Váczi Közlöny, 1894 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1894-10-21 / 42. szám

A szegény sorsú sijcetnémákat s magát a Tekintetes Szerkesztőségnek.«- s a nagyérdemű közönségnek mindenkor tapasztalt jóakaratába ajánlja

Váczon 1894. október 18-án.

Pivár Ignácz, s. k.

keg)esre,pdi ájdozópap, a siketpémák váczi kir. orsz. intézetének igazgatója.

Városi és vidéki hirek.

= A székesegyházban mindenszentek ünnepén dr. Virter Lajos ez. püspök, nagyprépost tartáaz ünnepélyes szentmisét, halottak napján pedig Spóner József apátkanonok végzé a gyászmisét az összes megholt hívekért.

= Kinevezés. Hiding József vácz-egyházmegyei áldozópapot a vallás- és közoktatásügyi miniszter az újpesti állami tanintézetekhez a hitoktatás teljesítése czéljából a X. fizetési osztályba polgári iskolai rendes tanárrá nevezte ki.

= Egyházmegyei hir. Kiss Gábor káplán Kecskemétről Palotásra tétetett.

== A váczi kath. legényegylet 1891 évi

november hó 18-án, saját pénztára javára a „Curia“ szálló dísztermében zártkörű őszi tánczvigalmat rendez. Belépőjegy; személyenkint 80 kr., családjegy 1 frt 40 kr. Feiülfizetést köszönettel vesz és hírlapikig nyugtáz az egylet. Kezdete 8 órakor. A hölgyek kéretnek, hogy egyszerű ruhában jelenjenek meg.

= Kinevezés. Dr. Turjay Zoltán ügyvédjelölt a váczi járásbírósághoz joggyakornokká lett kinevezve.

= Katonák esküje. F. hó elsején tették le honvédeink az ünnepies hűségi esküt. Ezt megelőzőleg a székesegyházban délelőtt 11 órakor Porubszky József karkáplán szentbeszédet intézett hozzájuk az eskü szentségéről és fontosságáról, mely után szentmisét hallgattak a honvédek s úgy vonultak a szabadba eskületételre.

= Jótékonyság. Tragor Károly vaskereskedő jó szive sugallatát követve a menhely szép czéljaira 5 frtot adott; M. R. úrnő pedig a szegénysorsú iskolás gyermekek felruházására számos jó karban levő ruhadarabot ajándékozott, melyek a kívánalomhoz képest már szét is osztottak. Fogadják a jószivű adományozók az iskolaszéknek az úton is hálás köszönetét.

= Kegyelet a honvédsir iránt. A helybeli kath. legényegylet ősrégi szokása szerint ez évben is kivonult halottak estéjén az alsóvárosi sirkertbe, hogy az ott nyugvó névtelen honvédek sírját megkoszorúzza s kivilágítsa. A gyászfátyolba vont egyleti zászló után hosszú sorban vonultak az ifjak esti 5 órakor helyiségükből fáklyafény mellett s a sírnál Staub Mihály ének tanárjuk vezetése alatt meghatóan énekelték el a „Szózat“-ot. Ezután Kovács József egyleti aljegyző Vörösmarty „Honszeretet“ czimű költeményét szavalta el szép lelkesedéssel, majd Paulik József egyleti könyvtárnok lépett elé, hogy elszavalja Lévay Mihály koszorús költőnknek alkalmi költeményét. Ezután ismét énekelt az egylet dalköre s érzéssel zengte el a „Pihenjetek ti békével“ czimű műéneket. Végül Porubszky József egyleti elelnök megható gyászbeszédben méltatta az ünnepély vallásos és hazafias jellegét, dicsőítette a szabadságért elvérzelt mártírokat. Az egész ünnepély a Szózat ismételt eléneklése zárta be.

