Váczi Közlöny, 1894 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1894-12-02 / 48. szám

■ = A fegyházi sziget jövője. Mint értesül­tünk. a Pokol-csárda előtti úgynevezett (egyházi szi­getet összekötik a nagy szigettel, ez által a Dunának egy felesleges ágát zárják el. A Duna sebesebb folyása által a homok zátonyok lesznek majd elmosva. —' A városi amerikai szőlőtelepről f. évi őszön eladatott a következő ojtott szőlővessző men­nyiség: Dauer Mihálynak 481 drb gyökeres és 850 drb sima 58 frt Cl kr., irgalmas rendnek 300 drb gyöke­res 18 frt, Mayer Sándornak 1000 drb 35 frt, Dászkál Györgynek 350 drb gyökeres 21 frt, Gyurcsánszky Jó­zsefnek 150 drb gyökeres 9 frt. Tragor Ernőnek 100 drb gyökeres és 800 drb 34 frt. Gergye Sándornak 530 drb gyökeres és 1400 drb 80 frt 80 kr,, Siketné- rnák intézete GO drb 2 frt 10 kr., összesen 1911 drb gyökeres és 4110 drb sima 258 frt 51 kr., értékben, a gyökeresek ezrét 60 frt, a sima ojtottakét pedig 35 forinttal számítva. További kezelés alá nemes vessző nyerése és tanulmányozás végett a telepen elültette- tett 3289 drb gyökeres és 490 drb sima ojtott vesz- sző Jaquez, portalis-solonis és rupestris alanyon külön- k illőn. = Műkedvelői előadáson. A. Pajtás ! mit szólsz, remekül játszák a „Három kalap“-ot, meg va­gyok elégedve. — B. Elhiszem azt, kitűnő reklámda­rab. Fiam kalap-vásárlásra figyelmeztetett, leányom kalapot akart, feleségem pedig mulasztás fejében há­rom kalapot reklamált egyszerre. = Hol késik? Múlt hét szerdán ismét havazni kezdett, de rövidesen abban hagyta. Úgy látszik, hogy Mikulásig nem lesz hó, már pedig mit ér a Mikulás fehér köpönyeg nélkül, mert még a példabeszéd is azt mondja hogy : — Aszalt szilvát, czifra diót — Mézes ezukros mákos patkót, — Virgácsot hoz a Mikulás — Ha van hátán fehér palást. — Esküvő az oroszlán-ketreczben. Pia hinni lehet az amerikai lapoknak, az oroszlán-ketrecz­ben tartotta meg esküvőjét Uj-Jerseyben Keyport Mária állatszeliditőnő Smith Jonatánnal. Tanúként szerepelt két szabó, kik ugyan tisztelettel viselkedtek az oroszlán iránt, de a ketreczen kívül maradtak és onnan küldték szerencsekivánataikat a boldog párnak. Megtörtént egyébiránt Váczon ennél különb dolog is. Úgy az ötvenes években egy alsóvárosi flanélos fo­gadást tett egy menazséria bódéssal, hogy a farkas- ketreezbe megy anélkül, hogy bántódása lenne. Nagy plakátok hirdették a bátor szellemű flanélos vállal­kozását, ugyan csak megtelt a menazséria. Megjelent a nap hőse, a menazsériás a farkas-ketrecz elé megy és belépésre szólítja fel. Egyet pödört hősünk hajú- szán, azután imigy szólalt meg: Áll a fogadás, be is megyek a ketreezbe, hanem előbb a farkasokat ker­gessék ki belőle. Általános taps következett, a mena- zseriás kifizette a fogadás árát. = Búsan üldögélnek a révész legények a dunaparti révkocsmában. Hallod-e koma, szól az egyik, — mi lesz. ha mi nem leszünk? — Hát bi­zony propella, találgatta a másik. — Hogy mi nem leszünk és hogy propella lesz, az már biztos, vágta közbe a harmadik, de hogy borosfiaskó sem lesz, az még biztosabb. = Divatkereskedésben. Ür. Kérem kalapot szeretnék venni feleségemnek. Divatárusnő. Szabad tudnom, milyen feje van a kedves nejének. Ur. Na­gyon makacs feje van, s azért akar mindég uj kalapot. = Gyermekek számára a legjobbat! Ki ezt akarja, ki nem akar könnyen törő játékszereket vásá­rolni. ki gyermekeivel a játékon gyönyörködni akar, szóval, a ki kedvenczei számára az elismert legjobbat kívánja, annak a Richter F. Ad. és társa bécsi ezég kit, hogy visszavonás, ellenségeskedés szakítsa szét azokat, kik eddig testvérekként szerették egymást. Kurátor uram lecsüggesztett fővel indult haza­felé. Fejébe nem az öreg pap beszéde ütött szeget, • de szive fenekén mozdult nagyot az irigység ördöge. — Hát miért van éppen Vári András házán az a zászló ? Hát talán