Váczi Közlöny, 1894 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1894-02-18 / 7. szám

metországban, Angliában. Törökországban stb. ezüst Kínában, a keleti angol gyarmatokon, az Egyesült- Államokban, Francziaorszában, födözetlen papírpénz az észak-amerikai Egyesült-Államokban s Törökország­ban. Ausztria-Magyarország arany tekintetében az ötödik, ezüst tekintetében a kilenczedik, fedezetlen pa­pírpénz dolgában a harmadik helyen ált. Az egyes lakosokra átlag számítva legtöbb pénz esik Franczia- országban. = A lóhús. Mondják hogy a lóhús is jó, csak­hogy nagyon édes, szokatlan ize van, melyet külön­féle fűszerekkel kell ellensúlyozni. Mi még annyira nem jutottunk, hogy erről is hiteles tanúságot tehessünk, vannak azonban világhírű városok, ahol a dologgal már régen tisztában vannak, s egyes népek, melyek­nek a lóhús rendes eledelök, kivált az alsóbb néposz­tálynál. Khina, Perzsaország sok lovat fogyaszt. Páris- ban, Berlinben s bizonyára még másfelé is, külön mészárszékek vannak, ahol csak lóhúst árulnak, s jelentékeny mennyiségban eladnak. Az osztrák fővá­rosban 1892-ben 18,209 lovat vágtak le fogyasztásra. Berlin Boroszló és Plamburg városak lakosai között szintén akadnak szép számmal, akik lóhúst élveznek, csakhogy ezen három város lakossága együttvéve sem fogyasztót el annyi lóhúst, mint Becs maga. Váljék egészségükre! = A snebelit. A robbanó szerek száma ismét megszaporodott egygyel. Schnebelin testvérpáré a dicsőség, hogy az uj robbantó szert feltalálta, melyet nevükről snebelitnek kereszteltek el. Az egyik Schnebelin pap, a másik katona. Igen érdekes kísérletek történ­tek már a snebelittel Páris közelében. A snebelit ha­sonló a többi robbanó anyaghoz, azzal a lényeges különbséggel, hogy a kezelése nem veszélyes, sőt az az előnye van a többi robbanó anyagokkal szemben, hogy közönséges fegyverekben veszély nélkül használ­ható. A lövésnek rendkívül nagy az ereje úgy, hogy a puska cső elé helyezett 7—8 miliméter vastagságú érczlemezet a snebelit golyó könnyen átfúrja. A kísérle­tekhez meghívott vendégek és szakemberek szemeláttára készítették a Schnebelin testvérek a snepelitport, melyet a napon megszáritották, majd egy kávédaráló­val megörölték és egy mozsárban jól összetörték. Sem­miféle robbanás sem történt az őrlés és morzsolás alatt, egész művelet alatt nem változott meg a por, Annál nagyobb pusztítást visz véghez, mihelyt meggyül. Ez a két szempont emeli főleg a snebelit értékét és ezért most a katonatisztek és mérnökök egyenlő ér­deklődéssel kísérleteznek tovább a snebelittel. A rob­banó szerek a jelen század második fele óta nagy változásokon mentek keresztül. A robbanó szerek technikája nagyot halad. A dinamit maga is. bárha gyakorlatban mind a mai napig a legfélelmesebb rob­banó szer, számos változáson ment keresztül. Robbanó hatásukra nézve a dinamitok egymástól különböznek és a velük való bánásmód és kezelés ép oly veszedel­mes azokra nézve, kik azt alkalmazzák, mint azokra, kik ellen használják. Most ime itt van egy uj robba­nószer, melyet az ember kénye-kedve szerint használhat, beteheti akár zsebébe, vagy dohányszelenczéjébe és csak akkor sül el, ha az ember akarja. (M. o.) = Egész selyem, mintázott Foulárdokat (mintegy 450 különböző fajnan), méterenként 75 kr- tól 3 írt 05 krig — valamint fekete, fehér és színes selyemszöveteket 45 krtól 11 frt 05 krig* — sima, koczkás, csikós, virágos, damaszólt minőség­ben (mintegy 240-féle dispoziczió és 2000 különböző szin és árnyalatban) szállít póstabér és vámmentesen a privát megrendelők lakására Heniicberg (cs. kir. udv. szállító) selyemgyára Zürichben. Min­ták póstafordulóval