= Bekísérték. Múlt csütörtökön délfelé egy egy elég rendesen öltözött ember hadonázott a Városház-téren, Akadt néző közönsége is. A hatóságok és törvények iránt való határtalan nagyrabecsülését fejtegette. A hallgatóság közé azonban csakhamar két kardos rendőr került valamerről, ezek aztán megirigyelték, hogy az érdekes fejtegetést mások is hallgatják s magukkal vitték őt a városház kapuja alá, sőt valószínűleg be is csukták. Az illető mint halljuk, utóbbi időben Rakó gépésznél volt alkalmazva Tolmácson.

elköltözöttnek fényképét, mely egy élte virágában lévő ifjút ábrázolt.

A magas, borongós homlok és a nagy, kifejezésteljes szemek nem közönséges elmét sejtettek; szabályos arczéle és finoman metszett ajkai pedig határozottan széppé tették az egész arczot.

Vájjon mi döntötte a sírba e távol országból ideszakadt 26 éves ifjút ? . . . Hiszen idegen ő ! A mi édes hazánk földje nem lehet könnyű neki ? Nem öntözi sirhalmát szerető szülők forró könnye ! S idegen kezek ápolják a virágokat, melyeknek gyökerei haló poraiból szívják az éltető nedvet.

Barátnőm elbeszélte egyszerű, megható történetét e lelkes ifjúnak, a ki német származásának daczára is oly igen szerette Magyarországot.

Gottschall Rudolf gazdag és müveit szülők gyermeke volt. Elvégezve az erdészeti akadémiát, erdészgyakornokká lön. Sokat hallott Magyarország erdőko- szorúztabérczeiről, s gyönyörű vidékeiről regélni pvágyott ezeket megismerhetni, és e vágyától sarkalva állást vállalt el egy felvidéki grófi uradalomnál. Rövid idő múlva nem csak a szép vidék, hanem egy bájos magyar leány szerelme még vonzóbbá tette itteni tartózkodását és szorosabban fűzte hazánkhoz; hová őt-mint maga állitá — boldogságának előérzete hozta. Nem sejtette, hogy mily kegyetlen végzet vár itt reá !

Egy téli napon barátai, kik e nyíltszívű és férfias jellemű ifjút nagyon megszerették, vadászni hívták. A vadászat kiváló szerencsével végződött; még egy medvét is ejtettek el !

Nagy murit csaptak e rendkívüli esemény tiszteletére, de Gottschallnak nem volt kedve részt venni a vidám czimborák diadalittas mulatozásában. Titkon hazalopódzott. Gondolataival egy csendes kastély felé repült, melyben a szép Jolánka talán épen oly epedve sóvárgott vőlegénye után, mint az ifjú égett hölgye látásáért. Ezer édes tervet kovácsolva és k rózsás jövőről ábrándozva tért nyugalomba.

= Lemaradtak? Nem tudjuk bizonyosan, lemaradtak-e? Már t. i. összeírás-alkalmával gz iskolakötelesek lajstromáról azok, akik még ma sincsenek beíratva. Helyesnek tartottuk mi azt a szigorúságot, melylyel a fölöttes hatóságok szeptember végén felléptek a gyermekeiket iskoláztatni vonakodó szülők ellen ; de úgy vártuk volna, hogy ez a szigorúság következetes legyen. S mi történt ? A pénzbírságokat talán be sem hajtották; több szülő pedig a megintő és fenyegető czédulákat egyszerűen félretette, gyermekét azonban máig sem Íratta be. A szegény gyermek pedig iskolázatlan marad, ha ugyan esztendőre vagy kettőre mégis mást nem gondol, vagy valahogy nem sikerül mégis majd a 9—10—11 éves gyermeket az „első“ osztályba besorozni. Különben nemcsak lemaradt, hanem bizony teljesen el is maradt tagja lesz a társadalomnak.