külömb Vári András Biró István­nál? Iiohó! Nem úgy ám Vári komám! Ha te bor­sot akarsz törni az orrom alá — mert tudom, hogy csak engem szurkálsz avval a zászlóval — jól van, állunk elejébe Mire a nap lenyugvóban volt, Biró István házán is ott lengetett a szél egy hatalmas nemzeti lobogót, melyre azonban egy másik név volt. Írva. II. Szomorú szívvel nézte mindezeket az őszbeborult pap és lelke elkeseredett. Negyvenedik esztendeje, hogy édes mindene e községnek és nem volt drágább jutalma, mint az a boldog öntudat, hogy népe békeségben és szeretet- ben él. Most egyszerre mindennek vége van ! Mint egy ősz próféta, előre látta a szomorú jövőt. Tudta, hogy népe oldott kéveként hull szét, hogy szétszakadozva egymás ellen fog harczolni . . . test­vér-testvér ellen, jó barát, jó barát ellen. Ünnep volt. Megszólalt az öreg harang, misére hívta a híveket. Az ősz pap letérdelt a feszület előtt s buzgón imádkozott. Tisztes arczái mennyei fény övezte, mintha e pillanatban közelebb jutott volna Is­tenéhez. — Édes jó Istenem, népem Atyja — igy beszélt remegő ajka — adj ma szavaimnak erőt, hogy népem j megértse azokat. — Aztán templomba ment, szószékre lépett és — i beszélt. Beszélt, mint atya szokott gyermekeihez. A békesség és testvériesség áldását emlité, melyet Ga- lambíálva emberöltők óta élvezett. A bekövetkezhető veszélyre fi gyein jezteté népét. szépen illusztrált árjegyzékének áttekintését ajánlhatjuk. Nevezetesen minden anyának kellene ezen árjegyzéket figyelemmel átolvasni, a karácsonyi ajándék bevásár­lása előtt már azért is, mert ezen könyvecske ingyen és bérmentesen megküldetik. = Henneberg G. (cs. kir. udvariszállitó) se­lyemgyára Zürichben, a privát megrendelők lakására közvetlenül szállít: fekete, fehér és színes selyemszöveteket, méterenként 45 krtól 11 frt 05 krig postabér és vámmentesen, sima, csikós, koczkázott és mintázottakat, damasztot stb. (mintegy 240 különböző minőség és 2000 külömböző szín s árnyalatban). Minták póstafordulóval küldetnek. Svajcz- ba czimzett levelekre 10 kros és levelezőlapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. (1) Irodalom és zene. — „Dalok a magányból.u Költemények. Irta Lévai) Mihály, Budapest 1894. 253. 1. Megjelent végre, előttünk fekszik a sokak által régóta várt, régóta óhaj­tott verses gyűjteménye Lévai) Mihálynak, a jeles 'ka- tholikus poétának, ki azok között, a kik ma még az „oltárról vett lanton“ dalolni szoktak, a legelsők egyike; ki a szent lant kevés számú pengetői között az első sorokban lépdel s ifjú homlokát már is az elismerés virága, az érdem borostyánja köríti be. Egy vaskos kötet, minden ízléssel, szinte pompával kiállítva az ő verses könyve, melyben egy nemesen érző szív, egy gyöngéd, minden benyomásra érzékeny kebel nemes érzelmei, édes, merengő álmai, csendes ábrándjai talál­nak hangra, szólalnak meg szivünkhöz, hogy a mi lelkűnkben is ugyanily érzelmeket ébreszszen, a mi szivünket is, ugyanily hangulatba ringassa el. A költő jól ruházta fel kötetét „Dalok a magányból“ czimmel, mert olvasva ezeket a költeményeket, csakugyan úgy tűnnek fel előttünk, úgy érzi lelkünk, mintha ezeknek a daloknak édes szavú éneklője elvonulva a világtól, — mely az ily nemes érzelmeket vajmi ritkán érti meg — csendes magányban zengné énekeit, távol a világtól, a körülötte forrongó kortól, annak izgató eszméitől. — Lévay költeményei között nem is talá­lunk olyakat, melyekben a korhoz, a forrongó század­hoz, a vergődő emberiséghez intézné szavait, nem ke­resi e magasabb régiókat, hol vihar csatázik, hol szél­vész dühöng, hanem marad az ő saját világában, mely­nek, ha olykor van is fellege, de rendesen napfény és ragyogás aranyozza azt be. E jellemző tulajdonságon kívül kiváló sajátsága e szép költeményeknek a töké­letes, bevégzett gyakran művészi technika, mely a forma és tartalom művészi