Váczi Közlöny, 1894 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1894-09-02 / 35. szám
volt emelve. Innen aztán rohamosan átment a tűz a Mező-utczára s ott elpusztította a 3. sz. házat, s az 5. sz. háznak a kert felől eső részét. Tűzoltóink derekasan fáradoztak, de a nagy szárazság, vízhiány s azon körülmény, hogy egyszerre három felé is égett, a tűz lokalizálását nagyon megnehezítette. Hat óra volt, midőn a dühöngő elem meg volt fékezve. = A váczi lövészegylet által, saját pénztára javára 1894. évi szeptember hó 9-én (Mária-neve- napján) a lőház dísztermében zártkörű tánczestély rendeztetik. Belépő jegyek ára: személyjegy 1 frt. — családjegy 2 frt. Felülfizetéseket köszönettel fogad az egylet. Ugyanez alkalomból az egylet szeptember 9- és 10-én évzáró dijlövészetet rendez. — Henneberg G, (cs. kir. udvariszállitó) selyemgyára Zürichben, a privát megrendelők lakására közvetlenül szállít: fekete, fehér és színes selyemszöveteket, méterenként 45 krtól 11 frt 05 krig postabér és vámmentesen, sima, csikós, koczkázott és mintázottakat, damasztot stb. (mintegy 240 különböző minőség és 2000 külömböző szin s árnyalatban). Minták póstafordulóval küldetnek. Svajcz- ba czimzett levelekre 10 kros és levelezőlapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. (1) Közgazdaság. Az iij mezőgazdasági törvény. Magyarország természettől fogva mezőgazdaságra van teremtve. Ennek daczára nagyszámú törvényeinkkö- zött csak több mint egy félszázad elmúltával gondoskodott a törvényhozás a változott viszonyoknak megfelelő újabb mezőgazdasági törvényről. Az 1840-ik évi IX. t.-cz. különben is hiányos intézkedései már rég elavultak s legnagyobbrészt a feledés homályába merültek úgy annyira, hogy mezőgazdasági ügyekben már inkább a gyakorlat, a szokás s más törvények részben idevonatkozó intézkedései voltak irányadók. A folyó évben hozta meg az országgyűlés az uj mezőgazdasági törvényt, mely gyökeres változtatások természetszerűleg nem idéz ugyan elő, de részleteiben nem egy olyan uj üdvös intézkedést tartalmaz, melyek eddigi törvényeinkből teljesen hiányoztak s a melyekkel gazdálkodóinknak mindenesetre jó lesz idejekorán saját érdekükben alaposan megismerkedniük. A mezőgazdáságról és a mezőrendőrségről szóló uj törvény, az 1894. évi Xll-ik t.-cz. mint czime is mutatja, nemcsak a szorosabb értelembe vett mezőgazdaságról intézkedik, hanem egyúttal a mezőrendőrségről, a mezőrendőrségi kihágásokról és az ezen kihágások büntetéséről is. A tulajdonképeni mezőgazdaságra vonatkozó része szól külön a földbirtokok gazdasági használatáról, a közlegelőkről a közbirtokosságról, a legeltetésről. Külön fejezetben foglalkozik az állattenyésztéssel. A gazdálkodásban igen gyakran előforduló határvillongások lehető meggátlása czéljából intézkedik a földbirtokok határainak könnyen felismerhető módoni állandó megjelöléséről; a vitás kérdések elbírálása, — amenyiben az magánjogi kérdéseket nem érint, — a községei elöljáróságok illetékességét állapítja meg. Úgyszintén külön intézkedéseket tartalmaz a mezei dűlő utakról. Kötelezi a községeket, hogy megfelelő nagyságú és kellően berendezett faiskolát tartsanak fenn, illetve a mely községben faiskola még nem volna, ott az egy év alatt létesítendő s ezen faiskolák lehetőleg népiskolai tanítók kezelése alá adandók, hol is a községi tanköteles gyermekek a fatenyésztésban gyakorlatilag oktatandók. Az ilyen faiskolákban nyert csemeték, amennyiben azokra a községnek a törvényben kijelölt területek befásitása czéljából szüksége nem volna, mérsékelt áron a lakosoknak eladhatók. Külön fejezet szól a kártékony állatok, növények irtásáról és a hasznos