Váczi Közlöny, 1893 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1893-03-26 / 13. szám

Inasegyletek.

A sebekre, melyeket a szoczializmus a társadalom ütött, Kolping a munkások erkölcsös nevelése által akart gyógyszert vinni. így teremtette meg a kath. legényegyletet. Helyesebb lett volna a nevelést elejéről, azaz az inasoknál kezdeni. 'Az inas helyzete ugyanis sokkal szomorúbb mint a legényé. A 10—12 éves fejlődő gyerek szurtos műhelybe, dohos levegőbe kerül. Fekhelye egy félig rothadt szalmazsák valamelyik sarokban, étele silány és sokszor inkább fölkelti étvágyát, mint csillapítja; mert az inasokkal szemben a jelszó : „Sokat dolgozzék és keveset egyék!“ Jó, hogy a mestemé, a cselédtartást akarván megspórolni ide-oda, tejért, vajért, húsért, kenyérért küldözi az inast, fát vágat vele, meg tüzet rakat, mert ilyenkor a friss levegő hatása alatt a pezsgővérű fiatal kiugrándozhatja magát, meg néha-néha étvágyát is csillapíthatja, egyszer a kofák, másszor a mesterné kárával. De ha rajta csípik, akkor kijut az ütlegből, melyek különben a nap egy részéből sem hiányoznak, mert a bölcs mesterek szerint ez az inasnevelés elmaradhatatlan tényezője. Még szomorúbb az inasok lelki állapota. Ha hoz valami műveltséget hazulról, vagy az iskolából a durva bánásmód mellett ez csakhamar vadsággá változik. Nemesebb érzelmekre gondolni nem ér rá, nem akar, nem tud; vagy ha tudna, fél, hogy gúnytárgya lesz a duhajkodó környezetnek. Ilyen körülmények között nem csoda, ha elcsenevészedik a test s eltörpül a lélek.

Az inasokat kellett volna tehát Kolpingnak először védelmébe venni annál is inkább, mert a fiatal fácska több támogatásra szorul, kinövéseit könnyebben lehet lenyesegetni, kevés fáradsággal alkalmatlanná lehet tenni a szivet a veszélyes eszmék befogadására, meg azután, ha az inasegyletek jó anyagot adnak a legény- egyleteknek, ezek czéljukat könnyebben elérhetik. De Kolping a legényekhez fordult először, mert gyorsan akart segélyt vinni oda, a hol még most is fáj. Bár nem feledkezett meg az inasokról sem. Midőn a belügyminiszter egy alkalommal megkérdezte, hogy mi szándéka az inasokkal, azt felelte: „Először a legényekről gondoskodom, majd később meglátjuk, mit tegyünk az inasokért..“

A kölni egyháztanács elérkezettnek látta a Kolping jelezte időt és a múlt év őszén tartott gyűléséből három megbízottat köldött ki, kik következőképen állították össze az általános szabályzatot.

1. §. Az inasegylet feladata, hogy a fiatal kézművesinasokat rendes keresztény legényekké képezze. Minden politikai törekvés magától érthetőleg ki van zárva.

2. §. Az ezen czél elérésére választott eszközök a következők: a szentségek rendes vétele, felügyelet az erkölcsös életre, oktatás, közös üdülés.

Jegyzet 1. Minden vasárnap a délutáni istentisztelet után egyleti összejövetel tartatik. Ennek folyamán vallásos, vagy oktató tartalmú előadás.

2. Az egylet serkenti tagjait, hogy magukat képezzék a mesterségükhöz szükséges tanulmányokban, (pl: számolás, nemzeti nyelv, rajz, stb.)

3. §. Az egylet védő-szentjei: sz. József a nevelőatya és sz. Alajos.

4. §. Az elüljáróság: a) a kath. legényegylet időszerinti elnöke, mint elnök (mindig kath. pap), b) az alelnök, ki világi is lehet, c) 6 — 12 polgár, illetőleg kézműves mester.

Az előljárósági tagoknak, kiket az elnök nevez ki, kötelességük: a közös sz. áldozás ünnepét rendezni, az egyleti összejöveteleket ellenőrizni, az egyleti ünnepeken a rend fentartásáról gondoskodni.

5. §. A tagok az elüljáróság iránt engedelmességgel tartoznak.

