Váczi Közlöny, 1894 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1894-08-05 / 31. szám

A 10 évről feltüntetett adatok eléggé igazolják, hogy alsófoku ipar- és kereskedelmi iskolánk nemcsak létezik, hanem az első évtől fogva virágzásnak s ^fejlődésnek indult és hogy alig múlt el egy év is, melyben egy lépéssel előbbre nem ment volna ; reményiem, sőt tudom, hogy az intézet tovább fejlesztésére mint eddig, ezután sem fogja megtagadni nemes városunk tanácsa és közönsége áldozatkészségét.

Összeálitotta és felolvasta:

Vörös Ferenc,

ipar- és keresk. iskolai igazgató.

Az országos vörös-kereszt egylet körirata az összes megyei, vidéki, városi választmányokhoz és fiókegyletekhez.

Múlt évi működésünk eredményét a mellékelt évi jelentésben veszi az igen tisztelt választmány.

Az évi jelentések szerkesztése nemcsak az alapszabály rendelkezéseiben gyökerező kötelességünk, de egyik jelentékeny lánczszeme azon kapocsnak, mely választmányainkat a központi igazgatósággal egybefűzi s melyből minden egyes válaszmány képet alkothat magának : mi módon igyekeztünk a közgyűlés bizalma által ránk ruházott feladatoknak megfelelni.

Ez évenként összeállított jelentések mérföldmutatóit képezik azon útnak, melyet az emberbaráti és hazafias czélok szolgálatban — a társadalom nemes erőinek bevonásával — megtettünk s az elért eredményből minden működő választmányunk méltán igényelhet magának részt és elismerést

Intézményük első sorban a haza és trón védelmére siető fiaink érdekében alakult, de alapszabályaink szelleme s maga az egyesület érdeke kívánatossá teszik, hogy béke idején is mindenütt elsők legyünk, a hol a szenvedők könyeinek felszáritásáról s a különböző szerencsétlenségek által okozott nyomor enyhítéséről van szó. S valóban, ha végig tekintünk választmányink múlt évi működésén, örömmel tapasztaljuk, hogy a társadalmi jótékonyság gyakorlása folytán nagyobb arányokat ölt, melynek természetszerű következménye az egyesület népszerűségének gyarapodása s ebből kifolyólag erőbeli fejlődése. A különböző czélok istápolására alakult jótékony intézmények folytonos •szaporcdása és versenye mellett elfoglalt pozicziónkat ■csak az esetben védhetjük meg, ha működésünk körében a társadalom bajainak orvoslását minél szélesebb alapon gyakoroljuk. Kedves kötelességünknek tekintjük azért az országos közgyűlés határozatából kifolyólag mindazon választmányoknak és fiókegyleteknek, a melyek a központ ez intencziói szerint munkálkodni szívesek voltak : szívből fakadt őszinte köszönetünket. kifejezni s kérjük azokat, valamint a többi fiókegyleteket és választmányokat is, hogy jövőre is hasonló módon közreműködni szíveskedjenek.

Az évi jelentés 63-ik és következő lapjain következik az 1894. évi január 1-én mutatkozó állomány részletezése. Az adatokat a legutóbb nyert jelentések alapján igyekeztünk összeállítani s a mennyiben mégis hézagok vagy eltérések mutatkoznának, azt annak méltóztassék tulajdonítani, hogy sok jelentés csak a szedés lezárása után érkezett hozzánk. Ismételve kérjük ez alkalomból azon választmányokat, a melyek évi jelentéseiket és pénztári számadásaikat mindeddig nem terjesztették be, hogy azokat a központot illető hányadokkal együtt hozzánk juttatni szíveskedjenek.

