Váczi Közlöny, 1893 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1893-04-23 / 17. szám

intézményt nálunk is mgvalósitaeni. Lényege a következő :

Alakul 1000 résztvevőből álló csoport, melynek tagjai részvényenkint s hetenként 50 krt 5 éven át intézetünknél betevén, a megtakarított és hetenként betett összeget minden egyes betéti naptól számítandó s az általunk adható legmagasabb kamattal együtt az 5 év eltelte után megkapják és azzal ily módon tekintélyes összegek oly csekély részletekben folynak be, a milyeneket rendes takarékbetétbe helyezni nem lehet, s miután a résztvevők ily apró összegeknek hetenkénti betéteiére kötelezvék: a takarékosság által oly tőkék keletkeznek, a melyek az önsegélyző csoportok létesítése nélkül, legnagyobb részben elvesznének.

Ezen önsegélyző betétek kamatai az 1875. XXIV. és 1880. LX. törvények értelmében adómentesek, intézetünk azon kedvezményt nyújtja, hogy azon összeget is, melyet adóba kellene fizetnie, szintén a csoport javára adja; igy az önsegélyző betét a rendes betéteknél többet jövedelmez, a kamatok félévenkint tőkésit- tetnek.

A betevő 5 évi befizetésre kötelezvén magát, a takarékosságra kényszerítve van : mely takarékosság bizonyos kitűzött czélokra is irányulhat, pl.:

a) egy valaki valami vételhez óhajt bizonyos üsz- szeget megtakarítani;

b) egy másik egyén fiának — mire önállóságát eléri — kezdőtőkét; avagy

c) leányának férjhez menetelére bizonyos hozományt, vágy kiházasitási költséget óhajt megtakarítani;

d) más valaki adósságát kívánja bizonyos idő alatt egyszerre lefizetni; mely czélokhoz megfelelő mennyiségű önsegélyző betéti részvények jegyzése kellő alkalmat nyújt.

Megtörténhetik, hogy a betevő bizonyos időre kölcsöure szorul, az a könyvben levő befizetések biztosítéka mellett, minden egyéb kezesség nélkül, megjelenésekor azonnal kölcsönt kap, a nélkül, hogy azt neki előbb az igazgatóságnál kérvényezni, avagy utal- ványoztatnia kellene.

Ezen I-ső önsegélyző betéti csoport befizetése — ha kellő számú részvények lesznek jegyezve, — f. é. április hó 30-án kezdődnék és az 1898. évi április hó utolsó vasárnapjával végződnék.

A jelentkezés, az első 50 kr. részlet és 50 kr. alapítási költséggel együtt bármikor beküldhető, az aláírás bármikor eszközölhető.

A mely környékbeli községben legalább 50 részvény jegyeztetik, ott a helyben való befizetés iránt az igazgatóság intézkedni fog.

A csoport meg nem alakulása esetén a befizetett részlet f. évi junius hó 30-ig mindenkinek visszaadatik

A váczi ipar és kereskedelmi hitelintézet igazgatósága.

Városi és vidéki hírek.

= Herczegprimásért. A helybeli ferenczren- diek templomában a múlt vasárnap a tartományi főnök rendeletéből „Te Deum“ volt, melyet Feld Vilmos főgymnáziumi tanár mondott a herczegprimásért.

= Egyházmegyei hírek. Niedermann Márton székesegyházi kárkáplán, Berkenyére lelkészszé neveztetett ki, helyébe Leska József tétetett Kecskemétről, ennek helyét pedig Szirmúk Béla foglalja el.

= Esküvő. Gaúl Pál fővárosi zenetanár f. évi május 3-án (szerdán) délután 5 órakor esküszik örök hűséget Gonda Mihály váczi kir. járásbirósági telek- könyvvezető leányának Izabella kisasszonynak.

