Váczi Közlöny, 1895 (17. évfolyam, 1-4. szám)

1895-01-27 / 4. szám

ILI. Elhalálozott: Az alv. rk. pl. . . . 115 fi, 111 nő, ossz. 226 A felv. ,, . . . 101 fi, 94 nőj V 195 Az ev. ref. egyli. . . . 18 fi, 15 nő, V 33 Az ág. ev. egyh. . . . . 10 fi, 12 nő, ,, 22 A tatusquo izr. hitk . . 17 fi, 11 nő, 28 Az orth. izr. hitk. 5 fi, 9 nő. „ 14 Ossz.: 266 fi, 252 nő, ossz. 518 (isszegezés: Születések összege . Halálozások összege 583 518 Születési többlet: 65 Városi es vidéki hírek. == Egyházmegyei hirek. Kápláni minőség­ben átthelyeztettek Sisa Imre Verőczéről Tápió-Györ- gyére, innen Gtuttman Lajos Szentesre, innen Kresák Géza Hódmező-Vásárhelyre, innen Zámbó Dezső Szeg­várra. = Megkeresztelő*. F. hó 24-én a székesegy­házban megható ünnepélynek voltak tanúi azok, kik reggel 7 órakor ott ájtatoskodtak. Ekkor vette fel u. i. a szent keresztségct Rákosi. Sándor vasúti mérnök nemkülönben két kis fia Berchtold és Leó. A kereszt- séget hosszas szertartások között Porubszky József karkáplán adta fel nekik. A keresztapai tisztet az atya részéről dr. Czettler Antal kanonok a fiuk részéről Chobot Ferencz papnev. aligazgató teljesitették. Mély meggyőződés, vallásos áhitat tükröződött a keresztelen- dők arczárói s a jelenlevőket könyekig megindította mindez. Rákosi Sándor Antal nevet, a fiúk József és Ferencz neveket vettek fel előbbi neveikhez, A meg­keresztelt atya nagy áhítattal vette magához az Oltári- szent séget, a fiúk azonban csak husvétkor fognak elő­ször járulni a szent áldozáshoz. = Lévay Imre, a kegyes-tanító rend tar­tományi főnöke, f. hó 26-án, szombaton a helybeli társházban hivatalos látogátást tett, titkára dr Vámos Károly kíséretében, mely alkalommal az ujoncznöven- dékek első félévi vizsgálatát hallgatta meg. Délben a kath. kört tekintette meg, hol a tisztikar fogadta. A kör berendezése fölött tetszését fejezte ki s azon kí­vánságának adott kifejezést, hogy a kör, mely oly szép virágzásnak indult, mielőbb a kath. körrök elsői közé küzdje föl magát. Végül nevét beírván a ven­dégkönyvbe, távozása előtt Gsávolszky József ka­nonok urat látogatta meg. A rendfőnök az estéli vo­nattal tért vissza székhelyére Budapestre. = Kucserik Sándort, a kegyestanitó-rend nesztorát, kilenczvenkettedik születésnapja alkalmából szívélyes ovácziókban részesítették tisztelői és rend­társai. A megyés-püspök ő nmsága, maga a rend, a bu­dapesti kegyesrendi tanári kar ajándékokkal emlékez­tek meg a/, ünnepelt férfiúról. A váczi társház tagjai pedig testületileg jelentek meg egykori szeretett taná­ruknál s prózában majd versben üdvözölték őt, hosszú boldog életet kívánva még neki. Az ünnepelt meghatva felelt, kérve rendtársait, hogy még azon rövid ideig, melyet a Mindenható számára kimért, tartsák meg további szeretetükben s barátságukban. = Közgyűlés. A „ Váczi Takarékpénztár11 feb­ruár hó 2-án azaz jövő szombaton tartja meg har- minczegyedik üzletévi rendes közgyűlését. A közgyű­lési meghívó lapunk hirdetési rovatában olvasható. = Uj kath. kör Heréden. Az alakulóban lévő Kath. Olvasókör 1895. évi január hó 27-én a Heréden a Siraki-féle házban tánczvigalmat rendez. Belépti dij-1 frt. Kezdete 7 órakor. = Meghívó. A „Vácz-vidéki ifjak köre“ e hó 29-én kedden