Váczi Közlöny, 1894 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1894-08-26 / 34. szám

ütött és ezt mondta: „Legyen Irma a tied, te becsület­tel elhegedülted, most már tudom, hogy el is tartod.“ — Nem igy volt, Irma ? — Úgy volt bizony. Azóta uram sokon mentem keresztül. Pár év alatt egymásra jöttek a rajkók és én egy nagyon hideg tél­ben, valami paraszt lakodalomban úgy megfáztam, hogy a jobb karomat a köszvény összehúzta; esztendeig nyomtam az ágyat, de a szegény, jó feleségem mellet­tem volt éjjel-nappal, a gazdag rokonoktól hiába kért pénzt kölcsön, nem adtak. Ugy-e Irma igaz, hogy a dunyhából kivett tollacskát adogattad el, hogy legyen miből főzni. — Bizony azt szedtem ki, nagyon rossz idők vol­tak azok, de hála Istennek, már rég elmúltak. Elmúltak, de azért már meguntam az életet, lássa uram, most itt van ez a sok üveg bor s négy sonkát főzettem meg az ünnepre; fele se fogy el, jó lesz a viczeházmesternek. Nekem kevés kell; egy fertály csirke, egy kevés, de jó leves, egy pár czigaretta naponta elég, de a gyermekeimet imádom; ők urak, nekik az első szabó varr ruhát, nekik lakk-czipő kell, én már mind a hat gyermekemet iskolába járattam és ők már ko­fából muzsikálnak. — Segítse az Isten, drága Marczi művész ! örömre gyermekeiben, de igen félek, hogy a kottából tanult búskeserves magyar hallgató nóták, — a melyeket ők egyedül játszanak — sohasem visznek annyi embert a képzelet s a feledés bűvös honába, mint a Banda Marczi hegedűje. £■ * * „A mi Marczink“~ról, erről a modern Orpheusról egyébiránt elismeréssel irt Karcsú A. Arzén is. Tőle tudjuk, hogy anyai ágon a nagyapja Balás János se- gédprimása volt a hires Bihari zenésznek s közel száz esztendős volt, mikor meghalt. Banda Marczit Rácz Pali neveltette; vele járta be Lemberget, Krakkót, Varsót és Szent-Pétervárt. De sehol se aratott olyan diadalt, mint Fiúméban, ahova 1887. aug. 17-én a váczi tűzoltó-testület magával vitte. Olyan lelkesedést Fiume is régen látott s a váczi tűz­oltók mind a huszonhatan közelismerés tárgyai voltak azon ötlet alkalmából, hogy czigányzene édesbús hang­jai mellett sétálhattak olasz testvéreink alkonyaikor a piazzán. F. I. Városi és vidéki hírek. = Szent István ünnepen a székesegyházban megyés püspökünk ő exciája pontifikáit. Az ének- és zenekart Ulrich G-miséjét adta elő. Betétek voltak Weisz „Domine, Dominus noster“ kezdetű kettőse, éne­kelték Meiszner Erzsiké k. a. és Varázséji Gyula, Zsasskovszky Ave Máriája, éneklé Dászkál Henriette k. a. azonkívül volt még Fortuner Elek Királyhim­nusza. A mise utáni szentbeszédet Gcilcsek György theol, tanár tartotta. = Diszebéd. Dr. Schuster Konstantin, megyés püspökünk ő nagyméltósága f. hó 18-án, a király ő felsége születése napján, diszebédet adott, melyen reszt­vettek a következők: Dr. Virter Lajos, ez. püspök, káptalani nagyprépost, Jung János, félsz, püspök, Gsávolszky József, apát-kananok, Dr. Czettler Antal, prépost-kanonok, papneveldéi igazgató, Motesitzky Já­nos. káptalani kisprépost, kanonok-plébános, Balás Lajos, püspöki titkár, dr. Baksay Károly, szentszéki jegyző, Kalvoda Ferencz, püspöki szertartó; továbbá gróf Cruoy Károly, Viczián Antal, honvéd-huszár ez­redes, Kozina és Boér Sándor honvéd-huszár száza­dosok, Wittenberg főhadnagy, Belez Ferencz, kir. já- rásbiró, Kemény Gusztáv, főszolgabíró, Halmi László, 50 franknyi úti költséget kapott, ezzel mehetett a merre akart, — néhánynak