= Eleven bizonyság. Megyeri) Dezső, egri kir. törvényszéki jegyző, kinek halálhíre városszerte el volt terjedve Váczon, a múlt héten megjelent városunkban és látogatásokat tett jó barátainál, kétségbe vonhatla- nul meggyőzve mindenkit, hogy az öngyilkossági hir,

— Édes kis galambom, kedves Clarisse, ugy-e nem fog sírni, még a Jenőket elhozom ? Lássa, a Jenőké nagyon megázik, ha künn hagyjuk, ha nem megyek érte. Aztán mindjárt itt leszek, ugy-e jó lesz, még visszajövök ?

— Jaj, csak az istenke ne haragudnék olyan nagyon, csak otthon volnánk, — zokogja a kicsi.

— De látja az istenke a rossz gyerekekre haragszik, maga pedig jó. No ugy-e nem fog sírni ?

A Jenőke kedvéért végre nagynehezen belegyezik az apróság. Menjen a kisasszony, de sokáig ne maradjon ám el.

Őrjöngve rohan ki a leány az omló záporba, visszamegy oda, a hol az imént voltak, félrehajtja az ágakat, betekint a bokrok mögé, ám a fiúnak nyoma sincsen. Hasztalan szólítja a kétségbeesés hangján, hivó szavára csak az ég zengése válaszol. Eljut a patak partjára is, de jaj, az megdagadva hömpölyög tova, már az átjárót is fenyegeti a piszkos áradat.

Kétségbeesett gondolatok támadnak néha válságos pillanatokban.

A förgeteg még teljes erejével dühöng, a víztömegek még egyre szakadnak alá s a bonne csak megáll az örvénylő patak szélén, nézi a forgók keveredését, a hullámok sebes rohanását, a tajték bizarr játékát. Mintha titkos erő tartaná őt ott lekötve.

Ebben a pillanatban hozta el a szélroham, vagy talán valami kegyes szellem a Clarisse siró hangját. A leány visszatánl.orodik ; feltámad benne a kötelesség érzete; Clarisset meg kell védenie.

Csurom viz, mikor visszatér. Már nem bírja tovább tartóztatni magát, az energia, az önuralom végkép elhagyja'; megtörtei) rogy a kis Clarisse mellé.

Clarisse ámulva felejti szemeit a bonuen; megfeledkezik a maga bajáról, a mint látja, hogy zokog az

melyet felőle valami lelkiismeretlen ember terjesztett,

nem egyéb alávaló hazugságnál.

