Váczi Közlöny, 1894 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1894-06-03 / 22. szám
pezte a régi, még 1867-ből származó alapszabályok egész terjedelmében való módosítása és az uj tisztikar megválasztása. Elsőben dr. Freysinger Lajos egyleti főlővész terjesztette elő évi jelentését, megemlékezvén az egyletnek a múlt évben tartott 100 éves jubileumáról, mely alkalomból az egylet elnöke által fennállásának 100 éves történetét megiratta. Az alapos készültséggel megirt füzetről nemcsak a fővárosi napilapok, hanem a szakközlönyök is a legnagyobb elismeréssel emlékeztek meg. Az egylet jelenleg 120 tagot számlál s ez, valamint azon örvendetes körülmény, hogy az egylet iránti érdeklődés a közönség körében napról-napra jobban fokozódik, biztos garanczia arra nézve, hogy az egylet a legszebb jövőnek néz elébe. A múlt évben 6400 frt volt még az egylet adóssága, a melyből azonban 500 frt törlesztetett, úgy hogy most még csak 5900 frt adósság törlesztendő. Ahhoz, hogy a múlt évben 500 frt volt törleszthető, nagyban hozzájárult néhai Argent i Dömének az egylet részére való 200 frtos hagyománya. valamint a váczi takarékpénztárnak 100 frtos adománya. Ha az egylet iránti érdeklődés továbbra is ily nemes tettekben fog egyesek részéről nyilvánulni, nagy remény van, hogy az egyletnek még fennálló tartozása rövid idő alatt egészen törlesztve lesz. amikor az egylet — mely jelentékeny ingatlan vagyon felett rendelkezik —.városunk egyik leggazdagabb egylete leend. —- Az egylet a múlt évben is megtartotta a szokásos dijlővészetet, valamint a Mária- névnapi-bált. Az egylet tagjai közül a múlt év folyamán halálozás nem történt. Elnök mindamellettt megemlékezik az egylet egyik volt főlövészéről, a közelmúltban elhalt VTeiszbart Józsefről, aki bár már több év óta nem volt rendes tagja az egyletnek, akiről azonban mindamellett kötelessége megemlékezni, mert ő volt az, aki az egyletet válságos napjaiban a szít- zülléstől megmentette s aki az egylet egyik legjobb lövője volt, amennyiben neki volt a legtöbb szeglő- vése. Indítványára elhatároztatott, hogy az elhunyt emléke jegyzőkönyvileg megörökittessék. Ami az egylet jövőjét illeti, ha azt biztosítani akarjuk. úgy első sorban is az egyletnek ósdi, még 1867-ben megalkotott alapszabályait kell módosítani, illetve a mai fejlett viszonyokhoz és körülményekhez mérten egészen újonnan átalakítani, amennyiben azok ma már semmiképp sem felelnek meg, s csak az egylet fejlődését akadályozzák. Mindezen okok tekintetbe vételével, elnök egy egészen uj alapokra fektetett alapszabály-tervezetet dolgozott ki, melyet a közgyűlésnek hozzájárulás, illetőleg elfogadás végett bemutat. Miután a főlővész évi jelentését a közgyűlés helyeslőig tudomásul vette, az indítványok terjesztettek elő. Több egyleti tag részéről ugyanis azon óhaj merült fel, hogy tekintettel a lőfegyverek használhatatlan voltára, azok száma egygyel szaporitassék. Gajáry Géza szerint egy fegyver kevés, szereztessék be tehát 2 drb. lőfegyver. Az esetben, ha ezen kiadást az egylet költségvetése el nem bírná, tétessenek megszorítások más tételeknél. A két darab lőfegyver azonban — tekintettel a szükségletre —- minden körülmények között beszerzendő. Freysinger Lajos elnök két fegyvernek egyszerre való megvételét — tekintve, hogy az egylet még mindig jelentékeny összeggel tartozik, — most kivihetetlennek tartja. A két drb. lőfegyver legalább is 160 írtjába kerülne az egyletnek, ily rendkívüli kiadást pedig már csak azért sem engedhet meg magának az egylet, mert egyrészt a pénz most egyébre kell. igy elsősorban egy uj tetőzetnek az elkészítésére, — másrészt pedig, ha most az egylet 160 frtot lőfegyverekre költ, úgy nem lesz képes adósságait rendesen törleszteni. Dr. Csernyi János bár szintén elismeri. hogy uj lőfegyverre s pedig két drb uj lőfegyverre tényleg nagy szükség van — már csak azért is