Váczi Közlöny, 1894 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1894-01-21 / 3. szám

Monszparth József, 13. Reiser Henrik,*) 14. Özv. Peskó Medárdné: (még nem jelentette be) 15. Váczvidéki népbank: Pertik Gyula, 16. Neumann Manó, 17. Joó István, 18. Tragor Ignácz, 19. Péts Sándor,*) 20. Reiser Béla,*) 21. M. Tóth András, 22. Özv. Siposs Istvánná : Bucsek István, 23- Velzer Lajos, 24. Vadkerty Mihály, 25. Bartoss Imre/ 26. Dach Áron Adolf, 27. Velzer Kálmán, 28. Tragor János, 29. Weiner Ignácz, 30. Villássy István,*) 31. Majthényi Péter, 32. Gyürky Károly, 33. „Kellner és Goldschmidt“ : Kellner Ignácz, 34. Abelesz Mór, 35. Özv. Ströszner Györgyné: Roller Ármin, 36. Dr. Czettler Antal,*) 37. Bartoss Béla, 38. Pintér Dávid, 39. Újhelyi István,*) 40. Özv. Meiszner Nándori»': Ernyey János, 41. Dr. Krnó Péter,*) 42. Özv. Leitner Sándorné: Dr. Vadas József, 43. Lövin- ger József. 44 Nyug. papok intézete: Dr. Baksay Károly, 45. Dr. Virter Lajos,*) 46. Goldberg Guttmann, 47. Belvárosi telkesek: id. Kurdy Bálint, 48. Ilovszky Antal, 49. Özv. Millmann Jánosné: Millmann Géza, 5Ö. Nikitits Sándor,*) 51. Hufnagel Imre, 52. Steiner Henrik, 53. Reismann Ignácz, 54. Pápa Lipót, 55. Tragor Ernő, 56. Glasel Jakab, 57. Urszinyi Arnold,*) 58. Kohn Ignácz, 59. Vörösmarty Lajos, 60. Váczi hengermalom : (még nem jelentette be) Szükség esetére be- liivandók: 1. Váczi görög-egyház. 2. Lamperth Soma. 3. Neuwirth Simon. 4. Terpitz Károly. 5. Pápa Ármin. 6. Özv. Krezsák Ferenczné. 7. Kiss Jánosné. 8. I liiig Ede. 9. Pápa Manó. 10. Schmidl Márk.

B) Választott képviselője:

I. beendet: 1. Balás Lajos, 2. Schmidl Ferencz,

3. Huj János, 4. Siráky Antal Lajos, 5. Docskal Ven- czel, 6. Krakker Kálmán, 7. Prokopp Károly, 8. Neisz János, 9. Tóth Márton, 10. Kátay Ferencz, íl. Fajtsik Mihály, 12. Marossy Ferencz, 13. Id. Korpás Pál, 14. Almássy József, 15. Pilz Sebestyén, 16. Gsávolszky József, 17. Layer Mátyás, 18. Neszveda János, 19. Ifi. Madár János, 20. Vörös Ferencz.

II. kerület. 1. Weiszbarth János, 2. Meiszner Rudolf, 3. Almássy János, 4. Dr. Csákv Tivadar, 5. Csil- lon Izidor. 6. Vida Vilmos 7 Mandits János. 8. Olaj Ferencz, 9, Dr. Nagy Ármin, 10 Gsepregi Mihály, 11. Haffner Ferencz, 12. Kovách Ernő, 13. Szlovik Bertalan, 14. Friedrich Alajos, 15. Helcz Ferencz, 16. In- tzédy Soma, 17. Grünhút Dávid, 18. Racsek János, 19. Witt Manó, 20. Balkay István.

III. Jcerület: 1 K. Gsereklye István, 2. Bónis János, 3. Tokodi Mihály, 4. Öreg. Kozma Gábor, 5. Kla- pathy János, 6. Ifj. Szekeres István, 7. Kresák József, 8. Ifj. Gsepregi József, 9. M. Kurdy Lajos, 10. Furtek Mihály, 11. Dr. Freysinger Lajos, 12. Lencsó Sándor, 13. Vörös Károly, 14. Borossy Ferencz, 15. S. Kurdy János, 16. Molnár Máté, 17. fcrálik Ferencz, 18. Együd Sándor, 19. Sz. Tóth János, 20. Motesiczky János.