= A váczi ref. egyház ünnepe. Szász Károly ref. püspök méltó fogadására minden lehetőt elkövet az ev. ref. egyház tanács. Már hetek óta dolgoznak azon, hogy a kedden érkező főpap mindent rendben találjon. A templom belsejét kijavíttatták, a paro- chiát újra festették, az iskola is majdnem teljesen új berendezést kapott. Bár a püspök az egyházhoz intézett körlevelébe arra kéri az egyházi tanácsot, hogy fogadásánál minden díszt és külső pompát mellőzzenek, mégis az egyházi tanács f. hó 16-án tartott ülésében egy szűkebb körű bizottságot nevezett ki a püspök méltó fogadására. A bizottság tagjai dr. Freysinger Lajos, JJónis János gondnok, Kurdi Béla segédlelkész, ősz. Kurdi János pénztárnak, ifj. Torday János és id. Kurdi Bálint presbyterek. A bizottság szerdai ülésében a következő megállapodások történtek: 25-én, kedden az esti órákban a Kis-Oroszi felől érkező püspök fogadása a dunaparti Corzó feljárójánál. Este szükebb körű vacsora a parochián. Másnap reggel 8 órakor pedig isten- tisztelet, melyen Szász Károly tartja az egyházi beszédet. Délután fél 2 órakor bankett lesz a Pannónia szálló nagy termében, melyre nézve az aláírási ivek dr. Freysinger Lajos, Heiser Béla és Kurdi Béla uraknál, valamint a Kaszinóban is megtalálhatók. Egy teríték ára 2 frt. A bankett végeztével a püspök, kíséretével együtt Kosdra megy át. Szász Károly kíséretében lesznek: gróf Teleky József egyházmegyei főgondnok. Szánthó János a pesti egyházmegye íoesperese, Szi- ládi Aron halasi lelkész egyházmegyei kerületi főjegyző, György László püspöki titkár és a szomszédos községek lelkészei. Az egyház tanács a felekezeteket és hatóságokat külön átiratban értesítette az 1817 óta szünetelt és az egyházak erkölcsi életére nézve oly fontos püspöki látogatásról, melynek szövege a következő: Méltó- ságos Szász Károly dunamelléki ref. püspök úr f. hó 26-án tartja meg egyházunkban az 1817 óta szünetelt hivatalos püspöki látogatást. Van szerencsénk ez ünnepélyes alkalomra tisztelettel meghívni és kérni hogy szives megjelenésével megtisztelni méltóztassék ! Ünnepélyünk napirendje a következő: 1. 25-én, kedden az esti órákban a kis-Oroszi felől érkező ref. püspök úr ünnepélyes fogadtatása a váczi rév kiállásánál. —- 2. 26-án, szerdán d. e. 10 órakor ünnepélyes istentisztelet méltóságos Szász Károly püspök úr egyházi beszédével. — 3. Délután fél 2 órakor közlakoma a Pannónai szállodában. A váczi ref. egyház Tanácsa.

— Köszönet. A sz. Vincze egylet javára R.eiser Béla és neje 5 frtot ajándékozott, — továbbá a perselyekben befoly: a papnöveldében 6 frt 81 kr, Velzer János kávéházában 3 frt, a Korona szállodában 1 frt 32 kr, Schrott J. vendéglőjében 1 frt 11 kr, Szadovszky L. vendéglőjében 80 kr, Pertzián V. kereskedésében 65 kr, Hidasy F. üzletében 40 kr. Mely kegyes adományokért hálás köszönetét mond az egylet 206 r. gyűlése.

— Gyászhir. Özv. Reiser Lázárné rövid szenvedés után folyó hó 21-én déli 12 órakor, életének 84-ik évében jobblétre szenderült. Halálát nagyszámú rokonság gyászolja. Földi maradványai ma, vasárnap délután 3 órakor fognak a Városháztér 2-ik szám alatti gyászházból, a helybeli izr. sirkertben örök nyugalomra helyeztetni.

— Panasz. Már régóta általános megbotránkozást kelt, hogy a város olyan rozoga, kopott halottas kocsikat küld a temetésekre, hogy a gyászolók vonakodnak halottaikat ilyen ocsmány alkotmányra ráhelyezni. Különösen a szegényebb néposztály panaszkodik, hogy 5—10 forintokat fizet a halottas kocsikért, mégis fakóra kopott, szinehagyott, összevissza repedezett halottas kocsikat kap. Pedig — a mint tudjuk — éven- kint 5—600 forint gyűl be a városi pénztárba „halottas kocsi jövedelme“ czim alatt, mely pénzt mindenesetre első sorban a halottas kocsik méltó fentartására kellene fordítani.

keservesen. Még ezt nem tapasztalta, miért sir ? Kis szive ellágyul, úgy szeretné megvigasztalni a kisasszonyt

— Ne sírjon, édes jó kisasszony, kérem, hiszen a kisasszonyra se haragszik az istenke. Törölje meg a szemeit, a szép szemeit, nézze, itt a kendőm ... Mégis sir, akkor én is sírni fogok!

De a bonne bizony nem szűnt meg sírni. Mit bánta, hogy a ruha csupa viz, hogy tagjait átjárja a nedvesség; csak azt tudta, hogy ő végtelenül szerencsétlen.