6. §. Az egylet tagja lehet minden kath. kézművesinas, a kinek komoly elhatározása, hogy jó, erkölcsös életet fog élni és a ki a 17-ik életévet még

utazó oláhcsapatokat (karaklási), albánokat és bolgárokat közelebbről szemügyre venni. Ezek köröskörül csatangolva az országban, fából készült házieszközökkel kereskednek, melyeket a boszniai erdőkben faragnak. Mint kézművesek szerepelnek a parasztok mellett a nélkül, hogy a lakosságra szorosabb befolyást gyakorolnának. Hogy miként lehetséges, jóllehet aggodalommal boldogulniok a pénzszükséglaen szenvedő országban, megmagyarázza az a körülmény, hogy a boszniai parasztság gondolatlan együgyüsége és rest sernmitevése sokkal nagyobb, mint szegénysége és követelése. így lesz világossá előttünk, hogy az alsóbb néptömeg — és meg kell jegyeznünk, hogy a mohamedánok nem kevésbbé, mint a keresztények — különösen politikai tekintetben felkelések, lázadások alkalmával alaktalan tömeg ész és akarat nélkül az előkelők kezében. Ha az urak akarata szerint teszünk, jobb bánásmódra tarthatunk számot és ha háborúba megyünk, jól élünk más költségén és nem kell dolgoznunk — igy lehet összefoglalni az összes boszniai parasztpolitikát. Vagy, hogy megszabaduljanak ettől a rút képtől szolgálhatunk-e más magyarázattal, mely érthetővé tenné egyrészt ama gyakori, természetellenes szövetségek okát, melyek a török uralom alatt, másrészt a monarchia-boszniai okkupácziója alkalmával az elnyomók és elnyomottak között létrejöttek? igaz, keményen hangzanak e szavak, de tény az, hogy bizonyos eszmék emanczipácziójának jelei tünedeztek fel már akkor, midőn (a rendkívüli kezdetlegesen megvalósult török reformtörvényalkotás volt a felkeltő ok) az 1878-iki bosznia-herczegovinai lázadás kezdetével sokan a bérlők alatt, mert a bégek parancsai ellen semmit sem tehettek, a szomszéd tartományokba vándoroltak.

(Folyt, köv.)

be nem töltötte. A fölvételre jelentkezés az elnöknél, vagy egyik előljárósági tagnál történik. A jelentkező

ekkor megkapja az egyleti szabályozatot.

A név, szülőhely, iparág, a mester neve, a lakás és kor beíratnak az egyleti lajstromba.

A lakhelynek, vagy mesternek későbbi változtatása bejelentendő az elnöknél, vagy egyik előljárósági tagnál.

7. §. Az elüljáróság fentartja a jogot, hogy kivételesen már ifjakat is, a kik a 17-ik évet még be nem töltötték és nem kézművesinasokat szintén felvehessen mint tagokat az egyletbe.

8. §. Minden hónap első vasárnapján történik azoknak felvétele, a kik a megelőző hónap utolsó vasárnapjáig a fölvételre jelentkeztek. Az új tag ekkor megkapja egyleti jegyét.

Jegyzet: A hónap utolsó vasárnapján a felveendők nevei kőzöltetnek az egylettel. Indokolt kifogás esetén, mely csak az elnök, vagy egy elüljárósági tag előtt lehető és titokban, a kifogásolt egyén felvétele elmarad a további intézkedésig.

9. §. Az összejövetelek látogatását ellenőrzik az egyleti jegy lebélyegzésével.

10. §. A havi hozzájárulás 10 fillér.

11. §. A tagok legalább minden második hónapban közösen járulnak a sz. gyónás- és áldozáshoz. A szentségek havonként való vétele ajánltatik minden tagnak.

12. §. A tagok ezen szavakkal fogják egymást köszönteni: „Isten áldja a tisztes ipart!“ A felelet: „Isten áldja !“

13. §. Azon kézművesinasok, kik tanulási idejüknek legalább utolsó évében az egylet tagjai voltak és kötelességeiknek az egylet iránt híven megfeleltek; mihelyt tanulási idejük letelt, rögtön végleges tagjaivá lesznek a kath. legényegyletnek.

14. §. Az egyletből kizáratnak:

1. A kik vallási kötelességeiket nem teljesitik pontosan, vagy hosszabb időn át rendetlenül látogatják az összejöveteleket.

2. A kik az erkölcsösség ellen tesznek, csábítanak vagy csábítani akarnak, (szóval, vagy dalokkal).

3. A kik az elüljáróság parancsaival makacsul szembeszállnak, vagy durva viseletűkkel megcsorbitják az egylet tekintélyét..

14. §. A kizárást az egyletből az elnök hajtja végre és pedig, mint a körülmények parancsolják, az egész egylet előtt. A kizárást közük az illető szülőkkel, mesterekkel, vagy gyámokkal. A kizárt tagnak újólag felvétele az elöljárók határozatától függ.

16. §. Az egylet feloszlása esetén az egyleti vagyon a kath. legényegyletet illeti.

E nyomokon indulva Bogisich prépost vezetése alatt a fő- és székvárosban is alakuló félben van egy az inasok ügyét felkaroló egyesület. Czime: „Kath. tanonezokat védő egyesület.“ Czélja: az iparos- és kereskedő tanulóknak kath. és hazafias szellemben való testi-lelki gondozása. Eszközök:

1. Alkalmas gyülekező helyek, a hol a tanonezok szabad idejükben vallás-erkölcsi oktatásban részesülnek, továbbá más hasznos ismeretek elsajátításával, olvasással, társas szórakozással foglalkozhatnak.