Választott póttagok: Az I-ső kerületből: 1. Rez- nicsek József, 2. Mohaupt Ferencz, 3. Ifj. Olaj Ferencz. A íl-ik kerületből: 1. Dach Samu, 2. Iványos Kálmán, 3. Miltényi Aurél, A III-ik kerületből: 1. Ifj. Kozma Gábor, 2. Legifj. Hegedűs Pál.

C) A Jeözgyülésen szavazattal bíró városi tisztviselője: 1. Polgármester: Gajáry Géza, 2. Rendőr-kapitány: Emerich Lajos, 3. I. Tanácsos: Korpás Márton,

4. II. Tanácsos: Dr. Franyó István, 5. Főjegyző: Dr. Zechmeister János, 6. Tiszti ügyész: Dr. Gsányi János, 7. Főorvos: Dr. Hörl Péter, 8. Számvevő-jegyző: Fóti Gyula, 9. Pénztárnok: Haidfeld Lajos, 10. Közgyám: Dr. Kiss József, 11. Aljegyző: Tanács Géza, 12. Ellenőr: Trümmer Sándor, 13. Alorvos: Kremer Gyula, 14. Állatorvos : Kristóf Lajos.

Az ,Országos Magyar Kneipp-Egyesüiet.“

Kneipp Sebestyén plébános „Vizkurám“ és „így kell élnetek“ czimű, 8 év alatt 48 kiadást ért két művével és különösen az egészségről naponként elmondott előadásaival az egész művelt világot meghódította. Százezerével vándoroltak a beteg emberek hozzá, igy Magyarországból is sokan. S a kevesen, kik nem nyerben sincs, hogy ékes magyar nyelvünk frázisainak felséges tömegével áraszszam el az önök szivét, midőn ezt a díszes kiadványt igaz lélekkel ajánlom megvételre. A magyar embert nem igen lehet vádolni azzal, hogy seregestül tolul a szellem templomába s majdnem elgázolja lázas sietségében egymást, midőn arról van szó, hogy legnagyobb talentumai egyikének hatalmas szellemi alkotását megszerezze; meg lehet azonban vádolni apáinktól reánk származott nagyságos erényeink miatt, melyeknek meg van az a keleti szokásuk, hogy csak akkor neszeinek föl egy kicsit, ha nagyot kiált valaki. Megmondtam tizenöt sorral fentebb, hogy a kikiáltó szerepére szívesen vállalkozom, találják tehát természetesnek, Fia tulajdon magamat ismételve, ebbeli jeles készségemet nagy lelki gyönyörűséggel bocsátám a Magyar-nábob rendelkezésére. Dicsősége a mi dicsőségünk, Jókai az isten kedvező kegyelméből a mienk. Ha elereszteném ezt az én toliamat, hogy tetszése szerint rohanjon végig a papiroson, sok idő telnék belé, mig az önök figyelme be tudná érni végét. Jókairól és az egyik legfényesebb művéről Írván, a magyar ember áradó lelkesedésének teljességével hangzanak dicsérő éneke az elragadtatásnak, mely azonban még igy sem volna képes megközelíteni azt a tiszta és nemes lelki élvezetei, a mit Jókai e ragyogó alkotásának olvasása egyformán megszerez m i n d ny áj u n k n ak.

És most bocsánat mindama frázisokért, melyeket ebben a rövid JeiJeiáltásban elmondtam. A ki igazabban érzi őszinteségüket, jelentkezzék és én szívesen kiáltok ő vele együtt kettesben is. A Magyar-nábob elválaszthatatlanul össze van forrva Jókai nevével, — a ki meg tudja becsülni irodalmunk e legnagyobb büszkeségét, az okvetlenül meg fogja szerezni a Magyar-nábob diszkiadását is. Sólyom Ferencz.

ték vissza egészségüket, mert vagy nem fogták fel teljesen az ő tanításait, vagy nem követték híven tanácsait. vagy hogy bajuk oly nagy fokú, oly régen, tán a bölcsőtől fogva elhanyagolt volt, hogy vagy nem is nyerhettek gyógyulást, vagy csak igen lassan, de enyhülést minden körülmények közt: ezen kevesen is hoztak magukkal annyi lelkesedést, annyi bizodalmát az ő vizkurája iránt, hogy ezen remény is felér egy egészséggel.