Évi jelentésünk elején foglaltatik a május hó 19-en tartott országos közgyűlés jegyzőkönyve, melynek 4-dik pontjából méltóztatik látni, hogy a közgyűlés a válaszmányok és fiókegyletek által a központija beszolgáltatandó hányadokra nézve a múlt évben hozott s czélszerűen bizonyult határozatát ezúttal is fentartja, vagyis az alapítványok és 10 frtos rendes és rendkívüli tagdijaknak pedig 50°/0-a a központi alapba fizetendő, mig a másik 50%, továbbá a fiók„Káplár Dudás! hová tette a rapportos könyvet, mindjárt adja ide“.

Hiszen ez az őrmester Vitek hangja, nem találja a rapport-könyvet. No majd lesz!

Felugrik Dudás, szalad a várta-szoba felé és belépve azt mondja: „Jelenítem alássan az asztalon van.“ A várta-szobában lévők azt kérdik, hogy tán álmodik? „Őrmester Vitek hivott!“ válaszolt Dudás.

Hogy is hívhatta őt az őrmester, mikor az huszonnégy órára való paczérsant kapott és már reggel óta nincs itt. Boszusan indult ki tehát a kapuból a lócza felé.

De ime mit látott? . . . Nem hitt szemeinek, valamennyien a lóczán ültek, még dúdoltak is — de a kadét eltűnt, de hová? Összenézett a lábatlógató kompánia és mosolygott.

Dudásnak egy gondolat villant meg az agyában. Most jutott eszébe, hogy a kadét kitűnő hasbeszélő, minden hangot tud utánozni, már többször rá is szedte. Nem Vitek őrmester volt az, hanem Pinyige hasbe- -szélési ügyességgel csalta félre Dudás uramat.

Mialatt Dudás a várta-szobába ment, azalatt Pinyige a köpönyeget rántotta le magáról és a pad alatt lévő csákót kapta fel, a kard úgy is már rajta volt : azután — ill a berek nád a kert — megindult a dóm felé, hol már epedve várt rá Giovanitta. A láblógató kompániát is Pinyige bestellálta a padra, siker esetén tiz bukkálé bor áldomást rendelt meg a kantinosnál. Hogy pedig ki ne nevettessék, Dudás maga is jót nevetett a tréfán és a vége az lett, hogy közösen itták meg a tiz bukkálé bort. És igy békességesen végződött a fakanál históriája.

*

* *

Dudás uram megkapta az újdonatúj pakfonkana- lat, a mihez a kadét egy bársonytokot ,is csináltatott. Ezután szent maradt a békesség. Dudás káplárt nem boszantották többé.

egyleti vagyon kamatai, a mulatságokból befolyt jövedelem és külön adományok az alapszabályok 15 §-a értel- | mében a fiókegyletet, illetőleg a választmányt illetik.

Kérjük azért a t. választmányt, hogy a bevételek elosztásának e módozatát a közgyűlés határozata értelmében közvetíteni szíveskedjék.

A jelentés 2-dik oldalon foglalkozunk a „kisegítő kórházak“ ügyeivel; erre nézve oda terjed kérelmünk, hogy ha a t. választmány székhelyén akár egyesek, akár testületek háború esetére lábadozó katonák ellátását vállalták el, közbenjárni szíveskedjék, miszerint az illetők, amennyiben körülményeik engedik, lábadozók helyett lehetőleg beteg harczosok gondozását ajánlják fel, vagyis kisegítő kórházakat létesítsenek. Ily kórház legkevesebb tiz ágygyal lenne felszerelendő. Kedvező eredmény esetén kérjük minket erről értesíteni.

A t. választmányok nagybecsű figyelmét mármost hívjuk fel azon körülményre, hogy az alapszabályok szerint jövő évben évi jelentésükben az összes választmányok és tagok névsorát ki fogjuk nyomatni. Nagy súlyt fektetünk arra, hogy jelentésünk e része is lehetőleg teljes és megbízható legyen s azért kérjük előre is, hogy a betűsoros rendben összállitott névsort és választmányi tagok névjegyzékét a későbben közlendő határideig beküldeni szíveskedjék.