2. Ifjúsági könyvtárak, rendszerint a gyülekező helyekkel kapcsolatban 3. Menedékházak, a melyekben a tanonezok szükség esetén lehetőleg olcsó, vagy ingyenes szállást és ellátást kapnak. 4. A tanonezoknak derék mestereknél és kereskedőknél ingyenes elhelyezése. 5. A szegénysorsú tanonezok anyagi segélyezése.

6. Alkalmas közbenjárás, a tanonezok testi épségét és fejlődését veszélyeztető túlterhelés megakadályozására.

Az egyesület alapitó tagjai, kik akár egyszerre, akár négy évi részletben 20 forintot fizetnek. Rendes tagok, kik 60 krt fizetnek akár egyszerre, akár havon- kint 5 kros részletekben, pártoló tagok, kik bizonyos összeget adnak. A rendes és pártoló tagok (kath. férfiak és nők), három évre kötelezik magukat. Végre jótevői a tanonezokat védő egyesületnek valláskülönbség nélkül mindazok, kik bármi adománynyal járulnak a czélhoz.

Megindult tehát az ország szivében a működés. Adja Isten, hogy kövessék a példát hazánk többi városai is és siessenek a középosztály boldogitását ezélzó egészséges eszmét gyümölcsözővé tenni.

. . . a , . .

Közönség köréből.*)

Tekintetes Szerkesztő úr!

Igen kérném az alábbi soraimnak becses lapjában helyt adni.

A Budapesti-főút, Petőfi és Hattyú-utczát összekötő, illetve átmetsző utczát Kép-utczának nevezték el. Jaj annak, kit ez utczának csúfolt sikátorzugba vezet a balsors, mert e hosszú utczában egyetlen egy lámpa sem világit, mivelhogy nincs.

Erről talán megfeledkeztek ?

Azt mondják, hogy, a ki nem tud imádkozni, az menjen a tengerre s ott megtanul.

Mi abban a kiváló szerencsében részesülünk, hogy a tengerre sem kell mennünk, mert ha a Kép- utczán kell végig haladnia egy boldogtalan halandónak, az is biztosan imádkozik, hogy legalább épbőrrel menjen rajta keresztül, mert ott az is megtörténik, hogy holmi somfa-kivonattal elősegítik a vérkeringést. Hasonló esetek a szűk utczában igen gyakoriak és azért a sártengert csak mellékesen említem.

Teljes tisztelettel

Egy adófizető.

*) E rovatban minden közérdekű felszólalásnak készséggel adunk helyet, azonban a felelősség mindenkor a beküldőt terheli.

tízerk.

Városi és vidéki hírek.

= Jelen számunk a kettős ünnepre való tekintetből szombaton jelent meg.

— Nagyhét. A nagy hét magasztos szertartásai ma kezdődnek a székesegyházban. A barkaszentelést püspökünk ő nagyméltósága teljesiti. Mise alatt a passziót énekelik. 29-én, nagyszerdán d. u. 3 órakor megkezdődik a megható nagyheti zsolozsma Jeremiás siralmaival s folytatódik 30. és 31-én. Nagycsütörtökön az olajszentelések és az ünnepélyes nagymise fél 9-kor kezdődik. Ugyan ilyen időben veszi kezdetét nagypénteken is a gyászszertartás, melynek végével az Oltáriszentség a szentsirba vitetik s Chobot Ferencz papneveldéi aligazgató, ki a böjti szónoklatokat tartotta, megtartja szentbeszédét. Délután 2 órakor a Kálvárián Torubszky József karkáplán tartja a szokásos szentbeszédet. Nagyszombaton reggeli 7 órakor veszi kezdetét a tüzszentelés, húsvéti gyertya és keresztvíz szentelés s utána nagy mise, délután 6 órakor a feltámadás szertartása.

= Személyi hir. Dr. Schuster Konstantin megyés püspök és Csávolszky József kanonok f. hó 23-án Budapestre utaztak, hogy a Szent-Istváh-társu- lat nagygyűlésén résztvegyenek.

