Váczi Közlöny, 1893 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1893-02-26 / 9. szám
Az érdekelt pályázni kívánók bővebb tájékozásául a földmivelésügyi miniszter által kibocsájtott pályázati hirdetményt egész terjedelmében alantabb közöljük. Pályázati hirdetmény a Budapesten és Kolozs-Mo- nostoron i-ártandó gyümölcsészeti tanfolyamra. Budapesten (a bpesti m. kir. vinczellér iskolában) f. évi már- czius 20—29-ig- és Kolozs-Monostoron (az ottani m. kir. gazdásági tanintézeten) f. évi április hó 4—13-ig gyümölcsészeti tanfolyamot rendeztetek. Gzélja ezen rövid tanfolyamnak : a) hogy ezen tanfolyamon a fiatalabb és a fatenyésztés iránt érdeklődő faiskola-kezelő tanítók a faiskola kezelés és gyümölcstenyésztésben úgy elméletileg, mint pedig főleg gyakorlatilag szakszerű kiképeztetést nyerhessenek; b) hogy a tanfolyamot végzett faiskola kezelő tanítók közül később a községi faiskolákhoz alkalmas járási felügyelők legyenek kiszemelhetők; és végre c) hogy úgy a gyümölcstermeléssel foglalkozó földbirtokosoknak, mint pedig a magán-, uradalmi-, egyleti- és községi kertészeknek alkalom adassék arra, hogy a gyümölcsfa nemesítés kezelés és ápolásban kellő útmutatást nyerhessenek, ügy a budapesti, mint pedig a kolozs-monostori tanfolyamra csak 16 tanító vétetik fel, a kik egyenkint 15 frt úti átalányban és 1 fit 50 kr. ellátási díjban fognak részesittetni. Felhivatnak tehát azon községi faiskolakezelő tanítók, a kik ezen tanfolyamban részt venni óhajtanak, hogy 50 kros bélyeggel ellátott kérvényeiket, a melyben életkoruk, nyelvismeretük s a faiskolában töltött eddigi működésük felemlítendő és ezen körülmények a közvetlen iskolai hatóságuk által igazolandó, f. évi márczius hó 1-ig alulírott minisztériumhoz közvetlenül felterjeszszék. Ezen határidőn túl beérkező kérvények nem fognak figyelembe vétetni. A most említett tanítókon kivül mindegyik tanfolyamra fel fog vétetni 4—6 földbirtokos, kertész vagy magánzó is, a kik azonban állami ellátásban nem részesülnek. Ez utóbbiak kérvényeiket szintén f évi márczius 1-ig közvetlenül az alulirótt minisztériumhoz küldjék be. A tanfolyamot bevégzett hallgatók elméleti és gyakorlati vizsgálatot tesznek és ennek eredményéről bizonyítványt nyernek. Budapesten, 1893. február hó 7-én. Földmivelésügyi m. kir, minisztérium. Papír korszak. Talán rongy korszaknak kellene nevezni, mivel a papír nagy része rongyból készül. Miért ne nevezhetnők papír korszaknak a tizenkilenczedik századot, az emberi szellem fejlődésének legújabb korszakát ? ! De csakis ezt. mert a huszadik század már talán a gőzök és gázok, a légneműek, vagy éppen a villany korszaka lesz, vagy ki tudja nem-e a delejé ? midőn majd tér és idő megszűnik akadályként szerepelni, midőn nem lesz ellentálló közeg, delejes hatalommal belátunk embertársunk koponyájába s fülön csíphetjük őt, hej atyafi, rosszban töröd a fejed ! Addig is azonban, mig a hamisítatlan igazságnak ezen eldorádójába jutnak unokáink, mi elégedjünk meg a jelennel, mert ez fűződik össze érdekeink szálaival. Tehát papír korszak. De hát ugyan miért? Először is, mert most dühöng legjobban a papírkedvelés, a bankó szeretete, akár egyesben, százasban sőt ezreskében is. Másodszor állami létkérdésünk dettó, papírokon alapul, értvén az értékpapírokat és más irományokat. Harmadszor egyéni létkérdésünk is papíroktól függ, úgy hiszem nem kell ujjal mutatnom a sok kontóra, üzleti könyvvezetésre, hitelezési jegyzetek, váltók s több eféle czifra papírra. Negyedszer. Hát az a sok újság, pásztó és szövő között; hanem, hogy azon madarak közül, melyek egy és ugyanazon művészetet űzik, melyek állanak magasabban, vagy alacsonyabban, tekintetbe véve a faj értelmiségét, a könnyűséget az anyag- feltalálásában, a gyorsaságot és kitartást a munkában és az éghajlat szükségleteit? A földön fészkelők közül a pinguin, melynek fiai a születés után azonnal a tengerbe ugranak, csak arra szorítkozik, hogy egy lyukat váj; a merops, mely fiait felneveli, a föld alatt forma szerint lakást ás s ebben bizonyos geometriára valló ösztön szerint jár el, belsejét puha, meleg anyaggal béleli ki, hogy a fiatal ne érezze a nedves talaj keménységét és hidegét. A tapasztó madarak közül a flamingó nagyon egyszerű művel beéri. Magas piramist rak össze mindenféle piszokból, hogy ez által tojásait a vízzel borított talaj fölé emelje, ezután hosszú lábszárai alatt, állva kikölti