Mondják, hogy Magyarországról eddig már körül- 10.000 ember volt Wörishofenben; ott hallgatták az egészség ezen apostolának arany szavait; áhítattal ültek lábainál s magukba szívták az éltető remény sugarait; kitartással és az egyszerű életmódhoz való visszatéréssel és ragaszkodással visszanyerték az életre nézve már elveszettnek hitt és évek hosszú során át keresett legdrágább kincset, — az egészséget.

Drága kincs az egészség! csak az tudja megbecsülni, a ki elvesztette, de az ilyen annál hivebben ragaszkodik hozzá, ha azt megint visszanyerhette.

Térjünk vissza a természethez és az egyszerűséghez ; kövessük a természet szerinti élet- és gyógymódot.

Pár hét előtt Budapesten egy uj egyesület lépett életbe. Az egyesület Kneipp nevét irta homlokára. Kneipp nevét azért, mert a természetes gyógymódok közül az övé a legtermészetesebb, a legkevésbé mesterkélt, övé a legtöbb reménynyel biztató — s már is ezreket és ■ ezreket boldogító.

De a mint a természetnek nemcsak ez a nagy, de még számtalan más csodája van e téren, melyet nem ismerünk ugyan, de ismerni óhajtunk s igazi, de nem álboldogitásunkra fordítani akarunk: azért az egylet a szó valódi és nemes értelmében szabadelvű gondolkozást követ s felkarolja a többi természetes gyógymódokból mindazt, a mi elévülhetlen vívmány, a mi haladás, a mi józanság s a mi áldásait érezteti velünk. A meglévő egészség fen tartása és gondos megőrzésé az emberi élet lehető legvégső határáig, ez lesz munkásságának egyik tere; megtartása ennek erőteljességében, testi lelki rugékonyságában, úgy a mint azt őseink bírták, úgy amint azt még apáinktól, nagy- vagy dédapáinktól és anyáinktól örökölhettük volna, ha a tévedések, a nem józan koreszméktől uralva és elragadtatva az élvezetek lejtős útjára nem lépünk, mely a természetességből és egyszerűségtől hova-tovább elvezet s sok szenvedés árával fizetteti meg velünk az életet.

Az egylet másik munkatere a szenvedő emberiséget testi bajaiban jó tanácscsal támogatni, e gyógymód eredményeit évr 1-évre előtte feltárva kimutatni, miként szabadulhat meg kínzó ellenségeitől: a betegségektől. Kiválólag nemes és nagy horderejű lesz hivatása szegény embertársaink szenvedéseinek enyhítése körül, kik anyagiakkal nem rendelkeznek s igy eddig gyógyulásukat alig remélhették, de ezen egyszerű és felette olcsó, majdnem azt lehet mondani csak néhány fillérbe kerülő gyógymód által könnyen segíthetnek testi-lelki állapotukon, mely gyógymód éppen azért hivatva van a nagy tömegek, az egész nemzet-test, sőt az egész emberiség javára szolgálni, annak egészségét fenntartani. biztosítani, sorsát enyhíteni, meggyógyítani s lévén az egészség a legfőbb kincs : azt boldogítani.

Nagy nemzetgazdasági, nagy kulturális és nagy emberbaráti jelentősége van ez egyesületnek, melyet, hálával legren említve, a magyar szellem világában oly fenkölt gondolkozásé férfiú, mint Ő császári és királyi fönsége József főherczeg teljesen méltányol, átérez és egy országra szóló hadiszervezet felett való felügyelés nagy terhei mellett, még egy más országos gondot is a legmagasabb készséggel magára vállal, midőn az egylet azon legmélyebb kérelmére, hogy ha megerősödik és virágzásnak indul s védnökség elfogadásáért esedezni fog, a fönséges ur válasza ez: „Ily nemes törekvésű egyesülettel szemben már most is elfogadom a védnökséget, mivel ez prosperálni fog és jövője is lesz.“ S már előbb igy ir.- „Mivel az egyesület hasznosságát főkép a szegényebb osztályokra nézve teljesen átlátom, szívesen fogadom el a védnökséget s a magy. kir. belügyminisztérium figyelmébe legmelegebben ajánlom, azzal a kéréssel, hogy létrehozása és továbbfejlődése a magas kormány által támogattassék.“ • Tehát ily magas pártfogás segítségével vállalja magára az egylet azon nemes és nagy emberbaráti törekvések végrehajtását, melyeknek Kneipp egész életét szentelte.

