Váczi Közlöny, 1893 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1893-06-11 / 24. szám

mily arányban ezeket beszedik oly arányban bocsáj- tatik forgalomba az uj 10 és 20 filléres.

A jelenlegi rézpénz szintén bevonatik és helyette a bronzpénz kerül forgalomba. A bronz melyből az uj váltópénzeket verik áll 05 rész vörös rézből, 4 rész ónból és 1 rész horganyból, vernek ebből 1 és 2 filléreseket, az 1 filléres egyenlő J|2, a 2 filléres pedig egyenlő 1 krajczárral, az eddigi otromba 4 krajczáros helyett lesz a csinos 10 filléres nikkel váltópénz.

A bronzpénzek képlapja ugyanaz, mint a nikkelpénzeké, a hátlapján pedig kalász koszorúban az 1. és 2. szám látható. A nikkel pénzektől nemcsak színükben és nagyságukban külömböznek, hanem abban is, hogy karimájuk egészen sima. A 2 filléres átmérője 19, az 1 filléresé pedig 17 milliméter.

Az elmondottakból tudjuk, hogy egyelőre két pénz- rendszerünk lesz és pedig: az uj korona érték, valamint az eddigi osztrák érték és igy részben az eddigi állapotok továbbra is megmaradnak, csupán annyiban lesz külömbség, hogy a most forgalomban lévő 1 forintos államjegyeket, mint már jeleztem bevonják, (a mi már mégis kezdődött) s helyettük 1 koronás ezüst- pénzt bocsájtanak forgalomba s igy több ezüstpénz lesz, mint eddig volt.

A papírpénzből az eddigi 5 és 50 forintosok egyelőre szintén forgalomba maradnak, de ezek bevonása iránt is rövid időn fog intézkedés történni. A bankjegyek, vagyis a jelenlegi 10, 100 és 1000 forintosok szintén forgalomba maradnak, azzal a külömb- séggel csak, hogy ezentúl a bankjegyek aranyra fognak szólani és bármikor aranyra cserélhetők be, tehát fedezett bankjegyek lesznek.

Az uj rendszer, mint nagy és messze horderejű vívmány meghozza az aranyérték teljes behozatalát, a melyet már most is teljes határozottsággal megállapít. Eddig aranypénz csak mint kereskedelmi pénz veretett és mint ilyen nem birt törvényes erővel. Ezentúl még a kész fizetések fölvétele előtt is és mielőtt az ezüst szerepe jövő valutánkban véglegesen rendeztetik, az arany törvényes fizetési eszköz lesz, a melyben tetszés szerint leróhatjuk fizetéseinket.

Másik előnye az uj pénzrendszernek az, hogy az aranykorona a pénzverdékben magánosok számára is korlátlanul verhető és igy a forgalom szükségletéhez képest szaporíthatok a fizetési eszközök, a mi eddig lehetetlen volt, mert az ezüstverés magánosoknak szünetelt, a jegyforgalom pedig a törvényes korlátok között mozgott.

Harmadik és legfőbb előnye különösen a kereskedelem és iparra az, hogy a külföldi forgalomban megszűnik a ráfizetés, az úgynevezett ágió.

így az arany valuta közgazdasági előnyeit már a közel jövőben is fogjuk érezni, habár még közel sem oly mértékben, mint annak teljes rendezése után.

A gy ufa.

Kocsival a magyar ész ajándékozta meg a világot. Dinamoelektrikus gépet először magyar ember készített, mint ezt Jedlik Ányosról kimutatja Klupathy Jenő egyetemi tanár a Természettudományi társulat 1800 okt. 15-ikén tartott ülésén, bár e találmány a nyilvánosság előtt Wheatstone, Lienens nevekhez fűződik. Több kisebb-nagyobb dologra hivatkozhatnánk a magyar találmányok között, mig a gyufához érnénk. A gyufa fontosságát szükségtelen vitatnunk. Hiszen egy alkalommal egy fizikustól hallottam e szavakat: „Oltsunk el a földön minden tüzet és tűnjék el lehetősége annak, hogy tüzet gyújthassunk: az ember visszasülyed a barbár állapotba, melyben évezredek előtt volt! Mindezen bajnak elejét veszi egy szál gyufa !“