Végül tudatjuk, hogy a központi válaszmány alakuló ülésében az alapszabályszerüleg megüresedett társelnöki és igazgatói állásokra társelnöknek gróf Zichy Nándorné szül. gróf Zichy Lívia úrnő ő nagyméltóságát és a női osztály igazgatójául Lintner Imre urat. egyesületünk e kiválóan érdemes tagjait újra megválasztotta.

Kiváló tisztelettel maradván Budapesten, 1894. évi tunius hó 12-én.

Az igazgatóság nevében :

Gróf Csekonics Endre, Dr. Darányi Ignácz,

elnök. főgondnok

A közönség köréből.

Hol nyaraljunk?

— Akárhol, csak Váczon ne !“ — Ily megjegyzést tett egyik jó ismerősöm, aki ajánlatomra már tavaszkor Váczra jött jó levegőt szívni. A mily örömmel jött, oly búsan távozott. A Papnoveiue-ütezaban fogadott lakást. Még jóformán el sem helyhezkedett, jöttek a csatornások, feltúrták az egész utczát, úgy, hogy a gyalogjáró egy vonalba esett az ablakával, melyet kinyitnia nemcsak a nagy por miatt nem volt tanácsos, hanem azért is, mert a járó-kelők berugdosták a járda földjét szobájába. Ha a kapun ki akart lépni, ugrania kellett felfelé, ha haza ment, ugrani kellett lefelé. Nem lévén gyakorlott a salto mortalékban, ott hagyta lakását s átköltözött a Báthori-utczába, gondolván, hogy ott békességben lesz. Alig múlt egy hét, már megint jöttek a csatornakészitők, feltúrták az egész utczát, — mélyedtek a völgyek, emelkedtek a dombok — járkálni is életveszéllyel járt. Elköltözött a Fő-utczába. Megint jöttek a csatornások . . . Átköltözött a szomszédos Iskola-utczába, gondolván, hogy az lesz a legjobb nyaralóhely, ott talán nem kell csatorna. Dehogy nem kell; Most csatorna mániában szenvedünk, majdnem az egész város fel van túrva..

Az Iskola-utczából az én budapesti ismerősöm két hétig nem tudott az utczára kilépni. El volt temetve elevenen. Mikor már kiléphetett, szörnyüködve látta, hogy ama portalan utcza valóságos homoktengerré változott át, mely öntözve nem lett egyszer sem. A buzahordó taligások százai, a hengermalom lisztes szekerei tengelyig buknak el a laza homokban ; a lovak kidőlnek, a taligások káromkodnak és az utcza lakói köhögnek. És ez igy tart már három hó óta.

Ismerősöm nem akarván tüdővészbe esni, összepakolt s hazautazott Budapestre nyár derekán, mondván : inkább a Terézvárosban nyaralok, mint Váczon !

L.

Városi és vidéki hírek.

= A váczi kegyes-tanitórendi társház és főgimnázium tanári személyzetében az 1894—5-ik tanévre a következő változások történtek : Farkas József, az ujoncznövendékek mestere, rendi kormánysegédnek s nagykanizsai házfőnök- és főgimn. igazgatónak választatott. Helyébe az ujoncznövedékek mesteréül megválasztatott Roch Gyula, az eddigi másodmester. Másodmesternek kinevezteteti Randweg Mihály főgimn. tanár. Karsay János főginm. tanár privigyei házfőnök- s gimnáziumi igazgatónak választatott. Dr. Rauchbauer József főgimn. tanár trencséni főgimn. igazgatóvá neveztetett ki. Áthelyezést kaptak; Rózsahegyi János Rózsahegyre, Tomozy Endre Budapestre,

I Medveczky János Nagy-Károlyba, Roth Ferenc/. Temesvárra. Uj tagok lesznek: Dr. Csősz Imre Rózsahegyről Arányi Béla Trencsénből, Martin Péter Budapestről, Fludorovics Zsigmond Magyar-Óvárról, Salánky István Trencsénből, Labancz Mihály Temesvárról, Dr. Kiss ' Ernő Budapestről, Haber Imre Kolozsvárról.