este 7 órakor a Pannónia szálló kis termében ülést tart. Tárgy : Lemondás folytán üres­edésbe jött alelnök választás. Kérem a t. tag urakat minél számosabban megjelenni, annál is inkább, mert alapszabályaink értelmében a tagok 2/3-dának jelenléte határozatképes, ifj. Morlin Zsigmond elnök. — Tea-estély. E hó 23-án tartatott meg a harmadik tea-estély a kaszinóban. Most tapasztaljuk csak, hogy mily kedves kötelességet teljesítettek azok a fiataloknak, (no meg az öregeknek is,) a kik e tea- estélyek tartását keresztül vitték. A ki Vácz város szép és elegáns hölgy közönségét meg akarja ismerni annak azt tanácsoljuk, hogy az ily tea-estélyeken ott legyen. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy talán e tea-estélyeken sokan voltak. Oh nem ! Mi csak kö­vetkeztetünk abból a változatos névsorból, a mi ily tea-estélyek alkalmával összeiródik. Eddig inig minden tea-estélyen uj alakkokkal találkoztunk. De azért van­nak szorgalmas látogatói is az estélyeknek. Fia mind­azok el fognak menni egy-egy tea-estélyre kik eddig még nem voltak a hölgyek közül, úgy az ezutáni tea­estélyek jóval felül fogják múlni az eddigieket. Most még csak a fiatal embereket biztatjuk, hogy minél számosabban menjenek e kellemes estékre. Végül pedig olvassuk a jelen volt hölgyek névsorát. Leányok : Miibek Tonosika, Lencsó Beáta és Margitka, Hufnagel Mariska (Rád) Bolgár Emmi, Bencze Margit, Tragor Mariska, Meiszner Erzsiké stb Asszonyek: Gajári Gézáné, dr. Lencsó Ferenczné, Tragor Jánosné, özv. Bolgár Lajosné, Nikitits Sándorné, Bencze Györgynél Hufnagel imréné és Józsefné, özv. Meiszner Nándorné, Ursziny Arnoldné, Együd Sándorné, Pécs Sándorné, Morászné Hunyady Laura, Berinza Jánosné stb. = Közgazdasági rovatunkban ezentúl Mauthner Ödön magkereskedésének tudósításait hozzuk, melyet az készséggel bocsátott rendelkezésünkre. A gazdaközönségnek tehát ezentúl lapunk hiteles tudó­sításokkal fog szolgálni. = Eljegyzés. Hirschféld Gyula helybeli keres­kedő leányát, Bertát, kinek irodalmi munkássága la­punk olvasói előtt, is ismeretes, a hét folyamán je­gyezte el Boros Jenő fővárosi kereskedő. = A ..Váczi Első Ált. Ipartársulat“ bálja mint jelezve volt, f. é. febr. hó 9-én a Curia vendéglő dísztermében fog megtartatni, a derék rendezőség min­dent elkövet a résztvevő közönség kényelmére és a bál sikere érdekében s e czélra sikerült neki Banda Márton kitűnő zenekarát megnyerni s hogy a mulatság fesz­telen jókedvvel fog lefolyni s kellemes és maradandó emlékeket fog maga után a résztvevők szivében visza- szabagyni, abban senki sem kételkedhetik. Karzatjegyek előre válthatók Meiszner Rudolf divatkereskedésében. = Sír Lipót oki. táncztanitó február hó 3-án (azaz vasárnap) a Pannónia“ szállód i diszter- termében zártkörű tánczpróbát rendez. A szünóra után 3 nagyszabású kosztüm-kotillion lesz bemutatva, mire különösen felhívja a t. közönség figyelmét, mi a multi tánczpróbán elmaradt. Kezdete esti fél 8 órakor. Be­lépti dij személyenként 60 kr. A zenét Pista kitűnő zenekara szolgáltatja. = Az aszódi „Polgári Kör“ múlt vasárnap tartotta meg rendes évi közgyűlését saját helyiségében. Majoros Mihály, mint a kör érdemes elnöke nyitotta meg szép beszéd kíséretében a