A mai gyufa születési éve 1836. Azelőtt is ismertek ugyan gyufát az u. n. chemikus gyufát, de ez korántsem volt alkalmas arra, hogy elárassza a világot úgy, mint a mai. A chemikus gyufa feje káliumchlorát, kénantimonium és gummi arabicum keverékéből állott. Ha valaki meg akart egy szálat gyújtani, a gyufa fejecskéjét egy üvegben ma. ával hordozott kénsavba mártá. De nagy óvatosságai kellett kísérleteznie, mert ha keleténél kevesebb, vagy több kénsav ért a fejecskéhez az meg nem gyúladt, illetőleg egyszerre szétser- czent és ha a ruhához ért, azt kiégette, ha a testhez, veszélyes sebet hagyott hátra.

Ma már ilyenekkel nem kell vesződni s ezt nagy- láti Zrínyi Jánosnak köszönhetjük. Mielőtt azonban a feltalálóról szólnánk, nézzünk be egy gyufagyárba: hogyan gyártják ma a gyufát ?

A gyufagyártás két fő tényezője a szálacskák és a gyufapép elkészítése.

A. gyufaszálakat külön e czélra kiválogatott görcs- telen puhafából készítik, illetőleg metélik. E fácskakat azután ezrével deszkák közé helyezik, úgy, hogy a gyú- faszálak sorokat alkotnak, melyeknek egyes elemeit jobbról és balról, élőről és hátulról kimért közök választják el a következőktől. A bemártásra igy előkészített gyufatömeg hasonlít egy nagyon ritka, óriási keféhez.

A gyufapépet úgy készítik, hogy először megolvasztják a phosphort egy szájas és mély hengerben viz alatt. Ezután gummi arabicumot adva hozzá dörzsölés és ütés által egyenletesen finom szemcsékből álló péppé alakítják. Majd e pép közé keverik azt az anyagot, melyet a meggyúlás előmozdítására szántak (pl. salétromsavasólmot; ólomhyperoxydot). A pépké- szitést befejezi a festés, t. i. ezt ólomfehérrel, berlini kékkel, eh ró mm al, czinóberrel; fehérre illetőleg kékre, sárgára, vörösre festik. A pépet ezután márványlapon, üvegdeszkán, vagy porczellánasztalon két-három mil- lirnéternyi vastagságban egyenletesen elkenik és végre a gyufaszálakat — hogy könyebben gyúladjanak — végeiken megpörkölik, vagy kénbe mártják és ugyancsak végeikkel a pépbe értetik.

A drágább gyufák készítésénél kén helyett stea- ririsavat, vagy más finomabb, de alkalmas anyagól használnak (parafln). Azonkívül, hogy a phosphor

/

kellemetlen szaga eltűnjék, gyanta-borszesz oldatba mártják az ily gyufákat.

A phosphor nélkül készült gyufák között legelterjedtebb a svéd gyufa. Ebben sem phosphor, sem kén nincs, leje nem mérges, mert kálium-chlorátból és kén-antimónból áll. A papír, mely a gyufás skatulya oldalán a gyufa meggyújtására szolgál, amorph-plios- phorral van bevonva. A meggyújtásnál először a ledörzsölt kis phosphor gyúl meg és ez gyújtja meg a gyufafejecskét. A svéd gyufa nem gyúl meg a közönséges gyufát meggyújtó ütés, vagy dörzsölés folytán, vagy legalább sokkal nehezebben, mint emez.

A gyufának, melyet ma már oly sokféle alakban tökéletesítve, finomítva ismerünk feltalálója nagyfiúi. Zrínyi János.

Zrínyi egyike volt ama magyar nemeseknek, kiknek egyátalában nem volt kedvük tudományos görcsökben, könyv-mániában meghalni. Egy darabig Pesten tartózkodott, de mert nem volt kedvére a veszekedés és a pervesztés, búr elvégezte a jogot és Bécsbe ment: technikus lett. A chemiát Meissner adta elő. Ennek a tanár úrnak ügyetlenkedése volt előzménye a gyufa feltalálásának.