kettőre, mert az egyletnek két lőrése van, — azon— Hát oly rossz dolog az, ha kérdezem, hogy megegyezett-e fiával? Hisz Pista most lépett be Lidikével és a fiúk éljennel fogádták, azt hivém tehát . . — Mit szólsz? — kiáltá Kalas István fölugörva és hevesen ragadta meg a kovács kezét. — Azt mondod. hogy Pista Lidikével jelent meg? Merészelt volna ... — Nyugodjál meg és ülj helyedre, — mondá a kovács békítői eg, látva, hogy rossz szolgálatot tett Pistának, — hát oly nagy merészség az, ha a legszebb leányt választja menyasszonyául ? Valóban nem értelek. Oly okos ember mint te, ily oktalanul cselekednék és megtiltaná fiának ? . . . De alig végezé be szavait, midőn Kalas István fölugrott és dühödt tigrisként törve magának utat a tömegen át, a tánezterembe rohant, hol Pista, átkarolva Lidikéjét és mindenről megfeledkezve, tánczolt vele. — Elfajult, semmirekellő fiú ! — kiáltá Kalas István oly hangosan, hogy szavai túlhangzák a zenét. — Hát igy követed parancsomat ? Koldusnővel szövetkezel akaratom ellen és mindenki előtt mint menyasszonyodat mutatod be? Nesze itt van feleletem! Es még mielőtt tartóztathatták volna, az apa oly hatalmas csapást mért fia arczára, hogy a vér azonnal elboritá és ájultan rogyott le. A vér láttára Kalas István rögtön kijózanodott és dühe csillapodott. De már későn volt. Látva a szégyent, mit fián elkövetel I, ép oly szertelen kétségbeesés vett erőt rajta, mint minő az imént dühe volt. Kikelt arezczal, födetlen fővel rohant ki a táncz- ieremből és őrültként futott, anélkül, hogy tudta volna, merre megy. Eközben az ifjak fölemelték társukat és egy se volt köztük, ki ne szánta volna. Halántékát érzettől dörzsölték és lemosták a vért arczárói, úgy, hogy Pista végre magához tért és a padra ülhetett. ban, tekintettel a főlővész által felhozott okokra, miszerint az egylet pénzügyi helyzete még nem olyan, hogy ily jelentékeny rendkívüli' kiadást ‘ elbírná, — a két uj lőfegyver beszerzése halasztassék akkora, amidőn anyagilag az egylet már jobb állapotban lesz. Gajáry Géza azon propoziciója után, hogyha az egylet a két tégy ver árát nem képes most egyszerre kifizetni, úgy akkor szereztessenek be azok részletfizetésre — a közgyűlés elhatározta, hogy a két darab uj lőfegyvert részletekben való fizetés mellett szerzi be. Ezek után az egylet számadásai terjesztettek elő. Az egylet bevétele a múlt évben 1144 frt, kiadása pedig 947 frt volt; e szerint maradvány volt 197 frt. Tagdíjakból befolyt 686 frt. Tagdíjait. — egy tag kivételével, akitől a szavazati jog ez okból a közgyűlés alkalmával meg is vonatott — minden tag befizette. Az egylet tartozásai után a kamatokat pontosan fizette. Következett az uj alapszabálytervezet előterjesztése. Gajáry Géza, dr. Kőim Jakab és dr. Csányi János hozzászólása után az alapszabályok csekély módosítással egyhangúlag elfogadtattak. Miután a jegyzőkönyv hitelesítésére az egylet két legrégibb tagja: Reitter István és Kemény Gusztáv főszolgabíró kéretett fel, kezdetét vette a főlövész, allövészek, választmányi tagok és számvizsgálók megválasztása, melyekre a választás már az ui alapszabályok alapján történt, melyszerint az allövészek száma négyre, a választmányi tagok száma pedig 16-ra emeltetett. A választás megejtése czéljából egy, Tragor Károly, dr. Kőim Jakab ügyvéd és Rácséit János tagokból álló szavazatszedő-bizottság küldetett ki. A választás szavazóczédulák által történt. Beadatott összesen 25 szavazat. A szavazás eredménye a következő : Főlővész: dr. Freysinger Lajos; — allövészek-. dr. Csányi János, Tragor János, Millmann Géza és Lenesé Sándor; — választmányi tagok: Gajáry Géza, dr. Pauer Béla. Intzédy Soma, Reitter István, Alberty Ferencz, LIaidfeld Lajos, Emerich Lajos, Tragor Károly, Velzer Kálmán, Velzer Lajos, Nikitits Sándor, Racsek János, Roller Ármin, dr. Franyó István, Bez- dek János, ifj. Morlin Zsigmond, Reitter