Hogyan tisztázza magát, végre ő is hibás, jobban kellett volna vigyáznia a fiúra.

Ekkor az estéledő félhomályon, a vihar zúgásán keresztül emberi hangok törtek át. Jönne valaki ? A neszre felrezzen, hátha a fiú ! Merész feltételezés, de a meggyötört lélekben gyorsan kél a remény.

Hasztalan reménykedés!

Nagyot villan, tüzes fényesség áraszt el mindent, a tüztenger közepéből néhány alak sötétlik elő; az egyikben a családfőre ismer.

A villanást földrengető csattanás követi s a bonne aléltan hanyatlik a íilagória porondjára . . .

A mi .ezután történt, az is borzasztó.

Elős/.ör olyan érzés vett rajta erőt, mintha a világűrbe, a puszta semmiségbe jutott volna; ott keringett a hideg, rokonszenvtelen planéták között. Aztán kezdett esni úttalan régiókon keresztül megállapodás nélkül.

Majd borzalmas víziói támadtak. Látta atyját ön szemeivel, kegyetlen harcz I.özében. A véres tér közepén már egész domb emelkedett isszonyuan megcsonkított tetemekből, a halom tetején áll az ember, egyik kezében véres kard, a másikban tépett zászló. A hulla darabokból nehéz, fojtó gőz száll fel, mely a magasban sötét felhővé verődik. Ebből az ijesztő páragomoí rw= Uj menetrend. Május hó elsejével uj vasúti menetrend lép életbe. A vonatok számát megszapori- tották s az arányos beosztás lehetségessé teszi, hogy a fővárost rövid idő alatt meg lehessen járni. Nagy- Maros pedig külön futárvonatot kap.

= A második vágány építésével már jó előre haladtak. Az állandóan itt tartózkodó vonat folyton hordja a szükséges homokot, s most már oly hosszúságban készítették el a teret, hogy a kitérő vágányt is lerakhatták. A temetői útnál levő átjárót — mint értesülünk — a jövő hónap elejen távolitják el.-— A magyar turista-egyesület kirándulása. Mint bennünket értesítenek, a turista-egyesület nehány tagja e hó 30-án a Naszálra kirándulást rendez. A tagok Budapestről reggel 7 óra 45 perczkor indulnak, Váczra érve hozzájuk csatlakoznak az egyesület helyben lakó tagjai. Váczról egyenesen felmennek a Naszálra, a denevér-barlang és a kilátás megtekintése után Szendehelyre mennek, hol ebédelni fognak. Délután Katalin völgyön át Verőczére mennek, honnan a visszatérés Budapestre este történik. Az összes gyaloglás 6 óráig tart; a turisták vezetője pedig dr. Nigrinyi György.

= Findura Imre felolvasása- Budapesten, a magyar földrajzi társaságban tudományos becscsel biró felolvasást tartott „Esztergom vármegyéről“ Findura Imre, az országos m. k. statisztikai hivatal könyvtárnoka. A felolvasó gondosan elkerülte mindazt, a mi magát Esztergomot, mint várost illeti, s csupán a vármegyére, annak éjszaki és déli részeire, a párkányi és esztergomi járásokra szorítkozott. Leírta tüzetesen Esz- tergomvármegye topographiai alakulását, földtani és vízrajzi viszonyait s szám szerint kimutatta a vármegyét művelési ágak szerint, előadta a vármegye keletkezését, községeinek alakulását s beszélt a vármegye népességéről, annak az utóbbi évtizedek alatt történt szaporodásáról, kifejtette a megkülönböztetéseket, vallásfelekezetek a nemzetiségek szerint, előszámlálta a hasznos házi állatokat, a községek háztartását, hitel- viszonyait, majd a közlekedés útvonalaira s azok jelentőségeire tért át s különféle specziális néprajzi adatot tárgyalt, melyek bővebb s körülményesebb feldolgozását is megígérte.