Meissner egy alkalommal kísérletezni akart t. i. kénvirágot és ólomhyperoxydot összedörzsölt azon reményben, hogy az előbbi meggyúlad, de hasztalan. Előadás után megpróbálták másodszor is, de a kénvirág most is makacskodott. Ekkor támadt Zrínyinek az a szerencsés gondolata, hogy nem volna-e jobb kénvirág helyett phosphort használni? A kísérlet megtörtént harmadszor is és pedig most már phosphor- ral. A phosphor a dörzsölés után csendesen, de láthatólag égett. Ezután Zrínyi a phosphor és ólomhy- peroxyd keverékéhez még bizonyos mennyiségű gummi arabicumot adott hozzá, miáltal pépet nyert. Ezután a kezeügyébe eső néhány chemikus gyufa fejét leszedte és a gyufaszálakat kénes végükkel a pépbe mártotta, majd kivéve az uj gyufákat hazavitte és kitette száradni.

Mig a gyufák száradtak Zrínyi elment az alser- vorstadti kávéházba, hol elbeszélgette az időt estéiig. Mikor haza vetődött már szuroksötét volt. Világot akart gyújtani és a falhoz dörzsölt egy uj gyufát. A gyufa szépen meggyűlt s először kékes majd vörös lánggal égett. Másnap felkérte egyik barátját, kinek apja gyáros volt, hogy egy húszasért hozzon neki phosphort s ezután a leirt módon egy csomó gyufát készített bemutatva társainak, kik az új találmány hírét szétvitték.

Kis-enyecskei Rómer István egyike volt a leggazdagabb bécsi gyárosoknak, ki azonban mint magyar nemes kötelességének tartotta hogy magyarul beszéljen honfitársaival. Az élelmes Rómer neszét véve az uj találmánynak rögtön Zrínyihez futott: „Jancsi öcsém nem váltottál még pátenst találmányodra?“

— Én a vitézlő, nemes és nemzetes nagyláti Zrínyi család sarja masinára, czindhölczlire ?!

— Mért ne? De hát ha nem akarod találmányodat magad kihasználni, add el nekem. Kapsz érte . . .

— Ugyan ne tréfáljon bátyámuram. Isten ucscse még megharagszom ! Oda adom én azt ingyen is.

— Nem úgy öcsém! Én fizetni akarok érte.

— Jó! Adja meg azt a húszast, a mit phosphor- ért adtam.

Szórol-szóra mégis rá állt Zrínyi, hogy egy aránylag kis összeget elvegyen az uj gyufa titkainak átengedéséért. Rómer pedig felállította Bécsben az első gyufagyárat, mely 25 évig virágzott. A gyufagyártás ezután elterjedt, Moldenhauer Darmstadtban 1839-ben állított fel egy gyufagyárat. Őt mondták a németek a gyula feltalálójának; de ezen állítás helytelenségéről ma már mindenki meggyőződött.

. . . a . . .

Nyilatkozat.

Kedves barátom!

Értesítem, hogy f. hó 1-étől a „Pesti Hírlap“ beírnám katársa vagyok tehát az eddig megbeszélt dolgok egyelőre halasztást szenvednek, Ígérem azonban hogy eddig is szívesen támogatom az ön lapját és engedje meg, hogy egyúttal e lapok hasábjain mondjak köszönetét azért a szives támogatásért, a melyben a t. ez. váczi olvasóközönség az idő alatt mig a „Váczi Hírlapot szerkesztettem részesíteni szives volt. Kedves felszólításának engedve b. lapját szerény dolgozataimmal felkeresni különös örömömre fog szolgálni.

Kiváló tisztelettel

Sztojanovits Jenő

a »Pesti Hírlap« belső dolgozó társa.

Városi és vidéki hirek.

= Koronázási évforduló. Ő felsége a király koronázásának 26-ik évfordulóját csendben ülte meg Vácz. A nagy templomban isteni tisztelet volt, melyen egy hivatal sem volt jelen. Az iskolai előadások az összes tanintézetekben szüneteltek.