küldetnek. Svájczba czimzett leve­lekre 10 kros és levelezőlapokra 5 kros bélyeg ragasz­tandó. (2) írod alom. = Az Athenaeum „Képes Irodalomtör­ténetiéből megjelent a 16-ik füzet, melyben Né- gyesy László a XVIIí. századi szépirodalom rajzát foly­tatja, ezúttal Amadé Lászlóról, a múlt század legkivá­lóbb lyrikusáról szólván részletesebben. A második czikkben Takáts Sándor az iskolai drámákat ismerteti, sorba véve a csiksomlyói mysteriumokat a pálosok, jezsuiták és piaristák iskolai színműveit, miközben szá­mos, eddig ismeretlen adattal bővíti az irodalomtör­ténetnek e szakaszát. A 3-ik czikkben Marczali Hen­rik értekezik: A magyar történeti irodalom a XV11I. században czim alatt; részletesebben szól Bél Mátyás, Bod Peter, Pray, Katona, Kollár s mások élete s tu­dományos működéséről. A szövegillusztrácziók közt vannak arczképek (Benyák Bernát és Pállya István piarista drámaírók, Bél Mátyás és Bőd Péter), kézira­tok (Amadé hires katona-dalának első versszaka, Pray és Katona névaláírása) továbbá a Magyar Athenas czim lapja, egy iskolai dráma díszes kézirati szinlapja stb.; külön mellékletül pedig: Pázmány levele Thurzó nádorhoz hasonmásban és Koháry István arczképe. A füzetet tartalom-mutató zárja be, mert e füzettel be van fejezve a nagyszabású mű első kötele, melyhez azonban — mint a borítékon olvassuk — még több színes és fekete nyomású műmellékletet fog adni a kiadóhivatal. Valóban a szerkesztőség a dolgozatok és illusztrácziók megválogatásában annyi gondot s Ízlést tanúsított, a kiadó Athenaeum-czég a műmellékletek kiál itásában oly anyagi áldozatot hozott már a mű első felének kiadásánál, hogy azt nemcsak hézagpót­lóvá, hanem egyszersmind páratlanná tette irodalmunk­ban Ezért szívesen hívjuk fel az irodalom barátainak figyelmét e díszmunkára, mely füzetenkint 40 krért. bármely könyvárusnál megrendelhető. = Uj zeneművek. Rózsavölgyi és Társa cs és kir. udvari zeueműkereskedésében épen most jelent meg (inai Ferencz hazánk egyik legkiválóbb magyar zeneiró­ja nuk : 1 l-ik Magyar-Rhapsodiája zongorára 2 kézre. Ára 2 kor. 40 f. A szerző, — kinek zamatos magyar férfinégyesei és klasszikus irányú zongoraszerzeményei nemcsak hazánkban, de a külföldön is nagy kereslet­nek örvendenek — az eddig megjelent két Magyar- Rhapsodiával ezen a téren uj irányt nyitott, mely az első Magyar-Rhapsódia gyors és meglepő sikere után ítélve, megtalálta az utat, melyen az ész és a szív ta­lálkoznak. Technikája könnyű s mégis briliáns és há- ladatos, dallama pedig egyszerű de nemes. Id. Ábrá­nyi Kornél, a magyar Hanslik „Pesti Napló“ ez évi 2l-ik számában következőleg nyilatkozott Gaal-ról és annak legújabb művéről: „Második magyar Rhapso- dia. Zongorára szerzetté: Gaal Ferencz. Az újabb ma­gyar zeneirók közt manapság nincsen Gaal-nál sem termékenyebb sem tartalmasabb munkás kéz. Minden téren ott találjuk, a hol a hazai zeneirodalmat előke­lőén kell reprezentálni. Mindig tud valami újat, érde­keset és figyelemkeltőt felmutatni. A minek egyszerű magyarázata az, hogy nemcsak alaposan képzett és eszmegazdag zeneiró, hanem igazán tud lelkesedni is a magyar zene ügye iránt. Első rapszódiája után, amelylyel meghódította a hazai zenevilágot, e máso­dik is tanúskodik erről. Briliáns, hálás, dallamos és választékos kidolgozású. Hangverseny- és szalon­darabra egyaránt alkalmas. Ennél többet pedig egy magyar rapszódiától manapság már kívánni sem lehet, lévén e műfajnak úgy formája, mint stílje már annyira kiaknázva, hogy igazán csak a szellemes zeneirók önt­hetnek bele érdekfeszitőbb részleteket. Mint ilyen ter­mék méltó a zeneközönség figyelmére és keresletére.