= Zsemlyék és kiflik. Városunk egyik drága kővel kirakott utczáján két úri alak járt-kelt napok előtt. Hevesen ágálták. Nem tudni, idegenek voltak-e, avagy vácziak. Lisztről meg búzáról beszéltek és erősen dicsérték a váczi sütőket. Dicsérték különösen azon jó szokásukat, hogy ha pl. a búza vagy liszt ára jelentékenyen leszáll, mindjárt sokkal nagyobb zsemlyéket sokkal erőteljesebb kifliket sütnek. Most is, hogy a búza ára oly szörnyűségesen alacsony, oly nagy kifliket vesztegetnek két krajczárért, hogy szinte bajos reggelihez bevágni. Imigyen dicsérgették őket. Szeretnők tudni, melyik sütőnél vásárolnak az illetők. Mert sokan meg úgy tapasztalják, hogy éppen ellenkezőleg áll a dolog, vagyis hogy a mi sütőink rá sem hederitenek arra, vájjon olcsó-e, avagy drága-e a liszt, meg a búza, ők azért sem nagyobb zsemlyéket, sem erőteljesebb kifliket nem készítenek, hanem állhatatosan mindig csak egyformát. Nemrég egy érdemes öreg úr egy társaságban érdekes kis indítványt említett fel, melyet anno 1846 tett valaki az „Életképek“ czimű folyóiratban. A nevezett lap, úgymond, rajzban is bemutatott annak idején egy akkori két krajczáros császárzsemlyét, s azt indítványozta, hogy ilyen zsemlyékből kellene emlékszobrot emelni a sütők tiszteletére. Megnéztük az említett rajzot, csakugyan ott van a 606-dik lapon. Szerény kis zsemlye biz az ! Legnagyobb hosszúsága 72 milliméter, legnagyobb szélessége pedig 50 milliméter. Két harapás lehetett középszerű szabású szájnak, nagyobb méretű szájnak, pedig czircziter egy harapás. Ennyire megsem vagyunk az igaz! de hogy a váczi zsemlyék és kiflik, tekintve a búza és liszt olcsóságát, valamivel mégis csak nagyobbak lehetnének : az is igaz !

= Az első fagy halottaknapja reggelére beköszöntött, mégpedig egész erélyesen. A temetőkben sok kint hagyott virág elfagyott.

— Az új pénzről. Váczon a köznép között általánosan el van terjedve, hogy a húsz és a tiz filléresek anyaga ólom és hogy a kormány csupa takarékosságból veret ólompénz. Mennyire káros a köznépnek ez a felfogása kitűnik már abból is, hogy a húsz filléres ólomhamisitványokat rendes pénz gya nánt fogadják el, mert az ólmot a nikeltől nem tudják megkülömböztetni. Nikel, az új pénz anyaga, szürkésfehér fém, keményebb az ezüstnél, erősen magneti- kus, majd olyan nehezen olvad, mint a vas, főtulajdonsága azonban abban rejlik, hogy rendes fémies fényét minden körülmények közt megtartja, sőt még a nedves levegőben sem szenved változást, mig az ólom levegőn a fényét hamar elveszti, és szürkés fekete fénytelen hártyával, ólom eléggel vonatik be, a mi rendkívüli mérges hatású. A megfekededett pénznemeket tehát ne fogadjuk el, mert azok ólom hamisítványok.

= A „Pokol csárda“ melletti akáczerdő gyérítése folytán, a mint értesülünk, mintegy 400 drb törzs gyökerestől, továbbá vastagabb ágak és csomós gályák kerülnek eladásra. Bővebbet a lap kiadóhivatalában.

= A váczi műpártolók köre zene- és felEgyszerre csak zaj, víg nevetés, kopogás riasztja fel szunnyadásából. A jó kedvű pajtások észvevették a nap hősének, a medvetorról való eltűnését, érte jöttek. Hiába szabadkozott, nem engedtek ! Az egyik még az ágyból is kivonszolta és haditoborzót járt vele a szobán végig. Szerencsétlenségére egy kis szilánk hatolt talpába, mely égető fájdalmat okozott neki s még sem vették figyelembe. Kénytelen volt velük tartani.

Másnap hivatalos tennivalóit félig betegen elvégezte és örömtől repdeső szívvel szánra ült, hogy Jolánjához hajtasson és a sz. karácsonyt új családjának körében élvezze át. Csekélynek hitt lábsebe azonban az egész úton sajgott és fájdalmai rohamosan növekedtek. Megérkeztekor már alig birt lábára állani. de nehogy aráját megijeszsze, visszafojtotta kínjait és az egész estén igyekezett vig lenni. Éjfél után elbúcsúzott és indulni akart. Semmiféle kérés nem bírhatta maradásra. Félig önkívületben érkezett haza; lába egészen megdagadt és a gyors orvosi segély sem bírta meggátolni a vérmérgezés rohamos terjedését. Három napig küzdött életerős szervezete a halállal, végre is szülei és szeretett Jolánjának karjai között múlt ki.