összhangját hozzá létre, mely minden költeményét egy-egy szép, édesen hangzó dallá teszi. Mai számunkban bevezető versét hozzuk. Melegen ajánljuk az igazi költészet barátainak Lévay Mihály kötetét. Kapható a szerzőnél Újszászon. = A Divat-Újság most megjelent száma is épp oly kedvező fogadtatásban részesült, mint az eddigiek a nagy közönség részéről is minden túlzás nélkül azt lehet ebből következtetni, hogy elterjedtsége jóval túl­lépi majd azt a határt, a melyben hasonló újságok eddig Magyarországon mozogtak. A Divat-újság válo­gatott, gazdag tartalmú nagy női divatlap, mely meg­lepetést szerez úgy bámulatos olcsóságával, mint föl­tűnő szép rajzaival, mintáival és szabásmintaiveivel. Egyik nagy előnye a Divat-újságnak az, hogy a divat terén éppen olyan hű tanácsadó a pazar kiállítású, mint a legegyszerűbb öltözködésnél. A Divat-újság nélkül ma már alig lehet el egy család is, a hol súlyt fektetnek arra, hogy Ízléssel és takarékossággal öltöz­ködjenek a családtagok. A Divat-újság a Budapesti Hírlap kiadásában jelenik meg. havonkint kétszer, a A szemek megteltek könynyel. Csak Vári András maradt hidegen, mint egy kő darab. Alig várta, hogy az istenitiszteletnek vége le­gyen. Daczosan sietett ki a templomból s mikor a pap háza elé ért ökölbe szorította kezét s igy szólott : — Megkeserülöd még hogy kipredikáltál. Amint szólott, úgy igyekezett tenni is az eszét veszített ember. Pártja egyre növekedett. A bor, a szen­vedély Galambfalván is utat kezdett találni. Ä magyar-népnél hamar fordul a koczka. A kit ma felemel, körül hordoz és megkoszorúz, azt holnap megrúgja és sárral dobálja, ha van a ki izgassa és félrevezesse. Vári András nem állott egyedül. A háta mögött dolgoztak okosabb emberek. Mindenekelőtt reáfogták az ősz papra, hogy a templomban korteskedett. Hogy a másik párt javára beszélt. —- Az ilyen pap nem pap. — Az ilyen templomba nem megyünk. — Kálvinisták leszünk. Efféle megjegyzéseket lehetett már hallani széné­ben. Vári András szájából szakadt ki az ily beszéd, a könnyelmű emberek meg utána mondották mint a szajkó madarak szokták. A következő vasárnap már készen volt Vári And­rás uram ördögi munkájával. Szekerek állottak háza előtt egy sorjában. Párt­hívei ott zajongtak a portáján. Mennek a városi temp­lomba. — Még pedig a kakasosba — volt hallható üt­ött a fenyegetés. Csengős-bongós szekerekkel vonultak aztán végig a falun. A plébánia előtt hangos kaczajra fakadtak s követjelöltjük nevét ordították. Galambfalva templomában is megszólalt az orgona. Bánatos hangját nem hallották csak azok, kik még nem vadultak meg egészen. A híveknek nagyon fájt a szakadás. Kurátor uram meg majd megpukkadt mér­gében. hó elején és közepén. Előlizetési ára postai szétküldés­sel negyedévre 1 frt 10 kr. Megrendelhető a Budapesti Hírlap kiadóhivatalában. Mutatványszámok ingyen. = Patyolat fehérnemű újság, nélkülözhetetlen minden háztartásban, a hol gondot fordítanak a fehér- nemüek otthon való elkészítésére. Szabásminta-ivet hoz, mely páratlan pontosságot oktat a szabás minden fortélyára, kifogástalan rajzaival pedig hű képét mutatja a folyton változó divatnak. Nincsen olyan divatos vagy a mindennapi használatra szénit fehérnemű, a melynek elkészítésére a Patyolat nem adhatna kimerítő útbaigazítást. A Patyolat a Budapesti Hírlap kiadásá­ban jelenik meg havon kint egyszer. Ára negyedéven- kint postai szétküldéssel 55 kr. Megrendelhető a Buda­pesti Hírlap kiddóhivatalában, Rökk-Szilárd utcza 4. sz. Mutatványszámok ingyen. = Gyermek-Divat címen jelenik meg a Buda­pesti Hírlap kiadásában havonkint egyszer, olyan vál­tozatos tartalmú divatlap, mely kizárólag a gyermek- ruha-divattal foglalkozik és pontos szabásmintaivével a ruhaszabásra tanít, pompás és legújabb rajzaival pe­dig a legújabb divatot mutatja be ezen a téren. Fiú és leánygyermekek ruháit