“ Ugyanezen szerzőtől jelent meg kiadásunkban: „Két album levél“ régi magyar irályban (második kiadás). Ára 1 kor. 20 f. — Megjelentek továbbá: „Csalogány­dal11, eredeti magyar dal, énekhangra zongorakiséret- tel, tetszés melletti fuvola-szólammal, irta Káldy Gyula. A mű Komáromi Mariska úrhölgynek van ajánlva. Ára 1 kor. 80 f. — „Bál után“ ének-keringő szerzé Karris L. Ara 1 kor. 60. f. = Világnapló ! Érdekes vállalat élére állott ismét a „Telefon Hírmondó“ szerkesztője J. Virág Béla buda­pesti hírlapíró. „Világnapló“ czimen oly hetilap jelenik meg szerkesztésében február hó elején, mely eddig pá­ratlanul áll a maga nemében. A hírek lexikonja lesz ez, vagyis hetenkint összegyűjti a hét folyamán a világ­sajtóban megjelent összes érdekes híreket és czikkeket. A rendkívül érdekesnek Ígérkező hetilap előfizetési ára egy évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. A pénz a „Világnapló“ kiadóhivatalának küldendő: Budapest, IX., Rákos-utcza 2. Az uj vállalatot melegen ajánlhatjuk olvasóink figyelmébe. Közgazdaság. A gyümölcsbor (cider) készítéséről. A múlt évben a kontinensen mindenütt nagy gyü­mölcstermés jeleztetett s miután hazánkban is nagy termésre volt kilátás, a gazdák méltán aggódtak, mi­ként fogják gyümölcsüket értékesíteni. A nehézségeket még azon körülmény fokozta hogy koleraveszely miatt a külországok nyers gyü­mölcsünk elől határainkat elzárták. A dolgok ilyetén állásánál a földművelésügyi m. kir. Miniszter grf Bethlen András elérkezettnek látta az időt hazánkban, az almaborkészitési eljárás meg­honosítására, melylyel a gyümölcsöt legalább közép­áron lehet értékesíteni. Az országos gyürnölcsészeti miniszteri biztos 2 Simon-féle malmot hozatott Francziaországból 2 saj­tóval s ezekkel a gyürnölcsborkészitést a Szilágyság­ban, Trencsén, Szatmár és Mármarosban bemutatta. A gyümölcsbor készítésnek, a mellett hogy igen kellemes, egészséges italt, nyújt mely jóságban a mű s az olaszborokat tetemesen felülmúlja, az a főelőnye, hogy a kereskedők nem nyomhatják le túlságosan a nyers gyümölcs árát, mert az esetben a tulajdonos inkább borrá dolgozza fel, melynél annak méter mázsáját legrosszabb esetben is 6 frrtal lehet értéke­síteni. Nemcsak a bőtermésü, de a mostohább években is van jogosultsága a gyümölcsborkészitésnek, mert mindig akad selejtes, hitvány minőségű, hullott rázott ( alma, melyet nyersen eladni alig vagy csak potom j áron lehet. A mellett, hogy a tulajdonos magát egész évre | kellemes, üdítő itallal ellátja, sok pénzt is meg lehet általa takarítani, ha a munkásnép pálinka helyett rá­szokna, mint az Trencsénben történt; azonfelül ezen osztálynak egészségi állapotára is jótékony befolyást gyakorolna. Franczia, Németország és Ausztria egyes tarto­mányaiban már rég idő óta gyártják, az oda való nép nem is lehet el nélküle, — ha nincs termésük, bejárják az egész kontinenst, s a czider számára minden féle almát összevásárolnak. Az idei almabor készítéséről szólva, a trencséni | és szatmári működést említem fel, hol az almabor j készítést magam vezettem. Trencsénben Bohuniczon Kubinyi képviselőnél készítettünk 100, s Pruszkán, gróf Königseggnél 80 hektoliter almabort. Az almák igen sok fajtához tartoztak, mint az ! már nálunk szokásban van, s ezeknek mustja meg- ! méretvén 83|0 czukortartalmat mutatott. Egy métermázsa alkalmából kaptunk átlagban 60 liter mustot, igy egy hektoliter mustra szükséges 167 klgr. nyers alma, megjegyezvén, hogy az almához időként körte és vegyitetett, mi a bor jóságát tete­mesen fokozza. Naponként feldolgoztatott 20 métermázsa alma s ebből nyertünk 12 hektoliter mustot. A munkálato­kat 5 napszámos yégezte 70 kr. napi