Váczi Közlöny, 1894 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1894-04-15 / 15. szám
= Madarak felhívása Magyarország lakóihoz. Magyarország összes madárserege ez évi tavaszi első gyűlése a következő felhívást bocsátotta ki: .„Visszatérve messze idegen.földről, kedves régi hazánkba s visszaköltözve erdei, mezei, városi vagy falusi lakunkba, újra békés és családi életre készülünk. Minket és leendő fiainkat az emberek hathatós védelmébe ajánljuk és bizton reméljük, hogy öregje, fiatala, apraja életünknek kegyelmez, sérelmet nem követ el rajtunk s a szabadság drága kincsétől nem foszt meg minket. Különösen esedezünk, hogy az annyi fáradsággal rakott fészkeinket megkíméljék, tojásainkat el ne vegyék, fiókjainkat ápolásunk alól ki ne vonják s velünk mindig baráti szívvel bánjanak. Hálás viszonzásul vig ugrán- dozásunkkal, füttyszóval, énekkel és csevegéssel mulatságot szerzünk kedves barátainknak- s a fákon és cserjéken, bokrokon és növényeken, mezőkön s a rajtunk házi állatokon garázdálkodó élesdi rovarok pusztítása által hozzájárulunk erdő, mező, kert és liget viruló állapotához s Isten szép világa s pompás alkotásai felett érzett gyönyör növeléséhez. Különösen azt kérjük, hogy ne engedjék, bogy gonosz emberek haszonlesésből elfogjanak és rabságba vigyenek. Kelt Erdőligeten 1894. márczius 15-én. A gyűlés nevében a megbízottak : Pacsirta, Fülemüle, Seregély. = A kosdiak és a Kossuth-gyász. E czim alatt a következő érdekes históriát olvassuk a „Budapesti Hírlapiban: Kösd nógrádmegyei falu szintén gyászt öltött, mikor Kossuth halála hírét meghallotta. Á házakra fekete zászlót tettek, a tiszteletes úr pedig a templomban szép beszédet mondott. Ennek végeztével a községi elöljárók, mint náluk minden halálozáskor szokás, elmentek a kocsmába. Itt eszébe jutott a törvénybiró uramnak, hogy jó volna valamit enni. A javaslatot egyhangúlag elfogadták és már csak azon tanakodtak, hogy mit egyenek, a un a gyászünnepséghez illik. Azt a gyászos eleséget kellene megrendelnünk, — szólt egy községi képviselő —- a mit a postamester fia emlegetett, hogy ő nemzeti gyászeledelt evett mindig Pesten, mig jogász volt. Valaki azonnal elment a postamester fiához, megkérdezendő, hogy mi légyen az a gyászeledel. A postamester fia mosolygott, mivel ő a gulyást nevezte el nemzeti gyászeledelnek, inért napról-napra kénytelen volt az olcsó pesti kis gulyásokat fogyasztani, jobb kosztra nem kerülvén pénze. A kiküldött megelégedetten tért vissza s az elöljárók kimondták, hogy ők is nemzeti gyászeledelt fognak élvezni. Ábrahám kocsmáros felesége éppen gulyást főzött, ehhez fordultak, hogy miután ez a nemzeti gyászeleség, ne csinálja pirosra, hanem, ha lehet, feketére. Abrahámné asszony, hogy eleget tegyen a képviselő urak óhajának, előhozta boltjukból az összes törött borskészletet és beledobta a nagy lábosba, úgy, hogy koromfeketévé változott a piros gulyás. Tetszett a szine a polgártársaknak s bár az ize erősen rossz volt, megették mind, még a czigánynak is adtak belőle, hadd búsuljon ő is. Benne lévén a gyászban, elhatározták, hogy ők is küldenek valakit Kossuth temetésére. Összeadták a pénzt és sorsot húztak. A sors Petrák János csizmadiát érte. Petrák uram a 20 forintot eltette, egypár újdonatúj bagaria-csizmáját a botja végére akasztotta s papucsban neki indult a világnak, hogy majd Váczon vasútra ül. A pénzt útközben bölcs óvatossággal a csizmájába tette, ott senki sem fogja keresni. Váczon annyi nép állt. a vasút körül, hogy ő gyalog ment tovább . . . így történt aztán, hogy egv utszéli korcsmában, a hql meghált, a csizmát pénzestül ellopták tőle. Mivel pedig mezítláb nem mehetett be Pestre, visszatért Kosdra, hol most követelik rajta a 20 forintot. = A búza sárgul. A mi nyár elején a gazdáknak örvendetes, szép néznivaló, amidőn aranyossárgába hajlik át a dús vetésben a búza zöld kalásza, ma szomorú áldatlan lnr. A