Ödön és Mayer Sándor; — számvizsgálókká megválasztattak: — Meiszner Rudolf, Fóthy Gyula és Trümmer Sándor. A közgyűlés — melyen mintegy 50 tag vett részt — hat óra után ért véget. C S A R N O K. A fuvola hangverseny. Ki ösmeri Mukit? No, de melyik Mukit? Fliszen igen sok Muki van a világon. Hát a Pamutos Mukit, a ki szépen tud ílótázni, szereti a fokhagymás rostélyost meg a vergoniai szivart. No azt már egész Lécz- falva ismeri, ha másról nem is, hát csak arról, hogy sok hitelezője van, tehát szerencsés flótás. Én is tudok flótázni, szeretem a mandulás tortát és a rezeda parfümöt; de nincs annyi hitelezőm, igy hát nem vagyok olyan szerencsés flótás. Nekem tizenkét billentyűs ébenfa-fuvolám van, a Muki flótája csak puszpángfa és hat klapnis. A flóta révén ösmerkedtem meg Mukival. Mind a ketten flótázni jártunk a patikáriusékhoz. Én a Róza kisasszony zongora-játékához fuvoláztam, Muki pedig a Nelbéhez. Jó torta-reczepteket tudtam Írni, s ezzel a mama őnagysága kedvében jártam. Mukit szerette a papa, mert jó vergoniákat tudott válogatni. 5 Ekép telt az idő és folyt a világ sora, mii egy nap Muki barátom azzal a hírrel lepett meg, hogy a Ekkor Lidiké közeledett hozzá és föléje hajolva, megcsókolta és fülébe suttogá : — Isten veled, kedves Pistám ! Ezzel ő is kirohant a tánczteremből. — Tartoztassátok ! — mondá Pista rémülten ugorva föl. — a halálba rohan, az egekre kérlek tartoztassátok vissza, különben átok sújtja atyámat ! Maga akart utána iramodni, de Iába nem bírta és erőtlenül rogyott vissza a padra. Néhány társa Lidiké után sietett, hogy visszahozzák, ez azonban nyomtalanul eltűnt. w * , Kalas István rohanva barangolta be a falut es végre a rét melleti mély Lóhoz ért. Végképen magához térve, a büszke apa végre megtört és elszánta magát arra, hogy visszamegy a tánezterembe és ugyanazon a helyen, hol előbb meggyalázta, nyilvánosan kér tőle bocsánatot és adja össze Lidikével. Midőn visszafordult, hogy teljesítse föltett szándékát, néhány lépésnyire tőle egy alak rohant el a sötétben, egyenesen a tó felé tartott és e szavakkal vétó belé magát: — isten veletek, jó szülei és testvéreim! Isten veled, szeretett Pistám ! Ott főn újra találkozni fogunk ! Ezzel a tóba ugrott és a viz összecsapódott feje fölött. E szavak menykőcsapásként sújtották a tó partján álló Kalas Istvánt. A felhők mögül kiható hold fényében látta a tónak gyűrűző vizét, mely jelölte a helyet, hol Lidiké a vízbe vetette magát. Az öreg nem tétovázott, lerántotta magáról kabátját és utána ugrott. A viz épen mellette vetette föl Lidikét, ki veszíteni kezdé eszméletét s csupán az élet ösztöne maradt meg benne, mely az embert végső perczig el nem hagyja. Eszméletlenül követte ezt az ösztönt, görcsösen megragadta az öreg parasztot és ezzel megakadályozta patikáriuséknál nagy előkészületeket tesznek a mama nevenapjára. No, erre már mozognunk kellett nekünk is. Kisasszonyokkal és a papával együtt megállapítottuk a’névestély programmját. Sok fejtörés után nagyszerűen sikerült. íme bemutatom : 1- ső szám. Flóta adázsio, szuszogó trillákkal és zongora kísérettel. Előadom én és Róza kisasszony. 2- ik szám. Antropologiai felolvasás a cserebogarak lélekvándorlásáról. Tartja Furkós Feri. 3- ik szám. Zongora dörömbölés négykézlábra (Értsd: négy kéz játszik, négy láb a pedált nyomja). 4- ik szám. Ének. Cserebogár, sárga cserebogár. Tavaszi simfonia a szilvafák alatt. Énekli Koperta Márton posta expeditor. 