bér mellett. Ez tesz összesen egv napra 3 frt 50 krt, mely összeg 12 részre elosztva esik egy hektoliter must előállítására 29 kr. a gépek elhasználását és kamatját nem szá­mítva, miután azokat a Minisztérium díjmentesen bocsátotta a gazdaközönség rendelkezésére. Az a kérdés merül fel, miként fog lehetni a bort értékesíteni ? Mielőtt még rendes árokról szólni lehetne, hozzá kell a közönséget szoktatni, s igy ez is mint minden kezdet, némi nehézségekbe fog ütközni. Ausztriában az almabor literje 20 — 25 krral fizettetik, mi megelégedhetünk, ha eleinte 12 krou fogjuk tudni árusítani, ez esetben is 1 métermázsa alma 7—8 frt pénzértéket képvisel. Természetes hogy a bor minősége mindcnekfelett behatással lesz az árak alakulására. Szatmárban, Nagybányán több birtokos kisebb tnenyiségü almája dolgoztatott fel, itt az eredmény kedvezőbbnek mondható, a menyiben 1 métermázsa almából 62—65 liter must sajtoltatott. A mi almaborainak rendszerint kevés szesztarta­lommal bírnak azért, nehogy elromoljanak, april- májusig el kell fogyasztani, — e bajon azonban czu- kor vagy rektifikált szesz hozzáadása által lehet segíteni. Ha a must pl. 8% czukor tartalmat mutatott ebből csak félannyi, azaz 4° szesztartalommal bíró bor lesz, ha mi ennek taitósságát emelni akarjuk, legalább 8—9° szesztartalomra kell törekedni. Minden klgramm czukorból lesz 1° szesztartalom (t. i. egy htl. mustra számítva) s minden liter rektifikált szesz szintén egy hektoliternél egy fokkal emeli a szesztartalmat, meg­jegyezvén hogy a czukrot mindjárt a musthoz, tehát az erjedés előtt kell adni, a szeszt pedig az erjedés befejeztével. Nyolc.z százalék czukorral biró musthoz hozzáad­unk vagy 8 kilogramm közönséges fehér süvegczuk- rot. vagy 4 liter rektifikált szeszt, ha azt akarjuk hogy borunk 8° szesztartalommal bírjon. A szesz mesterséges szaporítása ugyan költségbe kerül, de ez a bor magasabb árában bőven vissza­térül. A bor illetve a mustnak czukrozása iránt a közönség körében nagy előítélet, uralkodik, azt állit­ván, hogy ezen manipuláczió következtében a bor meg- nyálasodik. Ez azonban nem áll, mert a czukor hozzaádásával csak azt pótoljuk a mit a természet mostohán adott, — sőt ellenkezőleg minél nagyobb a szesztartalom annál kevésbbé lesz a bor betegségeknek kitéve. Bornemissza Zoltán, (Vége köv.) Felelős szerkesztő és laptulajdonos; Dr. Varázs éj i Béla, H I Fl I) T É 33 EL. Árverési hirdetés. Bmbsz. 1/1894. Néhai Bálintffy Pál hagyatékához tartozó: négy drb „váczi takarékpénztári44 és hat drb „váczi ipar és kereskedelmi hitelinté­zeti44 részvény továbbá a középvárosi főúton levő 42. sz. ház, az alsó határban levő 2268. helyrajzi számú zsellérszántó az örökösök megbízásából 1894. évi felírás síi* hó 28-án d. e. 9 órakor hivatalos irodámban megtartandó nyilvános árverésen kész­pénz fizetés mellett eladó. A feltételeket minden venni szándékozóval készsé­gesen tudatom. Kelt Váczon, 1894. évi február hó 12-ik napján. Dr. Freysinger Lajos kir. közjegyző. — Tisztán kölcsönös részvényesei nincsenek, — . ^ A legnagyobb és leggazdagabb ^ biztositó társaság^ a világon. ff Ol , , ff Biztosítéki alap 1893. január ho l en ff ól 907 millió frank. ff 01 ff 01 01 01 ól ól ^ 01 new-yorki életbiztosító-társaság THE MUTUAL“ ff ff ff 01 ff ff 7, ff J, . j£3f" Alapittatott 1843-dik évben. 1 sCJi j,/. 3 - -- ff K­Biztosit az ember életére mi mién »no- ^ 01 do/.at szerint. Táblázatokkal és bővebb feMágositásokkal szolgál az ^ •4| ..Spar- és Uereskcdelmé hitelin fezei44 K ' 3 VACWTT-... ff . .y.<j Az intézetnek Vác és vidékére kineve­zett bizalmi orvosa: Dr. Vadass József. ÍK'

Next

/
Thumbnails
Contents