= Apa-állat vizsgálat. A megyei alispán elrendelte, hogy a városban levő összes apa-állatok (bikák, kan sertések, mének stb.) állatorvosilag megvizsgáltassanak, hogy egyedi és faji sajátságaiknál fogva alkalmasak-e a szarvasmarhák és sertések szaporítására. Az alkalmas állatokat „tenyész-igazolványnyal“ látják el, az alkalmatlanokat pedig a szarvasmarhák és sertések szaporításától ideiglenesen vagy véglegesen eltiltják. A vizsgálatot a városháza udvarában f. hó 29-én (szombaton) délelőtt 10 órakor egy, a városi hatóság- ál tál e czélra alakított bizottság fogja eszközölni. Az érdekelt állattulajdonosok már megkapták a felhívást apa-állataiknak elővezetésére vonatkozólag. A ki apaállatait a vizsgálatra elővezetni elmulasztja, meg lesz büntetve.

= A váczi betegaegélyzö pénztár igazgató- sági tagjai e hó 18-án ülést tartottak. Az ülés 16-ára volt kitűzve, de mivel a tagok nem jöttek össze kellő számban, e hó 18-ára halasztották az ülést. Kovách Ernő elnök megnyitván az ülést a következőket határozták: 1. A tagsági könyvek dijait 15 krban megállapítják. — 2. A vidék szervezésére kiküldött bizottság jelentése tudomásul vétetett s ugyanezen bizottságot utasították, hogy a hátralevő 25 községben a szervezési munkálatokat foganatosítsak. — 3. Hasonlóképen tudomásul vették a várostól kapott kölcsönt s újabb kölcsön iránt a váczi takarékpénztárt keresik meg. —

4. Elhatároztatott, hogy a város a kórház ügyében kötendő szerződés érdekében megkerestetik. — 5. Megállapították az orvosok, gyógyszerészek, bizalmi férfiak és a gyógyszerészek számára az utasításokat, melyeket külön-külöe ki is nyomatnak. — 6. Határozatba ment,

lyagból hirtelen tüzes golyó villan ki, lecsap a küz- ködő hősre s a következő pillanatban az egész térség- élővel, élettelennel egyetemben felrobban.

Ismét más álomkép. A robbanás helyén tenger támad ; óriási hullámhegyek közelednek, elnyeléssel fenyegetve mindent. Fodros hátukon törékeny jármű vergődik, eltűnik, majd előkerül. Csodaszörnyek merülnek fel a buborékot hányó tengerből, belekapaszkodnak a kötelekbe, kerekekbe s húzzák le a mélybe a hajót. Ezalatt kétségbeesetten viaskodik a személyzet a szörnyekkel és a háborgó oczeánnal. Egyszer úgy látszik, hogy az emberek küzdelmét siker koronázza, a hajó közel van már a parthoz, de im, mikor csak egy ugrás már a távolság, a habzó, tajtékzó vizek kétfelé válnak s a hajó eltűnik mindenestől a hullámtorokban.

Irtózva akarja kinyújtani karjait, de azok meg vannak dermedve. Keblét is úgy nyomja valami, mintha az egész oczeán reá szakadt volna.

Ah . . . igen ott van ő is a tenger fenekén, az a roppant víztömeg nehezedik rá, azért nem mozdulhat. Ni, hogy meresztik rá a százkarú polypok tüzes szemüket!

Borzadály futott végig testén, megrázkódott és föl ébredt.

Szobájában volt, az ágyon feküdt. A kelő nap besütött a nyitott ablakon és épen homlokon csókolta őt.

Az ágyat Clarisse, Jenő és az orvos vették körül.

Széttekintett s keblét hosszú, nehéz sóhaj hagyta el.

— Istenem, mi rossz álmaim voltak!

A mire Jenőké kérő hangon azt mondta;

— Ugy-e, nem haragszik, édes kisasszony, hogy tegnap elszöktem maguktól?