akár újonnan, akár pedig régi ruhából pompásan készíthet otthon mindenki a Gyermek-Divat ez. újság útbaigazítása után. Megfizet­hetetlen az a gyakorlati haszon, melyet a Gyermek- Divat tanácsaival nyújt. A mit más ember csak drága pénzen szerezhet meg, a drága és divatos gyermekruha elkészítését, az. a Gzermek-Divat nyomán takarékosság­gal érhető el. A Gyermek-Divat ára postai szétküldés­sel negyedéven kint 55 kr. Megrendelhető a Budapesti Hírlap kiadóhivatalában, Rökk Szilárd-utcza 4. sz. Mu­tatványszámok ingyen. = A .. Millenium“ czimü, Budapesten dr. Sseré- nyi Simon szerkesztésében megjelenő szaklap az egyet­len, mely kizárólag a közelgő ezredéves ünnepély és kiállítás ügyével képben és írásban foglalkozik. Á „Mil­lenium“ hozza a kiállításra vonatkozó hivatalos köz­leményeket, a pályadijat nyert kiállítási épülettervek kitünően sikerült rajzait, híreket arról, hogy a tőváros­ban és vidéken hétről hétre mik történnek az ezred­éves ünnepségekre vonatkozólag ; ezenkívül olvasóinak, iparosoknak, kereskedőknek, a leendő kiállítóknak díjtalanul felvilágosítást ad. A „Millenium“ megküldi Munkácsy „Honfoglalás“ czimű festményének kitűnő reproductióját közli egy egész oldalon. Szerkesztősége Budapest V. Vaczi körút 28. Ajánljuk ez egyedüli ki­állítási szaklapot olvasóink figyelmébe. Ára egész évre 8 frt., félévre 4 frt. A rendkívüli diszszel és gazdag tartalommal kiállított karácsonyi számot az uj előfi­zetők már megkapják. — ,.A mezőgazdasággal és erdészettel foglalkozók nyugdíjintézetének" igazgatósága november hó 8-án tartotta Bujanovics Sándor elnök­lete alatt ülését. Az igazgató által előterjesztett jelen­tésből kitűnik, hogy október 31-én volt a nyugdíjin­tézetnek 154 tagja, 168900 korona biztosított nyug- dijösszeggel. Az esedékes dij tett 50828 korona lí fil­lért, melyből befolyt 44256 kor. 13 fii, és hátralékban maradt 6571 kor. 98 fd. Az intézet vagyona mely értékpapírokba van befektetve, 53582 koronát tesz. A gazdatiszti kar érdekében alkotott ezen fontos in­tézmény felvirágoztatása érdekében az igazgatóság hathatós intézkedéseket fog foganatosítani, s a tagok gyűjtését alkalmas módon és eszközökkel legközelebb erélyesen megindítja. Felelős szerkesztő és Iaplulajdotios: Dr. Varáizséji Béla. Egy ravasz gondolata támadt! — Megálljatok — mondotta mise végén, temp­lomból jövet, majd megtréfállak én titeket. A kakasos templom kell nektek? Jól van. No hát adok én nek­tek kakast. Délután már a kurátor uram udvara is megné­pesült. Az ő párthívei sem maradtak veszteg. Boroz- gattak, mulattak ők is — és lelkesedtek, mint az már a kortes világban szokás. Egyszer csak csengős szekerek zaja hallatszik. — Jönnek a kakasos templomból — ordította egy borízű hang. Nem is kellett egyéb ! Mintha a megmozdult föld lökte volna tovább az udvaron zajongó népet: rohant mindenki az utczára. Abban a szempillantásban, a mint a városból jövő szekerek kurátor uram háza elé értek, egy láthatatlan kéz hatalmas, vérpiros taréju kakast dobott a Vári András szekerére. Támadt erre olyan óriási zűrzavar, hogy a sze­gény kakas is kukorikolni kezdett. A szekerekről le­ugráltak és félemletes módon fenyegették a kurátor uram portáját. Csak a jó Isten oltalmazta meg e népet, hogy vére nem folyt, hogy rablánczot nem szerzett magának esz­telenül. Komoly intelem lehetett volna ez mindnyájuk szá­mára. De ki értette meg ez intelmet? A szenvedély sü­ket, vak és szívtelen, mint a kődarab. Galambfalva felé szomorú napok integettek. Most már nem Vári András, meg Biró István ál­lottak egymással szemben. Nép és nép lettek halálos ellenségekké! Nem sze­mély ellen, családok harczoltak családok ellen. A kik eddig békés szomszédok valának, most el­lenségekké lettek. Testvér testvérét gyalázta, atyafi atyafiát sárral dobálta. (Folytatása következik.) :atl

Next

/
Thumbnails
Contents