— Érettségi vizsgálatok. A főgimnáziumban befejezték az Írásbeli érettségieket s jövő héten kezdődik a szóbeli vizsgálat, melyre 32 ifjú jelentkezett. Az érettségi vizsgálat dr. ILómann Ottó kir. tanácsos és tankerületi főigazgató elnöklete alatt fog végbemenni.

= Vizsgálatok a szemináriumban. A vácz- egyházmegyei növendékpapság vizsgáit az elmúlt hét folyamán tartották meg a székesegyházi kanonokok jelenlétében. A zárvizsga után a növendékpapokat haza bocsájtották s csak az érettségit tevő és hetedik osztályos kispapok maradtak a szemináriumban, kik közöl az érettségi után egy rész szintén eltávozik vakácziózni.

= Földváry Mihály a megye alispánja figyelmeztetést adott ki, melyben felhívja a vármegye lakosságát, hogy ne hallgasson azon rosszlelkű ügynökökre, kik eget földet ígérnek a Brazília államba kivándorlóknak. Erre a felhívásra az adott okot, hogy számosán kivándoroltak a megyéből Braziliába, melyet tejjel- mézzel folyó Kánaánnak képzeltek és most ott a legnagyobb nyomorban sinlődnek. A figyelmeztetést a vasúti állomáshelyeken kifüggesztették.

= Sajó Aladár a „Magyar Hírlap“ belmunka- társa dr. Steiner Márton Vácz közkedveltségű és jól ismert orvosának fia, nevét belügyminiszteri engedély- lyel Sajóra változtatta. Sajó Aladárnak legújabb munkáját Katonáéknál, mely az imént hagyta el a sajtót és mindenütt tetszést aratott jeles tartalmával, csinos képeivel és a Singer és Wolfner ezég ismert díszes kiállításával újból ajánljuk olvasóink figyelmébe.

— Iskolai perselyek. A közoktatási miniszter valamennyi tanfelügyelőhöz rendeletet intézett, melyben kívánatosnak tartja, hogy az ország minden iskolájában gyüjtőperselyek állíttassanak fel oly célból, hogy beiratások vagy egyéb gyülekezések alkalmából az erre önként hajlandó tanulók, vagy szülők 1—2 fillérnyi adománynyal járuljanak a szegény gyermekek számára veendő iskolaszerekhez, ruházathoz, vagy meleg ételhez.

— Vizsgálatok a főgimnáziumban. A szóbeli érettségi után, június hó 17-én kezdik meg az egyes osztályok vizsgálatait a főgimnáziumban először a hittanból, melyen Kanda István kanonok, mint püspök állal kiküldött biztos is jelen lesz. Az évvégi bizonyítványokat június 29-én Péter-Pál napján osztják ki.

— Szerencsétlenség a hajóállomásnál. Zilics Markó ogulini horvátországi fiatal hajómunkás többedmagával eczethordókat rakott ki Váczon a Leopoldstadt teherhajó uszályáról. Az egyik hordó leeresztésénél Zilics társait félre küldte és a négy métermázsa terhet egyedül akarta leereszteni, de a lába megakadt és ő elesett. A hordó az elesett emberre hömpölygött s annak mellén megállott. Csodával határos az az erő, melylyel Zilics bir, hogy a mellét be nem nyomta sem — a vizsgálatra megjelent főorvosi helyettes dr. Vadas József állítása szerint — belső sérülést nem szenvedett. A beteg embert az irgalmasok kórházába szállították, hol most már jobban érzi magát.