A nemrég megalakult egyesület felhívásában tovább igy szól: Az egyesülésben fekszik az erő; egyesüljünk a test edzésére, a betegségek elkerülésére és az egészség helyreállítására, mert egészség nélkül nincs élet, nincs életkedv, nincs haladás, nincs fogékonyság a humanizmus és idealizmus iránt. Itt a tér: működjék mindegyik első sorban magáért. Másodsorban a közjónak, a hazának, a nemzetnek tesz szolgálatot az, ki a nemzet kezét: a munkást az egészségre neveli.

A szegények és elhagyatottak egészségére ügyelni és gondoskodni akarunk ; ép úgy hivatásunknak tartjuk odahatni, hogy a nép-, ipar- és középiskolákban a tor- názás és játékok mellett az edző leöntések és fürdőzések behozassanak, mivel csak ép testben lakozhatik egészséges, nemesebb eszmékért buzgó lélek. Orvosaink és tagjaink által tartott népszerű felolvasásokkal a munkás és napszámos népet iparkodunk meggyőzni arról, hogy a fárasztó napi munka után, mily üdítő a hideg viz az emberi testre ; e czélból anyagi viszonyainkhoz mérten több helyen díjtalan öntöző helyiségeket is fogunk felállítani és játékokat, játéktereket szervezni, rendezni és terjeszteni úgy a gyermekek, mint a felnőttek közölt s igy az utóbbiakat egyrészt megszabadítjuk az unalomtól, másrészt a zsúfolt, füstös, romlott levegőjű helyiségektől elvonjuk s igy testi megerősítésükön dolgozunk, hogy játék közben a szabad levegőben élenyült vérük megkapja az ellenálló és tápláló képességet testük pedig ez utón erőt nehéz napi, heti munkáik elvégzésére.

Farsangi gondolatok.

Oktalan fényűzés a farsangból is böjtöt csinál.

* *

*

Sajátszerü, hogy a legszédületesebb tánezokban hamarább elszédül a szív, mint a fej.

* -V•íf

A szigorú rómaiak csak akkor tartották alkalomszerűnek a tánezot, ha egy kis mámor vetetett arany fátyolt a fejükre.

A mostani népek a táncztól mámorosodnak el s rendesen csak későbben józanodnak ki.

* .. *

A farsang legszebb virágai nem a báli termek számára nyílnak.

Vajha megértenék ezt a báli termek hősei.

Abból a leányból lesz jó feleség, a ki a farsangi örömektől nem veszti el az eszét s a ki szivének állandóbb gyönyöröket is tud keresni.

Az ünnepelt bálkirálynők nem mindig lesznek boldog házastársak az életben.

*

* *

A ki a báli termet elégedetlenül hagyta el: az tartósabb becsű örömekben van hivatva kárpótlást keresni. Auciin.

Városi és vidéki hirek.

= Személyi hir. Püspökünk ő excziája a hét folyamán több napot a fővárosban töltött, jelen volt a kedden megtartott kath. nagygyűlésen s Í8-án tért vissza székvárosába.