minden vizenyősség nélkül való enyhe tél után tartós tavaszi szárazság van már hetek óta. A gazda minden nap sóvárogva nézi az ég alját, föllegek után kutatva s esőért imádkozik. Ezek a verőfényes szép napok, amik annyi örömet okoznak a városi embernek s amikben tarkán ragyognék az uj tavaszi toallettek, sok aggodalmat keltenek odakint a tanyák között. A fiatal zsenge búza, csak rövid zöld füvecske még, sárgul itt s ott: kiveszéssel fenyeget. Ha pár nap alatt nem jön meg az égből eső alakjában az áldás, a tavaszi vetés elpusztul, csak a nedvesebb helyeken marad nyoma. = Mennyi ünnepnapja van minden nemzetnek ? A legtöbb ünnepnapja Oroszországnak van, hol 98 napon át pihennek az emberek; Magyarországnak a vasárnapokkal együtt 65 ünnepe van, a munkanap tehát 300. Kanadában 270, Skócziában 276, Angolországban, 278, Portugáliában 283, Lengyel- országban 288, Spanyolországban 290, Ausztriában 295, Olaszországban 298, Bajorországban, Belgiában és Francziaországban 302, Württemberg-, Svájcz-, Dánia- és Norvégiában 303, Svédországban 304, Poroszországban és Irhonban 305, az Egyesült-Államokban 306, Hollandiában 308 fekete napja van a kalendáriumnak. = Hogy étkeztek a régi magyarok. A régi magyarok a XVII. szazadban az asztal terítésével nem sokat czeremóniáztak. Az abroszra odatettek s asztalkendővel letakartak egy czipót, melléje egy kanalat, néhány tányért a főhelyre — s a terítés meg volt. A villát és kést mindenki magával hordozta. A férfiak övükön, a nők pedig hosszú zsinóron. — Marhahúst ettek sülve, főzve, tormával, petrezselyemmel, mártás nélkül tokánynak és vetreezének. Különösen gyakran került az asztalra káposzta, olasz-káposzta, tök, borsó, lencse, árpakása, murok kíséretében. Ettek rnustos-pecsenyél. a mi úgy készült, hogy szőlőszemekéi főztek meg huslében. A borjú, bárány, disznó, malac/, kappan, lúd, kacsa sülteket, kaszált szegfűves, éles, édes, törött, zöld, fekete, sajtié ps zsuffa nevű máriásokkal ették ; csaknem mindenik mártásnak bor yolt egyik kelléke s különböző fűszerek. A ludaskását már ekkor ismerték. A vadpecsenyék öntözésére általában vajat szerettek alkalmazni. A különböző salátának, ugorkáriak is volt kelete: a veres káposztával egyetemben. A gombát, spárgát meg a retket külön elkészítve ették. Két napot a régi szokás szerint bőj- töltek. Ilyenkor semmi husnemű nem került az asztalra. A főzeléket ilyen napokra vajjal és kenyérrel készíttették. A hal is egyik kedvencz czikke volt elődeink asztalának. — Ismertek mindeuféle belföldi és tengeri halat, ették a rákot és a csigát is. A tészták között is nagyon sokat találunk olyat, a mit borral készítettek el. — Levest még nem ettek a XVII. században rendesen, hanem csak úgy néha napján s inkább az ország nyugati részén. Az ebédet, vacsorát akkoriban is sajttal, vagy gyümölcscsel végezték, mint most. — Különböző gyümölcs került asztalra. Ezek közt kedvelt volt a füge és a nagybányai gesztenye. = A pestmegyei gazdasági egyesület e hó 9-én délután tartotta közgyűlését Földvári) Mihály alispán elnöklete alatt. Az egyesület múlt évi működéséről szóló jelentés fölemlíti, hogy a fontosabb mozzanatot az állattenyésztés előmozdítására és egy kertészeti és szőllőszeti telep létesítésére irányult törekvés képezte. A közgazdasági és mezőgazdasági szakosztály az uj mezőgazdasági és mezőrendőri törvényjavaslatokkal foglalkozva, azt az álláspontot foglalta el, hogy a közlcgelők fölosztásának — ha csak fontos érdek nem jár közbe — eleje vétessék; a nyomásos birtokok tagosítása, rendezése lehetőleg előmozdittassék s a gazdasági érdekképviselet szervezésének alapjaként gazdatestületek szerveztessenek. A kertészeti és szőllőszeti szakosztály négy kisebb közezélú telepet létesített. Gyümölcsojtó tanfolyamokat tartottak. Megtették a lépéseket egy nagyobb szabású vármegyei jellegű gyümölcsvásár szervezése érdekében. Az egyesület átvette a kezelésébe