— Egyházmegyei hirek. Kerekes Jákó aszódi lelkész Kartalra tétetett adminisztrátornak. Tamásy \ Pál szentesi káplán a nyugalomba vonult Illés Mihály I plébános helyére T.-Sülybe adminisztrátornak, áthe- I lyeztettek kápláni minőségben Major László Hódrnező- I Vásárhelyről Rékasra, helyébe Kacséra Károly Turá- j ról, Sandula Imre istvántelki lelkész Hatvanba, innen ■ Lengyel Imre Szentesre, Sárgay Ferencz Püspök-Hat- ; vanból Ujszászra.-- Kinevezések. A földmivelésügyi miniszter Rappensberger Andort a váczi erdőgondnoksághoz fő- erdészszé, — az igazságügyi miniszter Megyeri Dezső egri törvényszéki aljegyzőt a pécsi járásbírósághoz jegyzővé nevezte ki.

= Megüresedett plébániák. A legújabb VII. sz. püspöki körlevél pályázatot hirdet az aszódi és a boldogi plébániai javadalmakra, aug. 15., illetőleg szept. 15-ig terjedő határidővel.

= Vizbefult. E hét elején a Duna egy körülbelül 15—16 évesnek látszó ifjú hulláját vetette ki,

I 3—4 nap óta lehetett a vízben. A halál okául a ha- ! lottkémi szemle történetes vizbefulást jelez. Ki volt,

| nem tudni. Hallomás szerint f. h. 2-án délben egy ál! ± u: u ,*.i n ,.„.u /„ r„-r

! iilUlclg lllcAl UlULi CillJJCl JClttLlllVCZiCLL cl V dl CgJ

rendőr kivezette őt a középtemetői hullaházba, hol az illető a már második napja ott tartott és teljesen feloszlásnak' indult hullában fiát ismerte fel, kit Bu- sánszki Istvánnak, 18 évesnek mond. Ezen eset alkalmából volna egy szerény indítványunk, mely a következő : Nem lenne-e czélszerű dolog ilyen és hasonló esetekben a hullát azonnal lefényképeztetni, hogy az j esetleg pár nap múlva vagy idővel hirt vevő szülők , vagy rokonok az azonosságról meggyózodnessenek és | azt kellőleg beigazolhassák, nehogy később, pl. soro- i zás idején, kellemetlenségeknek legyenek kitéve. Szerintünk ez a mai korban a helyes eljárás alfabétájához tartozik.

= Uj elnevezés. A budapest-marcheggi vonalon levő Esztergom-Nána állomás nevét a keresk. ügyi minisztérium Párkány-Náná-ra változtatta.

= Bizottsági gyűlés. A váczi egyházmegye tanitó-egyesületének központi bizottsága közelebb gyűlést tartott, mely örömmel vette tudomásul, hogy j ötezer frtért az alvárosi iskola tőszomszédságában egy i a főutra kilencz ablakkal nyíló ház szereztetett, s el- i határozta, hogy f. é. szept. hóban a tápintézetet ide : helyezi át. A bizottság kilencz uj növendéket vett fel | a tápintézetbe, s intézkedett, hogy ott egy tanító lak- ! jék mint prefektus. A számadások 4506 frt bevétellel i és 4453 frt, kiadással jóváhagyattak. Az évi kötelező I írásbeli dolgozatokból 61 érkezett be, mely közül Ritt ! Gábris Ágnes hmvásárhelyi tanítónő dolgozata mint j legjobb egy arany jutalmat nyert. A félegyházai kerü- ’ leti egylet három aranyos jutalmát, melyre hat pálya- I munka érkezett be, Jankóvits Ernő váczi tanító nyerte el.

Mielőtt azonban elbeszélésem végkép befejezném, a szerelmes párról emlékezem meg. Mi lett belőlök ?

