e szigetország égalja és mésztalaja kedvező befolyást gyakorol a legelő állatok kiképzésére; e befolyásoknak sok tulajdonítható, de nem minden. Tudományos tapasztalatokból kiderült, hogy a tápanyagokban foglalt mész a csonttáplálásra s ezáltal a lényegre jótékony hatású, sőt szükséges — s egész Anglia egy mészszirt; más részt a nedves égalj s az inkább egymásba olvadó évszakok a fünövésre kedvezőbbek s tartósabb legelőt nyújtanak; az angol égalj legkedvezőbb s leghatékonyabb befolyása azonban ott keresendő, hogy mig nálunk a tél a lovaglást végkép megszakítja, addig ott e mulatság a parforce vadászatok útján télen van legsűrűbb folyamatban, ennélfogva több részvételt kelt s fokozza divatját , melly azután viszont a keresett czikk — t. i. a nemes lovak — tenyésztésére, ad ösztönt. A vadászat azon főokok egyike, a mellyekért az angol a *) A „Bell's Life"' 1857 april 12-ki száma közli azon telivér apalovak és anyakanczák teljes sorozatát mellyek a „Stud Book" hetedik kötetének megjelente óta Angliából külföldre vitettek ki. E sorozat — mint ezt az emiitett lap szerkesztője némi nemzeti büszkeséggel jegyzi meg — fogalmat nyújthat arról, mennyire függők Angliától a külföldiek, kik verseny-és minden egyéb nemű lovaik javitására ezen országból kénytelenek hozni kellő tenyészanyagot. — 1850-ik év óta a külföldre eladott tenyésztelivérek száma 246, ezek közül 104 mén, 142 kancza. A fönebbi számbólFraneziaországba ment 37 m. 86 k. Ausztriába 11 m. 13 k. Magyarországba külön lm, 13 k. névszerinti Frantic, Grey Drugon, The Italian, Musician mének és Eleanor, Lady Franklin, Lady I'm Off, Lanercost, Miss Lotter, Susan és hét Sleight of Hand, kanczák; Oroszországba 16 m. 4 k. Poroszországba 6 m. 3 k. más német államokba 2 m. 11 k. Piemontba 2 m. 8 k. más olasz államokba 7 m. 4 k. Chinába 3 m, 2 k. a Jóreményfokhoz 5 m. — a többi Amerika különböző államaiba. Szerk. «