Halas város faiskoláját. Az egyesület állat- tenyésztési alapjából több községet látott el tenyészbikával és pedig leginkább kedvezményes áron. Állat- dijazást a múlt évben Budapesten tartott, a hol 120 koronát és okleveleket osztottak ki. A lótenyésztés érdekében Kalocsán rendezett az egyesület lódijazást, lóversenyt és lóvásárt. A pestmegyei gazdasági egyesület bevétele 29,600 frt volt, kiadása pedig 15,500 frt. Az egyesületi vagyon összege 28,800 frt. A jelentés felolvasása után megállapították a jövő évi munkatervezetet és költségvetést. = Pestmegye közigazgatási bizottsága csütörtökön tartott ülésén, melyet Beniczky Ferencz főispán vezetett, kisebb jelentőségű fölebbezés elintézése után a pénzügyigazgató terjesztette elő a jelentését. Előadta, hogy márczius végéig az egyenes adók 1 millió 564,692 frt 32 kr. hátrálékából lefizettek 708,842 frt 56 krt, a hadmentességi dijak 60,928 frt 86 kr. hátralékából pedig 7198 frt 15 krt. A közvetett anók befizetése elég kedvező volt. Fegyelmi ügyekben tanácskoztak aztán. Üllő és Tass községek elöljárósága ellen az iskolamulasztásokról szóló jegyzékek miatt még a múlt hónapban fegyelmi vizsgálatot indított a bizottság. E határozat kimondása után az elöljáróságok rögtön helyrehozták ugyan a hibát, de a közigazgatási bizottság most már nem hajlandó abbahagyni a vizsgálatot. — Nagy lóvásár Ersekujvárott. A nyitra- megyei gazdasági egyesület által a f. évi május hó 6-án és 7-én Ersekujvárott rendezendő nemzetközi nagy lóvásár a múlt évieknél sokkal tágabb keretek közt fog lefolyni. Ezen vásár fejlődése rohamosnak mondható, mert 12 év alatt az ország egyik legkiválóbb lóvásárjává fejlődött. A külföldi kereskedők nagy bevásárlásokat készülnek itt tenni, a többek között a bolgár kormány szintén küld bevásárlás végett megbízottat ezen Európa szerte jó hírnévnek örvendő lóvásárra. — Csikólegelő Negyeden. A nyitramegyei gazdasági egyesület által Negyeden (a tótmegyeri vasúti állomás mellett) létesített nagyszabású csikólegelőre az ország külünböző részeiről edeig 200 drb csikó lett bejelentve. A f. hó 20-ig még mindig elfogad az egyesület bejelentéseket. Méncsikók a legelőre el nem fogadtatnak. A legeltetési idény május elsejétől körülbelül október végéig tart. A legeltetési dij darabonként 15 frt. A csikók számára egy akol épül, hol a csikók rossz időben szénával takarmányoztatnak. A telepnek szerződtetett állatorvosa van, ki a csikókat hetenként megvizsgálni köteles. A legelő minőségre nézve első rendű. A legelőre vonatkozó mindennemű fölvilágositással a nyitramegyei gazdasági egyesület titkársága szolgál Nyitrán. = Henneberg Cr. (cs. kir. udvariszállitó) selyemgyára Zürichben, a privát megrendelők lakására közvetlenül szállít: fekete, fehér és színes selyemszöveteket, méterenként 45 kétől 11 frt 05 krig postabér és vámmentesen, sima, csikós, koczkázott és mintázottakat, damasztot stb. (mintegy 240 különböző minőség és 2000 külömböző szin s árnyalatban). Minták póstafordulóval küldetnek. Svajcz- ba czimzett levelekre 10 kros és levelezőlapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. (1) Irodalom. „Politikai tanügyi lap“. Nemcsak hazánkban, de még az egész világon sem volt politikai tanügyi lap. Most már van ez is. A Nemzeti Iskola szerkesztője, Benedek Elek, ki egyúttal e kitűnő, minden irányban független, szókimondó tanügyi lapnak a tulajdonosa is, most letette a kaueziót, hogy a kormány tanügyi politikáját — tisztán politikai szempontból is _ bírálhassa. Nemcsak a tanítóknak és tanároknak válik ez nagy előnyére, de a nemzeti kultúra szempontjából is fölötte nagy fontosságú dolog, különösen ha, a miliőn nem is kételkedünk, a szerkesztő a politikai pártok fölé emelkedik s párttekintetek nélkül szolgálja e nemzeti kultúra érdekeit, a minthogy a nemzeti kultúra ügye nem is lehet párkérdés. N y i 11 -1 é r.