Apja, édes anyja megtörtén állottak ravatalánál. Jolánkát némává, érzéketlenné tette a nagy fájdalom, de mind e bánat nem adta vissza az életnek a kedves halottat.

Óhajtása szerint azon tölgy alá temették, a honnan szemeit legtöbbször legeltette a remek magyar tájon, melyet hazájánál is jobban szeretett.

A közös fájdalom pedig egybefűzte a német szülők szivét a magyar leány leikével, a ki érettük itt hagyta honát és hozzájuk költözött vigasztalásul. Jelenléte és szeretete legalább némileg enyhíti gyermekük vesztesége fölött érzett keservüket.

S. G.

olvasó estély ma este lesz megtartva a Kúria-szálló dísztermében, mely, az előkészületekből Ítélve, igen fényesen fog sikerülni.

=** a nő-honvéd emlékezete. Pasche Lebstück Mária, 1948—49-iki honvéd főhadnagy a múlt évben Újpesten elhunyt. Boross Vilmos hírlapíró kezdeményezésére közadakozásból egy díszes síremlék emeltetett az újpesti temetőben nyugvó hamvai fölé, melynek ünnepélyes leleplezése mindenszentek napján délelőtt ment végbe az ottani egyletek, társulatok és nagyszámú közönség részvéte mellett.

= Városi kösgyülós. Vácz város képviselőtestülete a városháza tanácskozó termében f. évi november hó 4-én (azaz ma, vasárnap) d. e. 10 órakor rendes közgyűlést tart a következő tárgysorozattal:

1. Polgármesteri jelentés a vasúti aluljáró s a kosdi és bácskai utak között a vasúton túl levő útnak elkészültéről és átvételéről. — 2. A választás alá nem kerülő városi képviselők 1895-ik évi névjegyzékének tárgyalása és megállapítása. — 3. A városi tanács előterjesztése Goldberg Gutmann fakereskedő kérvényére, melyben ez az általa bérben birt fatelep haszonbérének

— az abból csatorna építés és átrendezés czéljából felhasznált 205 Q ölnyi területnek elvonása folytán — megfelelő leengedéséért folyamodik. — 4. Ugyanaz a vasúton belüli föld ... 5. az agyagbánya feletti föld. . . .

6. az „Akasztófa dűlői“ földek ... 7. a „Kisderecskei“ rétek ... S. a „Nagyderecskei“ földek . . .9. a „Kenderföldek“ ... 10. a „Goldberg-féle“ fatelep ... 11. a „Neuvirth-féle“ fatelep ... 12. a „Kőhidi“ rét haszon- bérbe-adása tárgyában megtartott árverések eredményeiről s előterjesztése ezek jóváhagyása iránt. — 13. Ugyanaz az adóban lefoglalt zálogtárgyak összehordásához az 1895-ik évben megkivántató előfogatok kiállításának. ... 14. ugyanaz a városház és a városi kórház szükségletére az 1895-ik évre megkivántató tűzifa szállításának ... 15. ugyanaz a városháza világításához az 1895-ik évre szükséges gyertya és kő- olajszállitásának biztosítása tárgyában megtartott árlejtések eredményeiről és előterjesztése ezek jóváhagyása iránt. — 16. A városi tanács 671111894. sz. végzése, melylyel a városi főorvos által a f. év III. negyedéről szerkesztett halálozási kimutatást bemutatja.