5- ik szám. Pénzügyi szakfelolvasás. Flogy lehet üres bugyellárissal a hitelezőket kifizetni ? Tartja Muki barátom. Változatos, sokat Ígérő programra,főkép az5-ikszám. A várva-várt nap megérkezett. Frakkba csaptam magamat. Egyik kezemben a flótával, a másikban a klakkal elindultam a patikáriusékhoz. Már vártak. Róza kisasszony azonnal angazsált. S miután az üléseket rendbe hoztuk, a gyertyákat meggTujtottuk, a kótalapokat elhelyeztük, a mellékteremben várakozókat belépésre szólítottuk fel. Lassan szállingóztak. Először is a művész sereg jött. Élén járult Koperta posta expeditor. Még egv félórát kellett várni Kálmányos Gabi bátyánkra. Gabi bátyánk mint zeneértő volt meghiva. Kitünően tudott fütyülni és gitározni. Mig vártunk, Koperta barátom azzal töltötte az időt, hogy Miczike kisasszony húsvéti tojására angyalt és koszorút vakart. Végre megjött a zeneértő. A művészek sorakoztak. Gabi bátyánk pedig letelepedett. Véletlenül abba a karosszékbe ült le, a melyikbe Koperta expeditor ur a kivakart húsvéti tojást felejtette. Hatalmas puffanás, székből való felugrás s kész volt a baj. A baj tulajdonképen nem volt nagy, mert Gabi bátyánkon sárga nadrág volt. A karosszék bevonatja kék selyem volt ugyan, de ezen is segített. Gabi a tojásmaradékot szépen letisztította fehér zsebkendővel. Én azalatt a fuvolámat vizsgáltam meg. Újabb baj. A legalsó billentyűt nem lehet megmozdítani, a nélkül pedig nem lehetett fuvolazni. Nem maradt egyéb hátra, mint más fuvoláról gondoskodni. Muki készséggel engedte át a saját fuvoláját. Következett a programra első száma. Zongora mellé álltam. Állásba vágom magam, hadd lássák, mit tudok. A bevezetést Róza kisasszony kezdte meg a zongorán hat taktus akkorddal. Azután jöttem én. Lélekzetet vettem, még pedig jó hosszút, hadd jusson a négy taktusos trillához. Egyszerre rosszullét környezett, feketedett ellőttem a világ. Átkozott Mukija, megint fokhagymás rostélyost evett. Mintha nem is flótát, hanem fokhagymás koszorút tartottam volna az ajkamon. Lélekzetemet nem tudtam visszatartani, hatalmasat fújtam. A trilla elmaradt ugyan, de helyette elsült a flóta. Borzasztó füst és por gomolyag keletkezett. A gyertyaláng elaludt, Róza kisasszonyt pedig olyan trüszszentés fogta el, hogy hanyatt esett. De még ha az ördög bujt is a flótába, a trillának ki kell jönnie, gondoltam magamban és egy még hatalmasabbat fújtam bele. Borzasztó puffanás következett, miközben a flótából egy papiros dugó ugrott ki. Az egész szobát nehéz por-köd lepte el. Nem lehetett benn maradni, mindenki a mellékterembe menekült. Jó félóráig tartotta trüsszentés, köhögés és hápogás. Alapos kiszellőzés után visszatértünk a terembe. a különben is gyönge úszó mozdulatait. Kalas .István érezvén, hogy a szerencsétlen leánynyal veszve van. összeszedte minden erejét, hogy föntarthassa magát és segítségért kiabált. Szerencséjére a Lidiké keresésére indult legények épen jókor érkeztek, leoldták a part mellett kikötött ladikok egyikét és szerencsésén megmentették mindkettőt. rr * Az ősz hideg fuvalma elsárgitá a fák. lombjait, beállt a tél is és hólepel boritá a szántóföldeket. Pistát, az apja által elkövetett szégyen és Lidikéje miatti aggodalom végképen leverte lábairól és eszméletlenül vitték haza, hol azonnal hagymázba esett. Midőn végre fiatal életereje győzedelmeskedve a bajon, magához tért, azt hívé, hogy mély álomból ébredt föl. Lidikét látta ágya mellett, ki őt hosszú betegsége közben anyjával együtt híven ápolta. Kalas István, ki a rémitő aggodalmak e hosszú idején végképen megőszült és megtört, könyes szemmel lépett fiá ágyához, megfogta kezét, Lidikéébe tette és meghatóban mondá: — Bocsáss meg szegény apádnak, fiam, ki vak dühében mindenről megfeledkezett. Eleget bűnhődtem e miatt, de Isten megbocsátott, mert megtartott nekem téged s nem akarta, hogy a lelkifurdalás síromba vigyen ! Áldásom reátok ! Kell-e mondanunk, hogy e jelenet nagyobb hatással volt Pistára minden gyógyszernél ? Lidiké hű ápolása mellett csakhamar magához tért és az öreg Kalas oly fényes lakodalmat tartott, minőt még Udvariban nem láttak. Gyakran mondá nejének, midőn a gondos fiatal gazdasszonyt működni látta : — Igazad van anyjukom. az ö keze alatt, habár szegény is, vagyonunk éj) úgy fog gyarapodni, mint gyarapodott a te kezed alatt !