állatok oltalmazásáról, melyek szintén mind megannyi helyes intézkedések s a melyek eddig csak egyes vármegyék vagy városok szabályrendeleteiben voltak feltalálhatok. Ugyanezen fejezet egyik §-ában van törvénybe iktatva, hogy a kirepült méhrajt tulajdonosa más telkén is befoghatja, ha a keresést nyomban eszközli, két nap elteltével azonban a raj annak tulajdonává válik, kinek birtokán letelepült, vagy aki azt azontúl befogta. A szőlőművelés érdekeinek előmozdítása czéljából a törvény önkormányzati alapokon nyugvó hegyközségek alakulását engedi meg a törvényben előirt feltételek fenforgási esetén. Megszabja egyszersmind ezen hegyközségek hatáskörét és szervezetét is. A törvény további része a mezőrendőrséggel foglalkozik. Elrendeli első sorban, hogy a községek kötelesek a határ őrizetére a viszonyok által megkívánt számban mezőőröket (csőszöket) alkalmazni, kik szabályszerűen felesketendők, igazol vány nyal és jelvénynyel ellátandók s ezen minőségükben szolgálatuk teljesítése közben mindazon jogokat élvezik, melyek a közbiztonsági közegeket megilletik. Vallomásuk mezőrendőri kihágási ügyben teljes bizonyító erővel bir; megzálogolásra, bekisérésre, tilosban talált állatok behajtására fel vannak jogosítva. A földbirtokos, bérlő családtagjaik és hozzátartozóik a kihágásoknál tetten ért tettesektől a lopott tárgyakat és tettük elkövetésére használt eszközeiket szintén elvehetik, kötelesek azonban azokat, ha három nap alatt ki nem váltatnak, a községi elöljárósághoz beszállítani. A tilosban talált baromfi ha behajtása nehészégekbe ütközik, megölhető ; a kóbor ebeket és macskákat pedig saját birtokán mindenki elpusztíthatja. A mezőrendőri kihágások által okozott károkat a mezőőr becsüli fel, kinek becsűjével ha valamelyik fél meg nem elégszik, három nap alatt az elöljáróságnál újabb felbecsülést kérelmezhet. Majd részletesen felsorolja a törvény a mezőrendőri kihágásokat, — melyeket azonban itt térszüke miatt sem tárgyalhatunk egyenként — s meghatározza a büntetéseket is, mely elzárásra, avagy ugyanannyi nap közmunkára átváltoztatható 200 koronáig terjedhető pénzbüntetésekből áll. A kihágások felett a rendezett tanácsú városokban a polgármester vagy helyettese, községekben pedig az okozott kar nagyságához képest a főszolgabíró, 1 tve amennyi kár 4° koronát meg nem haladna, az elöljáróság bíráskodik első fokban Egyik teljesen új és érdekes intézkedése a törvénynek, hogy az állatok által okozott kárnál a károsult jogosítva van az okozott kár megtérítése helye t az úgynevezett kardij megfizetését kívánni mely esetben a kar mennyiségének bizonyítása nem szükséges. A Kardíj miden állat után bizonyos határozott összegben van megállapítva a törvény által ; igy pél_ dául egy lóért, vagy szarvasmarháért legelőnél korona, l sertésért 50 fillér stb. Bevetett vagy beültetett területen ez összeg kétszerese, érés idején Va°y kertekben szőlőben avagy egvátalán ha éjjel történt a kártétel háromszorosa jár a károsult részére. A kártérítési igény hat hónap alatt évül el. Miként a törvénynek itt előadott rövid ismertetéséből is kitűnik, a mindennapi élet számtalan jelenésére bir közeli vonatkozással s ismételhetjük, hogy a gazdálkodó közönségnek saját jól felfogott érdekében áll, hogy azzal minél alaposabban megismerkedjék. N—i L—k. Felelős szerkesztő és laplulajdonos: Dr. Varázséji Béla. HIRDETÉSKK Árverési hirdetmény. 