közgyűlést. Némedy Béla pedig mint a kör jegyzője olvasta föl az 1894. évben a körben történt eseményeket. Különösen ki­emelvén azt, hogy az aszódi ..Polgári Kör“ is meg­emlékezett Kossuth Lajos nagy hazánfia elhunytéról. Ezen megemlékezést jegyzőkönyvileg örökítették meg És még azt meri mondani a feleségem, hogy én sokat költők a kávéházban, kaszinóban. Tessék, az egész év alatt nem verek el annyit, mint ők egy éjjel. Hanem csak szóljon ezentúl csak egy szót is ha ké­sőn megyek haza, majd lesz neked ifjúsági bál, meg 173 frt 50 kr. A mama naplójából. Január 13-án. Az igazat megvallva nem gondol­tam, hogy a tegnapi ifjúsági bálba elmegyek. Nem igen volt kedvem, no meg hát mi tűrés-tagadás, is­merem az apjukom nehéz természetét, mely minden ilyen alkalommal egy kis szóváltásban megmutatkozik ; ezért nem is tettem szóvá az egész dolgot; kis Bős­ként azonban — bármenyire igyekezett palástolni a bál iránti érdekeltséget — láttam, hogy vágyakozik. S miután értesültem, hogy Korondyék is készülődnek, rászántam magamat, hogy bármennyi szavamba kerül­jön is, csatába ereszkedem Gáborral és meggyőzöm őt a bálba menetel szükségességéről s ha kell, még anyagi hasznáról is. Eleinte nagyon parírozott Gábor, de mikor kimutattam, hogy a farsangot nem mi irtuk a naptárba, a bált pedig nem mi rendezzük, a bált azonban a lányok kedvéért csinálják s a lányoknak bálba kell járniok, kissé engedett a heveskedésből. A mikor pedig hozzáférhetlen számítással kimutattam, az utolsó gombostűig, hogy az ugyanezen napra ren­dezett budapestijurista-bál nekünk épen kétannyiba s még 9 írttal többe kerülne, mint a vácz-vidéki ifjak mulatsága, tehát megfordítva, ha ide megyünk épanyit sporolunk meg, a mennyit ittelköltünk s még 9 frtot E tiszta haszon kimutatásakor már elhallgatott a fér­jem, nyilván igazat adott nekem. Igaz, hogy csak egy hétnyi időm volt a készülődésre, de azért úgy elké­szítettem Böskét. hogy mindenki csak őt kisérte fi­gyelemmel, ő utána kérdezősködött. Kendeffynét el is futotta egy párszor az irigység, mert az én Böském épen az ő Bózsikája mellett ült s valamennyi tánczos hu hozzájuk ment — jól láttam, mert megfigyeltem — mindig az én Bőskémet kérte föl először a tánczra. De én is megfeleltem a Kendeffyné elhallgatott csípé­sére, mert hangosan, hogy Kendefiyné is meghallja, szóltam oda Böskének : Jó lesz egy kis pihenőt tar­tani lányom ! Hajnali 4 óra volt, mire haza kellett hoznom a a lányomat, mert láttam, hogy igen kifáradt. Ő ugyan nem akart, de tudom én lánykoromból, hogy az em­ber a táncz hevében nem tud magának parancsolni. Ma látom, hogy nem képes czipőt húzni a lábára s ! még fájdalmai is vannak; de azért a világért sem panaszkodnék, sőt ha engedném még holnap is el­menne egy másik ifjúsági bálba. A leány nap lőj t hói. Január 13. Oh milyen is ez a mama! Mennyit zsémbelt a szegény papára, hogy nem akart a bálba ereszteni. Pedig a papa olyan jó ember! Igaz, hogy eleinte tudni sem akart a mi bálba menetelünkről, de én kilestem e kedvező alkalmat s ebéd után, mikor apa hosszúszárú pipájára rágyujtotva bele ült a fo­telba, hogy újságot olvasson, szépen hozzá simultam átkaroltam a nyakát, megsimouattam szép szakálát s miután megcsókoltam két redő vei átnőtt magas hom­lokát, engesztelő, szelíd hangon kérdeztem : Ugye papa nem haragszol? — Már miért haragudnám te kis bogár? szólt csodálkozva fejét oldalt fordítva felém.