azonban volt annyi bá­torsága, hogy haza kívánkozott. Én és Szabó elfogadtuk az 50 frankot és a hoz­zánk szegődő Vargával és Miskolczyval jó szerencsére Svájcznak indultunk. Szegény hűséges Marietta Mor- taráig kisérte el Szabót. Megható volt az elválás. Marietta zokogva borult Bandi keblére és fuldo­kolva csókolta őt. Örökre hűséget esküdtek egymás­nak, ennek zálogául Marietta levonta újjárói a nagy­anyjától kapott karikagyűrűt és a Szabóéra húzta. Bucsuzás után Tecin (Tiezino) felé indultunk. A Te- cini kanton határán Varga és Miskolczy elvált tő­lünk. Én és Szabó átléptük a határt. Mihez kezdjünk most ? A szabadság hazája előt­tünk állott. Elhatároztuk, hogy Lucerno nevű község­ben munkát keresünk. Szabó értett a kosárfonáshoz és fából csinos dolgokat faragott. Ha sikerült a terve, Mariettát Svájczba hozza. Hja, a dolog máskép ütött ki. Lucernóban a derék svájeziak azt mondták: saj­náljuk, kosárfonó és földmunkás van elég; a számü- zöttek száma légióra megy; ha nincs miből megélniük tessék visszamenni ahonnan jöttek. Tehát innen is ki­űztek. Házi gazdánknak, ki 48-as menekült volt, szi­ves tartását megköszönve, visszafelé indultunk. Pénz­készletünk ekkor már 10 frankra apadt le, elhatároz­tuk tehát, hogy a Milánóban felállított franczia Le­gion étrangére toborzó irodáját keressük fel. Négy heti után megérkeztünk iMilánóba. Utazásunk ideje alatt a kék olasz ég adott szállást, gyümölcs mindenütt volt elég, csak azt kellett mondani, hogy magyarok vagyunk, minden kérés nélkül kaptunk, ké­résre sehogy sem adtuk a fejünket. „Inkább éhen halni, mintsem kérni“ volt jelszavunk. A milánói Ario della pace nevű kapuhoz érkezvén, hires régi dárdásunkkal, Kásával találkoztunk. Mintha sejtette volna, hogy a franczia légióhoz akarunk menni, napok óta ücsörgött már ott. Ő egyike volt azoknak, a kik haza kívánkoztak. „Nem bánja, ha otthon mindjárt fel is akasztják; ő haza megy.“ Bergamóban azonban kegyesrendi főgimnáziumi igazgató, házfőnök, dr. Csá- nyi János, takarékpénztári igazgató, dr. Freysinger Lajos, kir. közjegyző, Gajáry Géza, polgármester, Bi- ringer János, m. kir. póstafőnök, Niícitits Sándor, ügyvéd, Morlin Zsigmond, uradalmi tiszttartó, Ente­rich Lajos, rendőrkapitány. Ebéd alatt ő exciája emel­kedett szavakkal mondott a király ő felségére köszön­tőt, mire megszólaltak a mozsarak s hirdették a la­kosságnak a nagy nap jelentőségét. — Szent István ünnepén ő exciája ismét ebédet adott, melyre hivata­losak voltak: Kanda István prépost kanonok, Újhelyi István kanonok plébános, dr. Miltényi Gyula, kano­nok, theol. tanár, Máté János, ez. kanonok, theol. ta­nár, Gyurcsánszky József, pápai kamarás, ‘Bitesek Ist­ván theol. tanár, Pivár Ignácz, siketnéma-intézeti igaz­gató, Feld Vilmos, kegyesrendi tanár, Szlovik Berta­lan, irgalmas rendi perjel, dr. Csáky Tivadar irg. r. főorvos, Chobot Ferencz, papneveldéi aligazgató, Göl­esek György papneveldéi tanulmányi felügyelő s theol. tanár, Porubszky József és Léska József székesegyházi karkáplánok, dr. Varázséji Béla, hittanár, Skultéty Pál sz.