326/1894. y. számhoz. Alulírott kiküldött birósági végrehajtó ezennel közzé teszi, hogy a váczi kir. járásbíróságnak 1894. évi 1442. számú végzésével Dr. Zoltán Géza ügyvéd által képviselt Klein J. felperes részére Pansipp Miklós alperes ellen 300 frt követelés és jár. erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás folytán alperestől lefoglalt és 520 írtra, becsült ingóságokra, a fentidézett 2612| 1894. járásbirósági számú végzéssel az árverés elrendeltetvén, annak felülfoglal- tatók részére is, a mennyiben azok árverési jogot nyertek volna, alperes lakásán B..-Palotán fő-uteza 96. sz. házban leendő megtartására határidőül 1894. évi szeptember hó 10-ik napján délutáni 4 órája tűzetik ki, a mikor a biróilag lefoglalt szobabútor és egyéb ingóságok a legtöbbet Ígérőnek kész- pénzfizetés mellett, szükség esetén becsáron alul is fognak eladatni. Felhivatnak mindazok, kik az elárverezendő ingóságok vételárából a végrehajtató követelését megelőző kielégittetéshez tartanak jogot, amennyiben részükre foglalás korábban eszközöltetett volna és ez a végrehajtási jegyzőkönyvből ki nem tűnik, elsőbbségi bejelentéseiket az árverés megkezdéséig alólirt kiküldöttnek vagy Írásban beadni, avagy pedig szóval bejelenteni tartoznak. A törvényes határidő a hirdetménynek a biróság tábláján kifüggesztését követő naptól számittatik. Kelt Váczon, 1894. évi augusztus hó 23. napján. Szaák János, s. k. kir. birósági végrehajtó. Egy jó házból való fiú tanulónak: fölvétetik Mai die Id Alajos füszerkereske- désében Váczon. A váczi hengermalom részvény-társaság árúinak jegyzéke. IiiHztneiii sz. 100 Klgként frt | kr. Asztali dara, durva és finom . A It 12 10 Cl i 11 60 Királyliszt................................. o 11 80 Lángliszt.................................... I 11 30 Elsőrendű zsemlyeliszt............ 2 10 70 Zsemlyeliszt .............................. s 9 90 Elsőrendű kenyérliszt ............ 4 9 60 Közép kenyérliszt ..................... »> 9 10 Kenyéri iszt ................................. <> 8 40 Barna kény éri iszt ..................... 7 7 — Takarmányliszt ........................ 8 5 20 Korpa, finom ............ F 3 70 „ goromba ........................ ! a 3 25 Csirke búza .............................. 3 50 Konkoly ... ... 2 90 <-t iß N{>■ t* N fellő Az 1889-dik évi párisi világkiállításon arany éremmel lett kitüntetve. Magyar kir. államvasutak. Vácz állomás. 2607. igt. számhoz. Hirdetmény. A magyar kir. államvasutak dunabalparti Üzletvezetőségének rendelete folytán, a helybeli állomáson folyó évi szeptember hó 4-én, d. u. 4 Órakor, a birói út mellőzésével a felek által ki nem váltott következő tárgyak fognak elár- vereztetni: 1 hordó olaj ................................................ 286 kg. 1 láda kazánkő képződés elleni szer 28 kg. 1 láda rum és törköly pálinka szesz 23 kg. 4 drb fuvarszekér-kerék vasalva . 146 kg. 1 drb Schöberl ágy ................................— kg. ezen tárgyak a kiadási raktárban a hivatalos' órák alatt megtekinthetők. Az állomási főnök. Vácz, 1894. Nyomatott Mayer Sándornál, I Legbiztosabb óvszer a kolera, hagymáz és egyéb fertőző betegségek ellen!!! Tökéletes fertötlenitésl Teljesen szagtalan! I ÖnmüRöaő tözegszóró-cloBettek: I Bel- és külföldi szabadalmak! Szobai closettek mindenféle tetszetős alakban. Closette- fl berendezések, kórházak, laktanyák, iskolák, iparvállalatok, szállodák stb. részére. lap líra- és itiiHii mi-mii Igazgatóság: ESiMBapcKÍ, IV., Városliá/.-lér !>. (Slarisba/.ár.) 1 Fertőtlenítő s szagtalanító tőzegpor. Tőzegalom. Mindennemű tőzeggyártmány nagy Különlegesség: Emberi és városi, hulladékok ipari és gazdasági értékesítése. Város- B tisztítási és el fuvarozási vállalatok szervezése. Műtrágyagyártás. Részletes tervekkel, költségveté- I sekkel és eredeti bizonyítványokkal szívesen szolgál az igazgatóság. Az orsz. közegészségügyi tanács által többszörösen ajánlva.