- Igen! mert a mama azt mondta hogy ked­ves apuska mindenkire haragszik: a mamára is, én reám is, meg azokra az ifjúkra is. Az előbb mit sem sejtő apa most már körülbelül tisztában volt, hogy mire való volt az a szakálsimo- gatás és csók a homlokon, mert kissé türelmetlenül vetette oda: — No hiszen, ha az ember haragszik azokra az ifjúkra, abból még nem következik, hogy reád is ne­hezteljek, te kis holló. — Elhiszem kedves apa — szóltam neki, s e köz­ben újra megsimogattam és csókoltam, de lássa én mindig azt hiszem, hogy reám is neheztel, ha az ifjú­ság által rendezett mulatság ellen kifogása van. Pe­dig ugy-e, hogy nem haragszik aranyos apuska? — Nem galambom, nem ! válaszolta jósággal. — Nullát kedves apa — szaván fogva kérdez­Némedy Imre által irt igen szép és lelkes emlékirattal. Ezután következett a tisztujitás. Egyhangúlag lettek megválasztva : Majoros Mihály elnöknek. Paraszkay Já­nos alel nőknek, Némedy Béla és Barits Lajos jegy­zőknek, Beke Lajos pénztárosnak, Hannover Adolf gondnoknak, Egry János és Némedy János' könyvtár­nokoknak. Este fényes bankett volt. — Jótékonyéíélú tánczmulatság. A vácz- hartyán-vidéki ifjúság 1895. év január hó 27-én Vácz- Hartyánban z Benkó-féle házban, a róm. kath. iskola javára zártkörű batyubált rendez. Személyjegy 1 frt, családjegy I frt 50 kr. Felülfizetések köszönettel fogad­tatnak és hírlap i lag' nyugtáztatnak. A hölgyek i házi as öitözékbeni megjelenésre kéretnek. Kezdete 7 órakor. = Nemzetközi nagy lóvásár Érsekuj- várott. A nyitramegyei gazdasági egyesület által Érsek újvár ott 13-szor rendezendő nagylóvásár a f. évben május hó 5 és 6-án fog megtartatni. Az érsekuj- vári lóvásárok úgy a külföldi, mint a hazai lókeres­kedők által nagyon megkedveltettek, kiknek a f. évben is alkalmuk lesz Érsekujvárott a legkitűnőbb tenyész- anyagban válogathatni, mert jeles lótenyésztők itt fog­ják lovaikat áruba bocsátani. Lakások és istállók* ér- sekujvári rendőrkapitány utján rendelhetők. = Brázay sósborsaesze. A lapunkban meg­jelent Brázay-féle sósborszesz hirdetésnél a védjegy száma 19. és 20. szám tévedésből kimaradt, mit ezút­tal pótolunk. = Japán hirlapirás. A napkeleti népek, a mikor a czivilizáczió bizonyos fokát elérték, nem késtek a a nyugati művelődés vívmányaihoz, és szo­kásaihoz alkalmazkodni. Tudvalévő dolog, mily7 gyor­sasággal terjedt el a Keleten a felső kabát, az ágyú, a hamis fog, a képviselőség és az általános szavazati rendszer intézménye. Igen természetes hogy a Kelet országai a hirlapirás elől sem zárkózhattak el, sőt ott a hol harmincz év előtt még azt sem tudták, hogy az „újság“ micsoda, a hírlapirodalom csodálatos fejlő­désnek indult. Tokióban példának okáért ma már nem kevesebb, mint négyszáz és egynéhány napilap és háromszáz folyóirat lát napvilágot. Szinte csodálatos, miként fejlődhetett a japán irodalom rövid huszonöt év alatt ennyire, a mikor az európai hirlapirodaloin- nak fejlődési proczeszusa körülbelül három századig tartott. A japán hírlapirodalom megalapítója egy Kis- hida nevű élelmes japán