= Karcsú Arzén Antal temetése. Vácz jeles történetíróját a város Szolnokról, hol a boldogult a múlt hóban elhunyt, haza szállíttatta kegyeletből Váczra és igy az ő gyakran nyilvánított óhajtása szerint itt lett eltemetve s pihenhet azok közelében, „kik a becsület mezején a hazáért vérzettek el.“ A temetés nem volt látványosság, hanem megindító szomorú . . . szerény, miként a boldogult egész élete! . . . Az alsóvárosi sirkert kápolnájában volt felállítva a ravatal, egy fehérszalagos babérkoszorú nyugodott a koporsón. A kápolnát jobbára az ő hívei vették körül ... A helybeli papnevelde növendékei voltak jelen és gyászdalt énekeltek meghatón. A temetést Porubszky József karkáplán végezte. Ennyi az egész!... Évtizedeket töltött munkásságért ily megható volt a kegyelet! .. . Nyugodjék békében, de az ő szelleme, az ő munkája, melyet a késő utódoknak hagyott, ne szálljon pihenni: mert a hazafiatlanság nemzeti halál volna!

= Helyesbítés. A múltkori számunkban tévesen az lett mondva, hogy Csávolszky József kanonok a menhelyben két árva fiú számára alapítványt tett, mint utólag értesülünk, ezen hírünket oda kell rek- tifikálnunk, hogy ezt nem egyedül Csávolszky kanonok, hanem a váczi káptalan összes tagjai adták ezen alapítványhoz szives hozzájárulásukat.

= Kaptuk a következő levelet: Tisztelt Szerkesztő Úr! Engedje meg, hogy becses lapjában közzé tegyem intézetünk két jóakarójának velünk szemben éreztetett jószívűségét.— Eme két jóakaró névleg: Weisz Bertold úr, a kötőszövő-gyárnak egyik nagy- részvényese és igazgatóbizottsági tagja, másika maga a szives és előzékeny Jolesch Gyula igazgató úr. Kik, midőn engem tegnapelőtt becses látogatásukkal megtisztelni szívesek voltak, a czélból, hogy intézetünkben az általunk vásárolt két harisnyakötő-géppel, — tehát egész szerényen — megindult kötőipartanulást elősegítsék és annak mindenféle ágát intézetünkben meghonosítani segítsenek, ama meg nem hálálható Ígéretet tették, hogy a gyár bármikor kész intézetünk használatára nemcsak harisnyakötő gépeiből, hanem téliing- és keztyűkötő gépeiből is a szükséges darabokat átengedi ingyen, minden viszontszolgálat kizárásával; sőt, mi több, maga a derék igazgató úr lesz szives növendékeinknek a legszükségesebb útmutatásokat megadni és haladásukat figyelemmel kísérni. Ezt a bővebb dicséretre nem szoruló nemes tettet óhajtottam a tekintetes Szerkesztő úrnak igen tisztelt olvasó- közönségével megismertetni. Egyebekben pedig maradok a tekintetes Szerkesztő úrnak Váczon, 1893. márczius 23-án. Pivár Ignácz kegyesrendi tanár, si- ketnéma-intézeti igazgató.

= A váczi nőegylet múlt vasárnap tartott közgyűlésén a közelgő jubileum hatása alatt többen jelentek meg a szokottnál. A pénztári jelentés általános örömet okozott, mert az egylet kézpénztőkéje az 5000 frtot már meghaladja. A bevétel volt 1892-ben 1320 írt 44 kr. s ebben csak 518 frt a tagdíj; a kiadás 972 frt 72 kr., vagyon gyarapodás 347 frt 54 kr. De ha csupán a tagdijakra lenne utalva az egylet, 454 frt 92 kr. lett volna ez évben is a hiány. Az adakozások azonban az idén sem fogytak s a hirlapilag évközben közzétett adományok óta újabban érkeztek: néhai Demeczky (Ladomerszky) Anna emlékére örökösei 50 frt, néhai Robitsek Ilonka emlékére dr. Robitsek József 25 frt, melyekért az egylet köszönetét nyilvánítja. Az egyleti jubileum alkalmával 100 frtot határozott a kögyülés a szegények közti kiosztásra. E czélból 50 frt a páli szent fincze-egylethez fog átküldetni, a többit pedig az egylet házi szegényei kapják felekezeti különbség nélkül. Azonkívül husvét napján a felsővárosi gyermekmenhely árváit is megvendégelik. A tisztujitást ugyanakkor szintén megejtette s a régi tisztikart és választmányt közlelkesedéssel újból megválasztotta, a megüresedett helyeket pedig Krenedits Matild, özv. Meiszner Nándorné, Péts Sándorné és Reiser Béláné tagokkal töltötte be.

= A nőegylet jubileumára. Most állítják össze a husvét hétfői diszgyülés napirendjét. Úgy halljuk, hogy a város nevében ócajáry Géza polgármester, a Vöröskereszt-egylet nevében Csávolszky József kanonok, az egylet nevében pedig dr. Freysinger Lajos közjegyző fog szólani. Lesz m(íg több üdvözlő felszólalás is és emléktárgy átadás. A jubiláris bankettre is sokan készülnek. A bankettre vonatkozólag tudatjuk, hogy egy személyjegy ára 1 frt 50 kr. Aláírni