Ne mondjam meg? . . . Vagy megmondjam ? . . . de azért sem mondom meg . . . hanem inkább megsúgom és ezt is csak azért, hogy nyájas, mindkét nembeli olvasóim okuljam rajta.

Anetta, a szép kóristanő megunta Ritter von Ringenheimot, a kadét pedig megunta a szép Giova- nittát; minek következménye, hogy Pinyige megint a skálái operába járt, kokettirozott Ánettával és rózsát küldött neki. Ez addig tartott, mig Anetta ismét egy másikra vetette ki hálóját.

Kadétunk ezután töredelmesen tért vissza Giova- nittához, de ott zárt szívre és csukott kapura akadt.

Most azonban egy cseppet sem keseredett el, átesve a megpróbáltatáson, azt gondolta magában, hogy : Megeset ez már máson is, egyébbiránt katona dolog. így volt az azelőtt és igy marad az azután is.

Mi pedig azt mondjuk : Ha két szék közé esett, úgy kellett neki, mért volt olyan csapodár.

Az anya szeretete.

Irta: IBiringfer Jánosné.

Pislogó mécs halvány világánál, rongyos szalmazsákon haldoklik az apa. Megtört fényű szemei egy pontra vannak szegezve : rongyokba burkolt gyermekére.

Kétségbeesve érzi a halál közeledését, mert tudja, hogy gyermeke veszve van ; ha ő nem lesz többé.

Anyjára nem sokat számíthat a gyermek, hiszen az sem él sokáig, — a halál már őt is kiszemelte áldozatául s addig köhécsel a szegény nő, mig végre ő is követni fogja őt a sírba.

Ezt tudták mind a ketten.

S a boldogtalan apa emberfeletti erővel küzdött a halállal ; végre legyőzetett, — s megszűntek gondjai.

Nagy csöndesség volt a szobában, mig egyszer I feleszmélt az anya ájultságából, felvette gyermekét s | szivszaggató zokogásba tört ki.

Százszor megkérdé önmagától mit tegyen ?

Mit is tehet azaz anya, aki nem tudja eltartani j gyermekét ?

Mily nagy szó is az : anya.

Az anyai szeretet felülmúlja a szívnek minden | más hajlamait. Elenyészhetlen gyengéd az a szeretet, i mely egy anya keblében honol gyermeke iránt.

Nem csökken meg önhaszonlesésből, nem gyengíti i méltatlanság. Minden élvezetről lemond gyermeke kényelméért. Büszke dicsőségére; ha gyalázat éri, nevét mégis fogja szeretni és vigasztalni s ha mindenki el- taszitja magától, ő lesz neki egész világa.

Még a legszegényebb embernek is meg van adva, hogy valamikor egy véghetetlen meleg szívhez simulhasson —- anyjáéhoz, és gyengédebb valódibb szere- ; tettel nem is találkozik többé soha.

Úgy gondolom, minden anyának jól esik gyermeke I iránti szeretetét kifejezni, s a gyermekre nézve is üdI vös anyja szeretetét egész terjedelmében ismerni. Azt : csak úgy ismerheti meg, ha tapasztalja.

A szegény árvának hiába beszélünk az anyai sze- retetről, az neki egy elvesztett paradicsom, melyet legfeljebb képzel, de mi itt a képzelet a való mellett!

Gyakran igy sóhajtok fel: Istenem! miért nem születtem férfinek, mennyivel könnyebb az élet nekik mint nekünk, de azután elgondolván, hogy anya csak nő lehet s az atya szeretete a legjobb atyánál is csak másolata az anya szeretetének, kárpótolva érzem magam szenvedéseimért s helyzetem kellemesebbnek tűnik fel.

Anyának lenni üdvösség. Az atya kevesebbet érezve gyermeke iránt, az üdvösségnek is felét élvezi;

1 tehát ha mienk a több szenvedés, mienk kárpótlásul anyai érzelmünk egész boldogsága is!