-ferenczrendi házfőnök és az udvari papok. = Templomszentelés Tisza-Földvárott. Jung János felszentelt püspök Kalvoda Ferencz püs­pöki szertartó kíséretében múlt vasárnap Tisza-Föld- várra utazott, hogy ott másnap, azaz Sz. István ün­nepén, felszentelje a Beniczlcy-család és dr. Schuster Konstantin megyés püspökünk nagylelkűsége folytán újonnan emelt díszes két tornyú templomot. Az ün­nepségen ott voltak a vármegye és városi hatóságok képviselői, a környékbeli papság s nagy előkelő közön­ség. Az egyházi szertartás végeztével Beniczlcy Géza kamarás és Kövér János földbirtokos házánál fényes lakoma volt a vendégek tiszteletére. == A kegyesrendiek ünnepe. A kegyesren­diek holnap (hétfőn) ünneplik rendalapitójuk: Kala- zanti sz. József emléknapját. Ez alkalomból templo­mukban ünnepélyes istenitisztelet fog tartatni. = A székesegyház felszenteltetésének ma van a 120. évforduló napja. = Lóska József, székesegyházi karkáplán, aszódi lelkészszé neveztetett ki püspökünk ő exciája által, s ezen új állását szeptember hó 1-én fogja el­foglalni. Midőn előléptetéséhez gratulálunk, egyúttal sajnálkozásunkat fejezzük ki távozása fölött, ki ittléte alatt finom bánásmódja, lekötelező nyájas modora által mindenki nagyrabecsülését vívta ki magának. = Kinevezések. A m. kir. honvédségi Ludo- vika-Akadémia a tisztképző tanfolyamának IV. évfo­lyamát végzett következő növendékei szept. hó 1-től számítandó ranggal hadapród-tiszthelyettesekké nevez­tettek ki a váczi 6. honvéd-huszár ezredhez: Schvar- czer Jenő, ördög-píorubai Kusz- Oelberg Rezső és ador- jáni és keresztszegi gróf Csáky Kálmán. = Egry Hermin magániskolájára vonatkozó hirdetésre felhívjuk olvasóink figyelmét! — áymen. F. hó 20-án tartá eljegyzését Regele Géza városi kiadó Regele Károly kiérdemesült városi főjegyzőnk fia, Bartoss Pál váczi tanító kedves leá­nyával, Irénnel. Fogadják szerencsekivánatainkat! = Halálozás. Spóner Terézia, Spóner József székesegyházi apát-kanonok nővére, f. hó 20-án életének 85-ik évében szivszélhűdés következtében Budapesten hirtelen elhunyt. Temetése szerdán délután volt, a hült tetemét a kerepes! úti temetőben levő családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Lelki üdvéért a szentmise tegnap délelőtt a budapesti szerviták templomában mutattatott be a Mindenhatónak. Az örök világosság fényeskedjék neki ! = Értesítés, A helybeli kegyestanitórendi főgim­náziumban az 1894—5. évre a beiratások szeptember hó 1., 2. és 3-án tartatnak a délelőtti órákban, 4-én lesz az ünnepélyes „Veni Sancte“, 5-én megkezdődnek abbahagyta bátorsága, a szusz kifogyott belőle, nem volt mersze visszamenni, megszökött a transporttól. így került ő is ide. Felmentünk tehát együtt a kapu melletti kaszárnyába és mind a hárman jelentkeztünk a franczia légióhoz. Én a gránátos-századba osztottam be, Szabó a voltigeurökhez, Kása pedig a fusilierekhez (pattantyú­sokhoz). Mindhárman mint közvitézek egy zászlóalj­hoz jutottunk. Másnap piros sipkásan, kék kabátban, veres nadrágosan, nekem és Szabónak réznyelü római kard, Kásának egy szál panganét az oldalán, indíttattunk Genua felé. Itt néhány chassur d'Afrique társaságában hajóra keltünk és Marseillebe folytattuk az utunkat. A marseillei transportházban volt szerencsénk ■ legelőször egy nagyobb csoport franczia idegen legió- nistával találkozni. Ezekhez csatlakoztunk. Volt köztük körülbelül 10 német — elkeseredett diákok, egyik kö­zülük apród volt egy kisded németországi herczegi udvarnál, honnan egy koros udvarhölgy irányában el­követett csintalan magaviseleté miatt kellett megszök­nie ; — azután néhány olasz, — ezek lelkesedésből ál­tali be a franczia légióba, — két orosz politikai me­nekült ezek Szibéria elől ugrottak meg, — hollandi boér, — maguk sem tudták, hogy kerültek ide, — egy