== Lólopás. Az aszódi vásár alkalmával egy domonyi földmivelő, Valentényi József két lovat vezetett az aszódi vásárra eladni. Elég jók és szépek voltak az eladandó lovak. Többen akarták megvenni, de nem bírtak megegyezni. Ilyen alku közben két czigány jött elő vezetve egy lovat. Az eladó Valentényinek a czigányok egyszerűen azt mondták: mi megveszszük a két lovat, de adja ide, majd megpróbáljuk vájjon hátas lónak jó lesznek-e? Valentényi beleegyezett. A czigányok a két lóra felültek és a vásárban körül szaladtak ; egyszer csak azt veszi Valentényi észre, hogy sem pénz sem ló. Az az, hogy igen is volt ló. Azt a lovat ott hagyták Valentényinek, a melyet a czigányok által adtak, hogy vigyázzon reá addig, mig ők a lovakat kipróbálják. Mai napig sem találta Valentényi lovait, két ló helyett kapott egy vén gebét, mely pókos és kehes.

= Halálozások. Schindler Kálmán sződ-rákosi gazdatisztet nagy csapás érte midőn neje: Schindler Kálmánná szül. Fabritz Emilia életének 25., házasságának 8. évében junius 8-án elhalt. Temetése e hó 10-én ment végbe a vidék nagy részvéte mellett. — Majer Iván földbirtokos és Nógrádvármegye bizottsági tagja, e hó 6-án Nőtincsen hosszas szenvedés után elhunyt. Hült tetemeit junius 8-án szentelték be s tették le a nőtincsi sirkertben.

= Vizsgálatok az elemi iskolákban. JA római kát. iskolaszék határozata folytán e hó 5-én kezdődtek a vizsgálatok az elemi iskolákban. A vizsgálatokat a felső városi tanodában már megtartották, jövő héten az alsó városi iskolában, majd pedig a középvárosi fiú és leány iskolákban fogják megtartani.

= Egy gyáros jótékonysága. Weiss Bert- hold, a váczi kötő-szövőgyár igazgatósági elnöke, a gyár orvosától, dr. Vadas Józseftől, tudakozódott a munkások egészségi állapota felől s midőn meghallotta, hogy a hiányos táplálkozás folytán az nem kedvező, mert a munkások egy nagy része többnyire nők dél alatt is a gyárban maradnak és száraz kenyéren s vizen vannak estig; — az igazgatósági elnök elrendelte, hogy budapesti gyárából konzervek szállitassanak s azok a munkások között díjtalanul osztassanak szét, nemcsak néha, vagy sátoros ünnepeken, hanem mindennap és mindegyik kapjon egy adagot fölmele- gitve. Ily módon kapnak a szegény munkások főtt ételt. Továbbá elrendelte, hogy naponkint, — déltől eltekintve, — munka közben 15 pereznyi szünet tartassák, mely alatt a munkások kimennek és a termek szellőztetnek.

— Juniális Szódon. A legkészségesebben közöljük az alábbi értesítést, melyre mi is felhívjuk olvasóink figyelmét: „A sződi római kath. iskolaszék ma f. hó 11-én vasárnap d. u. az iskolás gyermekek majálisával egybekötött tánczmulatságot rendez, melyre tisztelettel meghívja a tanügy- és a jókedélyű mulatságot kedvelő családokat. Tájékozást a következő program szolgáltat: A gyermekek d. u. 2 órakor vonulnak ki az iskolaépületből a mulatság színhelyére. Rövid pihenés után a közönség engedélyével a gyermekeknek 3 órai mulatság lesz megengedve. Ezen idő alatt a gyermekek szavalnak, énekelnek, játszanak és tán- czolnak. A gyermekek mulatságát befejezi 5—6 óra között egy uzsonna, melyet Tragor Antal plébános

ad. Élyczet lesz nézni, ha a 200 gyermek neki esik a mulatság után a pék és hentes kezéből kikerült tápanyagok halmazának. A mulatság színhelye dr. Floch Henrich nagybirtokos szívességéből a sződi megálló helytől egy-két pereznyire eső ligete lesz. A vendégek kényelméről a rendezőség gondoskodik. Fogatok rendelkezésükre állnak. Hideg ételekről és italokról a helyszínen levő vendéglős fog gondoskodni.“

=• Razzia. A gyanúsnak látszó nők ellen a váczi rendőrkapitányság szigorú rendszabályokat folytat. Nyolczat elfogatott s azokat felügyelet alá helyezte.