— Ä kath. nagy-gyűlésen, mely kedden délután tartatott meg Budapesten, a városi Vigadó dísztermeiben, városunkból jóval százon felül vettek részt. A gyűlés négy órakor vette kezdetét s Vaszary Kolos herczegprimás nyitotta meg. Utána gr. Esterházy Miklós Móricz elnök üdvözölte a nagygyűlést. Azután a pápához s a királyhoz küldött üdvözlő iratok szövegét olvasták fel s az azokra küldött kegyelmes válaszokat. Az első előadó Póda Endre soproni kanonok volt, ki ezen kérdésről szólott: Mi a kath. egyház? Majd Rajner Lajos esztergomi kanonok a katholiku- sok kötelességeit fejtegette. Haydin Károly budapesti ügyvéd az autonómiáról, OtocsJea Károly pozsonyi ügyvéd a házasságról kath. szempontból, ifj. gr. Zichy János a kath. oktatásról és nevelésről mondottak alapos és hosszabb beszédeket. Záróbeszédet gr. Zichy Nándor a nagygyűlés világi elnöke mondott s végül CsászJea György kalocsai érsek áldást adott a jelenvoltakra. A gyűlés este nyolez órakor ért véget s a jelen voltak száma legalább hat ezerre, némelyek szerint nyolez ezerre tehető az ország minden vidékéről. Utána a Vigadó éttermében 800 személyre díszvacsora volt, melyen lelkes fel köszöntők mondattak a pápára, a királyra, a gyűlés vezetőire s többekre. A nagygyűlést kedden délelőtt istenitisztelet előzte meg s szerdán hálaadás követte az egyetemi templomban. A gyűlésen jelenvoltak nem győzik eléggé magasztalni annak méltóságteljes lefolyását s azon határt nem ismerő lelkesedettséget, melynek ott tanúi voltak. S bizonyára sok időre mélyen szivükbe vésve marad ezen lehető legfényesebb gyűlés emléke.

— Királyi elismerés. A váczi egyházmegyének sok érdemes tanítója között bizonyára egyik legérdemesebb a czeglédiek „Tóni“ bácsija. Kovács Antal 44 év óta működik a fáradalmas tanítói pályán, buzgón oktatgatva az ifjú csemetéket az ismeretek első elemeire. Lelkes ember s fáradhatlan nevelő, kit a népnevelés terén szerzett érdemeiért nemrég koronás érdem kereszttel tüntetett ki ő felsége a király. A keresztet f. h. 13-án tűzte fel az érdemes férfiú mellére a megyei tanfelügyelő, mely ünnepélyen nagy számmal voltak jelen az ősz tanító tanítványai és tisztelő.

— Uj plébánia van keletkezőben a váczi egyházmegyéhez tartozó Mende községében, mely eddig Úri község filiálisa volt. Mint halljuk, a szervezésre vonatkozó megállapodások már megtörténtek s igy a mendeiek nemsokára külön lelkészt kapnak.

— Eljegyzés Alpári Lajos a szülészeti gyakorló iskola tanára, városunk szülötte, eljegyezte Futtáiéi Terézt, a színi gyakorló iskola egyik ..legtehetségesebb növendékét.

= A püspöki papnöveldében a félévi vizsgálatok f. h. 8. 9. 16. és 17-én tartattak meg. Az első kettő püspökünk ő exciája, az utóbbiak dr. Virter Lajos ez. püspök s lyceumi igazgató vezetése mellett.

= Beállt! Már tudniillik a „Duna“. Igaz, hogy az utóbbi napokban már nagyon lassan czammogtak a jégtáblák lefelé, de azért minthogy a hideg aránylag mérsékelt volt, kevesen gondoltak arra, hogy hamarosan beálljon. Ami 14-én reggelre mégis bekövetkezett. Alig egy nap múlva a merész vállalkozók, a tótfalusiak, már rendes közlekedési útnak használják a fejedelmi folyó jégpánczélját, egyelőre csak még mint gyalogosok, de nemsokára, kivált ha a hideg kitartó lesz, kocsikon is.

= Korcsolyázók bálja. Múlt szerdán tartott, értekezletet a bál rendező bizottság a kaszinóban a korcsolya bálra vonatkozólag. A bál február hó 3-án szombati napon lesz megtartva a „Curia“ szálló dísztermében. A rendező bizottság mindent elkövet a bál sikere és az eddigi jó hírnevének fenntartása eredetében. Már is nagy az érdeklődés úgy a fiatalok mint az öregeknél, mert aki az eddigi korcsolya bálok valamelyikén is résztvett, mindenkor a legkellemesebb esték egyikére gondolhatott vissza. Részünkről is a legjobbat reméljük s hiszszűk is, hogy ismét a bálok legjobbjai közé lesz sorozható. A meghívókat legközelebb szétküldik.

\\