malayi és két spanyol, névszerint Azuága és Ponzen. Az első kasztiliai nemes, körülbelül 30 éves, büszke tartásu, valódi grand kinézésű férfiú volt; ez nem is igen hederitett reánk. Otthon mindenét elverte s ro­konai által kitagadva, a légiónál keresett menedéket. Ponzen délspanyol volt; fekete, vad kinézésű, magas, sovány alkatú, sötét arczkőre az arabs-mór szárma­zást árulta el, odahaza a bika-viadaloknál viador volt. Ilyen összetákolt elemekből állott a régi ellenáll- hatlan krimai Legion étrangére is. Afrikában kiké­pezve, harczedzett és általában oly intelligens ezred volt, hogy Palissier jogosan mondta róluk: „Nyolcz ilyen ezred és néhány ezred chasseur d'Afrique és én meghódítom Európát.“ Mi a németekhez és az ola­szokhoz álltunk, a két spanyol azonban egészen visz- szavonult tőlünk. (Folytatása következik.) a rendes előadások. Ezeket megelőzőleg augusztus 29., 30. és 31-én lesznek a pótló, javító és fölvételi vizs­gálatok. A gimnázium I. osztályába csak a 9. életé- vöket betöltött s egyébként megfelelő előismeretekkel biró tanulók vehetők fel. A fölvételre minden tanuló szülőinek, vagy azok megbízottjának kíséretében, ke­resztlevéllel, illetőleg születési és iskolai bizonyitvány- nval ellátva tartozik az igazgatónál s azután az osz­tályfőnél jelentkezni. A második osztályba lépő tanu­lók szülőit figyelmeztetjük az idején való jelentkezésre, nehogy a késedelmeskedés miatt, a törvényes szám he­tedével gyermekük kimaradjon. — Az igazgatósáig. = A dijtekézós nyertesei. E hó 20-án a Lőházban tartott dijtekézés eredménye a következő: a legtöbb bábot ütötte Zsidek Ignácz, három dobásra 16-ot s igy az első dijat: egy aranyat ő nyerte el. A második dijat 15 bábbal dr. Freysinger Lajos nyerte el. A harmadikat 14 bábbal Tonhauser Pál. A negye­dik dijat pedig 13 bábbal Marossy Endre nyerte el. Az egyesek ezzel kihúzták nyereményeiket, de ezzel szemben nem maradt el a nyereség a Lövölde alap részére sem. Igen helyes volna, ha ily dijverseny több­ször tartatna egy évben, egyrészt az egyeseknek al­kalma nyílnék az ily sport dolgokon résztvenni s job­ban kifejteni sport kedvüket, másrészt pedig a Lö­völde alap is növekednék. = Temetés. Velzer Lajos városi képviselő ked­ves leányát Juliskát e hó 18-án helyezték el örök nyugalomra nagy számú közönség résztvétele mellett, a református egyház szertartásai szerint a kisváczi sirkertben. [Élte tavaszán, legszebb* virulásában érte el a kérlelhetlen halál fagyos keze! A legszerettettebb gyermek szállt Istenhez s hagyta itt szeretteit. Szép beszédben, meghatóan búcsúzott el a kedves halottól Vörös Károly helybeli református lelkész. Az égi béke édes ícsöndje virraszszon a tiszta szeretet forró fájdalmától patakzó könyeivel öntözött porai felett, együtt azzal a szeretettel, mely halált nem ismer, mely viszontlátást kér s remél. A ravatalra helyezett koszo­rúkon a következő feliratokat olvastuk: Felejthetetlen Juliskánknak — Bánatos szülőid. Emléked szivünkben él — Szerető testvéreid. Forrón szeretett testvérüknek — Karcsi és Ilonka. Juliskának — Velzer Kálmán és családja. Isten veled! — özv. Ulrich Károlyné. Nyu­godj békében — özv. Andrássy Gyuláné. Juliskának — Dr. Gsányiék. Szeretett Juliskának — Kurdy Já- nosné. Jó kis barátnéjának — Zsiga. Koszorút kül­döttek még: Dr. Falcsik Dezső, Dr. Lencsó Ferencz, Lelovics Gyula. = A váczi római kath. elemi- és polgári iskolákban a beiratások