— 17. Ugyanannak 6712)94. sz. végzése a városi főorvos által a halálokok kimutatásáról egybeállitott táblázat beterjesztése tárgyában. — 18. Ugyanannak 6844)894. sz. végzése Hochmayer Antal kérvényére, melyben az aziránt folyamodik, hogy Vácz város községi kötelékébe leendő felvétele a magyar honosság megszerzése esetére kilátásba helyeztessék. — 19. A Dom- bay-utczából Krach József által építési czélra megvenni szándékolt terület átengedése tárgyában határozathozatal. — 20. A városi tanács és a pénzügyi bizottság jelentése a marháslevelekből befolyó jövedelemnek a városi pénztárba leendő beszolgáltatása s az ezzel kapcsolatos kérdésekben. — 21. Ugyanaz az árvatári tartalékalapból a múltban történt kiutalványozásokra nézve hozott belügyminiszteri határozat folytán. — 22. Dr. Gsányi János t.-ügyész indítványa a vámbérlő ellen szerződésszegés miatt teendő megtorló intézkedésekre a felhatalmazás megadása iránt.

= A váczi kir. járásbíróság vezetője az

1893. évi XVIII. és 1893. évi XIX. t. czikkek életbe léptetése tárgyában kibocsátott igazságügy miniszteri rendelet 2. §-a rendelkezése alapján hirdetményt tett közzé, mely szerint az 1894. évi november 1-től deczember 31-ig terjedő időre 1. Az egyezségi és fizetési meghagyást tárgy azó ügyeket dr. Schlauch Lajos kir. albiró intézi el, ki az egyezségi kísérletekre és a fizetési meghagyásokra vonatkozó Írásbeli kérelmeket és nyilatkozatokat hivatalos helyiségében minden kedden és pénteken d. e. 8—12. és d. u. 3—5 óra közötti időben veszi fel. Ugyanott nyújtandók be az ezen ügyekre vonatkozó Írásbeli beadványok is az igtató hivatalokra előirt hivatalos órák alatt. 2. A sommás szóbeli keresetek felvételét dr. Gajáry Béla albiró eszközli hivatalos helyiségében minden kedden és pénteken d. e. 8 —12 óra közötti időben. Ugyanazon idő alatt vétetnek jegyzőkönyvbe az azokra vonatkozó kérelmek és nyilatkozatok. 3. A feleknek ügyük tárgyalása végett idézés nélkül igénybe vehető megjelenésére rendes törvénynapokul szintén minden kedd és péntek ezeknek d. e. 8 —12. óráira tűzetnek ki, mely órákban alul irt kir. járásbiró, mint a járásbíróság vezetőjének hivatalos helyiségében kell jelentkezni. Ugyanott a felek ügyük idézés nélküli tárgyalása végett a most meghatározott napokon kívül is minden köznapon megjelenhetnek d. e. 8 — 12 óra között, de ebben az esetben ügyük csak az arra a napra kitűzött tárgyalások és egyezségi kísérletek elintézése után kerül tárgyalásra. Az 1. 2. es 3. alatt meghatározott ügyekre vonatkozó azok a szóbeli kérelmek, nyilatkozatok és keresetek, melyek gyors elintézést igényelnek, úgyszintén azok is, a melyeknek előterjesztése határidőhöz van kötve, a hivatalos órákban a fentebb megjelölt napokon kívül is felvétetnek.

= „Kisztihand Frau mami.“ Eképen üdvözölték egykor a hagyományos Bachhuszárok a hozzátartozóikat. Most azonban a vácziak kapták fel azt az elkopott divatot. Fiatalabb hölgyek az öregebbeknek és a fiatal urak a bácsiknak kisztihandot mondanak, talán azért, mert módlisabban hangzik kezét csóko- lomnál ! Ha már a németeket akarjuk utánozni, akkor ne a sváb hangzású kisztihandokkal kezdjük meg azt.

= Báli-selyemszöveteket méterenként 45 krtól 11 frt 05 krig, valamint fekete, fehér és színes selyemszöveteket is méterenként 45 krtól 11 frt 65 krig — sima, csíkozott, koczkázott, mintázott, damasztot stb. minőségben (mintegy 200 különböző fajta és 2000 különböző színes árnyalatban) póstabér és vámmentesen a privát megrendelők lakására szállít: Heiuieberg C*. (cs. kir. udv. szállító) selyem- gyára Zürichben. Minták póstafordulóval küldetnek. Svajczba czimzett levelekre 10 kros és levelezőlapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. (4)