patyikus volt, ki a Moshiwo- góussa czi mii első lapjában csupa reklámot bocsá­tott közre. Ez a lap, a mely bizony meglehetősen kezdetleges volt, nem jelent meg rendesen, hanem csak ha a kellő szöveg és a kiadás költsége összegyűlt, 1872-ben jelent meg az első japán politikai napilap, melynek czime „Jsubin-Hoci-Sin-Bonn“ (posta hirdet­ések, újdonságok) volt. Nem érdektelen megjegyeznünk, hogy Japánban a fiatal asszonyoknak és leányoknak nem szabad újságot a kezükbe venni. = Mikor aratnak a földön? E kérdésre az a válasz, hogy mindig! Nincs honapa melyben a föld va amelyik részén, ne aratnának. Januárban aratnak Ausztráliában, Uj-Seelandban, Chile és az Argentini- köztársaság nagyobb részében. Februárban arat India és Felső-Egiptom márcziusban Alsó-Egyiptomban vi­szik be a gabonát. Április elején megkezdik az aratást Cyprus szigetén, Perzsiában, Kis-Ázsiában, Mexióban, és Guba szigetén. Májusban arat Algéria, Közép-Ázsia Khina és Japán, Marokko, Texas és Florida. Június­ban kezdenek aratni Görögországban, Magyarország­ban, Románia, Bulgária, és Szerbiában, Dél-Oroszor- szágban, Olaszországban. Spanyolországban, és Por­tugáliában, továbbá ugyanakkor hozzáfognak az Egye­sült-Államok, Amerikában, és Dél Francziaország. Ju­tem — ngy-e bebizonyítja azzal, hogy elenged az ál­taluk rendezendő mulatságra ? — El — el te kis hamis, csak menj segíts anyád­nak s hagyj engemet olvasnom. Hogy mily öröm feszitette e pár el-el szóra keb­lemet, azt nem vagyok képes kedves naplóm neked megmondani. Mint egy kis bohó tapsolva szökeltem ki mamához, hogy értesítsem őt is a jó hírről az elő­készületek megtétele végett. Mama látszólag egykedvűen fogadta az én öröm­teli kijelentésemet, mert csak ennyit mondott: „Tud­tam én, hogy igy lesz.“ Az előkészülethez azonban több érdeklődéssel látott, mert még az nap megvásá­rolta a kelméket, s a varrónővel is rendbe hozott mindent. A ruha elkészült, de hallatlan! az ügyetlen var­rónő a blúzom karján az egyik ránczot jobban be­húzta, mint a többit, s én is csak akkor vettem észre, mikor készültem a bálra. Csak a kék ruhám a tanúja mennyi könyet hullattam azért a ránczért, a inig a frizérné fésült. Ha észreveszi majd az a kevély Er­zsiké, lesz mit beszélni, hogy ilyen meg olyan ruha volt rajtam. Végre kocsira ültünk. Repesett a szivem. Nem tudom, hogy az örömtől-e, hogy már megyünk, vagy pedig a kételytől, hogy vájjon itt lesz-e „0“ ? A terem előtt egy csoport rendező ifjúság állta utunkat. Engem Karcsi vezetett, a mamát Lajos. A szemeimet, a mikor elhaladtunk köztük, észrevétlenül végig jártattam. Ő nem volt ott. Bevallom neked őszintén titok tartó kedves naplóm, hogy vártam édes reménységgel, vártam egész a négyesig, melyet vele kellett volna tánczolnom. Nem jött meg. Egy fiatal embert mutattak be nekem, Z. Zsigát. Ezzel jártam az első négyest. Könnyed előkelő megjelenése, kifogás­talan ízlésű nyakkendője, fénylő inggallérja, gondosan fésült haja, nyájas behízelgő beszédmodora pillanatra feledtették öt, s bevallom, hogy agyamban egy gon­dolat villant meg: ha ő nem törődik velem és nem gon­dolok reá. De Isten látja lelkemet — ma mondom, hogy én gondolhattam volna reá sokszor, mikor ez a

Next

/
Thumbnails
Contents