*)k Köszönet nyilvánítás. Alólirottak mély megilletődéssel mondanak köszönetét mindazoknak, kik felejthetetlen atyjuk, Weiszbarth Jánosnak f. hó 13-án történt temetése alkalmával megjelenésükkel fájdalmukat enyhítették. Váczon, 1894. április 10. A gyászoló család. Nyilatkozat. Tekintetes Szerkesztő Úr! Több hazai lapban ellenem azon hazug rágalmazó hir lett közölve, hogy én liusvét vasárnapján Jézus feltámadása helyett a szószékről Kossuth nagy hazánkfia, a reformátusok, lutheránusok és zsidók ellen egy fél óra hosszáig oly rágalmakat prédikáltam, hogy híveim fejcsóválva távoztak a templomból. Ezen szemtelen hazugság azt hiszem oly czélból lett kieszelve, hogy velem, mint veresegyházi plébánossal a többi róm. kath. papságot is pellengérre állítsák, állítólagos hazafiatlanságuk miatt. Én liusvét napján kizárólag Jézus feltámadásáról prédikáltam, Kossuthról egy árva szót sem szóltam, de nem is szólhattam volna, mert hazafias érdemeiért magam is oly őszinte tisztelője vagyok, hogy hozzám magát az’on egyén, ki aljas hazugságot tartalmazó közleményét a szerkesztőségekhez beküldötte, nem is hasonlíthatja, mert ha ő csak egy kevéssé tisztelné Kossuthot, vagy fogalma volna tisztességről és becsületről, akkor gyalázatos hazugságai gyártásához nem használná nevét. Ha én az inkriminált közlemény állítása szerint, szent hivatásomról megfelejtkezve a Jézus föltámadását mellőzve, liusvét nagyünnepét profonálva, nyilvános isteni szolgálat alkalmával a templomi szószékről Kossuth ellen beszéltem volna, nem csak híveim megbotránkozását, hanem egyházmegyei hatóságomat is kényszeritettem volna arra, hogy engem, mint felelős plébánost szigorú felelősségre vonjon. Én szeretem hazámat, nemzetemet, bármely hit- felekezethez tartozzék is, annyival inkább szeretem és tisztelem azokat, kik hazánk és nemzetünk javára önzéstelenül tettek és tesznek szolgálatot. Hogy mit érdemel az, aki legkisebb ok nélkül, talán ő tudja, mi czélból, nem adva semmit a tisztességre és becsületre, egy becsületben megőszült öreg embert s papot, oly gálád módon pellengérre állít, a tisztelt közönség ítéletére bízom. A midőn jelen soraimnak becses lapjában szives közlését kérném, maradok Veresegyházán, 1894. április hó 13-án alázatos szolgája 1) e in k a J á n o s plébános. *) E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a Szerk. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dr. Varázséji Béla. KE I 3FL ID US T É S IH3 IC. A váczi hengermalom részvény-társaság árúinak jegyzéke. U sziliem sz. 100 Klgként frt | kr. Asztali dara, durva és finom . A ll € 13 12 20 50 d H (í) N ,V » ........................ Kjrályliszt........................................ ö 12 30 1 11 80 Elsőrendű zspmlypliszt .............. 2 11 20 k b> :i 10 20 4 9 70 h Ktvép kpnyérliszt ..................... 5 9 40 H H Kpnyérliszt .................................... <; 8 60 Pqpnn kpnyérliszt ..................... 7 7 60 t* <S 5 70 N F 4 40 M í * 4 — L'J öl 2 80 Konkoly . . . ........................... 3 10 r| [y------------------ " " _ c|f ™ Köszvény és csúzban szenvedőknek ezennel a legtágabb körökben elnevezés alatt dicsérőleg ismeretessé vált Tinct. Capkicicomp. ajánlóiig legyen emlékezetbe hozva.. Ezen népszerű háziszer 25 óta, mint legmegbízhatóbb fájdalomcsillapító bedörzsölés ismeretes és mindnyájak által, a kik használták igen kedvel- tetik, úgy hogy további különös ajánlásra nem szorul. ^ Üvegje 40 kr., 70 kr. vagy 1 f. 20 krnyi áron a legtöbb gyógyszer- tárban kapható. Azonban a „Horgony“ védjegyre ügyelendő, mert csak a vörös horgonyuyal ellátott üvegek valódiak. Ha a valódi Pain-Expeller helyben nem volna kapható, akkor forduljunk a gyártók gyógyszertárához: Richter gyógyszertára „az arany oroszlánhoz“ Prágában vagy Török József gyógyszerészhez Budapestem is a ;u k. illaté' l‘fc üt írek! <rí :at a raiirzó ú. ik iy raóoíu az ra jiy ó. és fi, 'is ‘1. m rt y. iiű n lZ íIZ k ”/ 1ű d a ;l z c n a a Y