szept. hó 1., 2. és 3-án 8 — 11-ig és délután 2—4-ig az illető tantermekben fognak tartatni. A rendes előadások szept. hó 4-én kezdődnek, miről a szülők s gyámok oly megjegyzés­sel értesittetnek, hogy akik tanköteles gyermekeiket, illetőleg gyámoltjaikat az iskolába be nem Íratják, e hő 11-től a közigazgatási bizottság szigorú rendelete szerint minden elmulasztott félnap után 50 kr., s ha újabb két hét után sem Íratják be, 1 frt birságban fognak elmarasztaltatni. Értesittetnek a szülők s g/á- mok, hogy minden beiratkozó gyermek után, ha a ta­nuló római kath. vallású, évi egy frtot tartoznak tan- dij czimén az iskolaszék, nem különben 15 krt beira- tási dij czimén az orsz. tanítói nyugdíjalap javára a beiratás alkalmával az osztálytanítónál lefizetni. Ha a tanköteles szülője városi pótadót nem fizet, úgy 2 frt 14 krt, mig, ha a szülő nem római kath., úgy évi 4 frt 15 kr. lefizetésére köteleztetik. A polgári I. osz­tályba mindazok vétetnek fel, kik bármely elemi iskola IV. osztályából bizonyítványt képesek felmutatni. A fel- és alsóvárosi óvodákban az óvótanitás szeptember hó 3-án kezdődik. = Tudósítás. Az ipar- és kereskedelmi iskolába a beiratások az 1894/95-ik iskolai évre f. évi szeptem­ber hó 1 -15-ig tartatnak bezárólag. Értesittetnek a mesterek és kereskedők, hogy a fent kiirt idő alatt ujonan szerződött tanonczaikat az ipariskolai igazga­tónál d. e. 11-12-óráig annyival inkább igyekezzenek beíratni, mert a beiratási idő letelte után jelentkezett tanonezok mesterei és főnökei az 1894. évi XVII. t.- cz. valamint a vallás és közoktatásügyi m. kir. mi­niszternek 1884. juh 29-én 28093 sz. a. k. rendelete értelmében fognak büntettetni. Vácz, 1894. aug. hó 24. Vörös Ferencz igazgató. — Városi közgyűlés. Vácz város képviselőtes­tülete a városháza tanácskozó termében vasárnap f. hó 26-án délelőtt 10 órakor rendes közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. Polgármesteri előterjesz­tés Ő császári és apostoli királyi Felségének a nóg- rádvármegyei fegyvergyakorlatok alkalmával városunk területén keresztül menetelekor a város részéről, ün­nepélyes üdvözöltetése tárgyában. 2. Polgármesteri je­lentés a m. kir. honvédelmi minisztériummal, — az újabb külső laktanya építése alkalmával szükségessé vált vizátvezetőnek a város által felállítása tekinteté­ben — történt megállapodásról. 3. Polgármesteri je­lentés, a városházán eszközöltetett belső nagyobb ta- tarozási munkálatokról. 4. Polgármesteri megkeresvény a felfüggesztett Fabriczy Nándor rendőrbiztosi állásá­nak ideiglenes helyettesítés utján való betöltése végett. 5. A f. évi 68/kgy. sz. végzéssel mai napra kitűzött közgyűlésen a város tulajdonát képező nagy lakta­nyának megvétele tárgyában a m. kir. honvédelmi kincstár ajánlatára határozat hozatal. 6. Wünsch Róbert nyilatkozata a házi csatornák egységárából 10°|0 engedmény adásáról. 7. Dr. Gsányi János tiszti ügyész előterjesztése a 48/kgy. 94. számú határozat alapjául szolgáló előterjesztés szövegébe csúszott hiba kiigazí­tása iránt. 8. A városi tanács végzése az 1890. évi I. t.-cz. 153. §. utolsó kikezdése értelmében esetleg al­kotandó szabályrendelet iránt. 9. Ugyanaz a f. év julius havában megtartott pénztárvizsgálatról. 10. A váczi főgimnázium igazgatóságának, a váczi kath. .legény- egylet elnökségének, a váczi első általános ipartársulat elnökségének és a váczi reform, olvasókör igazgatójá-

Next

/
Thumbnails
Contents