ezeket. Ez azonban csak összehordás. A valódi tapasztó a fecske, mely fészkét házainkhoz vakolja. Az e nemű csodák egyik legnagyobbika talán ama mű, melyet az éneklő rigó készít. E madár fészkét, mely a szőlőtök szűk védelme alatt veszélyeztetve van, kívülről mohhal rakja meg és igy ez a zöldes szin folytán elkerüli a figyelmet. Azonban tekintsünk csak belsejébe; olyan mint egy gyönyörű csésze, tiszta, sima, fénylő, úgy, hogy akár tükörnek is használhatod. Az erdős vidéknek megfelelő ácsoló művészet a legalsóbb fokon a tukánnál szerepel, melynek csőre felette hosszú, de gyenge és vékony. A tukán csak a szúette fákat támadja meg. A harkály már jobb fegyverekkel dicsekedhetik s többre képes. Ő valódi ács, de csak akkor farag, mikor a szeretet lelkesíti. Igen sok nemű és fajú czéh van a takácsok és fonók között. S ha méltányolni akarnék ennek a számtalan ágú iparnak kezdetét, haladását és tetőpontját, hosszú munkát kellene végeznünk. A parti madarak már fonnak, bár nagyon ügyetlenül. De liát minek is kellene több fáradsOgot kifejteniük? A természet megáldotta őket zsíros, majdnem áttörhetetlen tollazattal s igy az elemek mostohaságával regény, vers, mint a jégeső, csupa szépirodalom, bizony, ha a kedves tajtpipám nem melegítene, hát fölcsapnék szerkesztőnek, lenne mivel fűtenem télen át bőven. Ötödször. Fia már benne vagyok a lelkiismeretes számlálásban, hát a kártya nem papír? Mily nagy elterjedtségnek örvend a papírnak e neme. Hatodszor a levelek, csak akkor vennők észre, ha nem lehetne levelezni, hogy mily életföltétel a papír s hogy nincs a társadalomnak oly rétege, hová ez idő szerint ne hatolt volna, a papír ilyen »vagy amolyan alakban. Tudomány, kereskedelem, művészet, költészet, szerelem, ábránd, élet, mind a papírnak köszönheti azon magas fokú fejlettséget, a hol most van. Térszüke miatt nem akarom részletesen fejtegetni, hogy mi mindenre lehet használni a papírost, díszműtárgyak ipari felhasználásától kezdve a szerelmes leveleken át egészen a czigaretta burkolatáig. De hogy a papírdüh általános, meglátszik rajtam is, neki ültem írni, papírt fogyasztani s nem is hagynám félben, de pipám kialudt, újra meg kell tölteni. Idősb Bomóki. A siketnémák érdekében. Mélyen Tiszteit Szerkesztő Úr! Szives engedélyével folytatom a szegénysorsu tanköteles siketnémák oktatási czéljaira utolsó kimutatásom oda begyült kegyes adományok közzétételét, a mint következik: A váczi takarékpénztár 100 frt, Rétay Teréz kisasszony buzgólkodásából, ki intézetünknek növendéke volt, 22 f'rt, nevezetesen: Rétay Teréz 1 frt, özv. Rétay Jánosné 1 frt, Rétay Sándor gyűjtése 10 frt, Rétay Gyula 2 frt, Rétay Imre 1 frt, Rétay Kálmán 1 frt, Szukob Jánosné 1 frt, Urbányi János 1 frt, dr. Purt Iván 1 frt, Kaiser Nándor 1 frt, Purt Gusztávné 50 kr, özv. Tóth Jánosné 50 kr, Szentes városa 18 frt 43 kr, a magyarpécskai gazdakör 10 frt, Magyarpécska közönsége 2 frt, ugyanonnan Lélik András 1 frt, Lélik Andrásné 1 frt, Nyitra városa 10 frt, a dunaföldvári takarékpénztár-részvény-társaság 10 frt. Szent-Endre városa 10 frt. a nagy-kúnmadarasi takarékpénztár 5 frt, Weiser Adél kisasszony siketnéma-intézeti mun- katanitónő gyűjtése 5 frt 30 kr, nevezetesen: Weiser Adél 2 frt, Flórencz Amália felügyelőnő 50 kr, a leánynövendékek közöl: Buzátli Ilona 70 kr, Mayer Eliz 50 kr, Kubik Irén 20 kr, Gedeon Mariska 20 kr, Alexi Berta 20 kr, Sebella Vilma 20 kr, Walter Erzsébet 20 kr, Turmann Anna 10 kr. Zilahy Anna 10 kr, Löwinger Bianka 10 kr, Engel Krisztina 10 kr, Kempl Etel 10 kr, a bicskei takarékpénztár 5 frt, Losoncz városa 5 frt, Nagy-Kőrös városa 5 frt, Kún-Szent-Márton városa 5 frt 55 kr, a sárbogárdi takarékpénztár 5 frt, Winklar Károly czimz püspök Nagy-Váradon 5 frt, Vertik Gábor törvényszéki bíró Beszterczén 5 frt, a hódmezővásárhelyi iparos ifjak önképzőköre 5 frt, Böhönye községe 3 frt 60 kr, Nemes-Déd községe 3 frt 24 kr, Szakolcza városa 3 frt, a puszta-kovácsii körjegyző 2 frt. Munkács városa 2 frt, Drahotuszky Ferencz Privigyén 1 frt 50 kr, a kézdi-vásárhelyi takarékpénztár 1 frt. Összesen: 251 frt 62 kr, mely öss"eget a február 3-án kimutatott 962 frt 46 krhoz adva, kapunk: 1214 frt 8 krajczárt. Mely kegyes adományokért a tanköteles siketnémák nevében hálás köszönetét mondok. Magamat a nagyérdemű közönségnek kegyeibe, siszemben alig szorulnak más védelemre. Legfőbb művészetük a vadászat. Folytonosan éheznek, táplálékuk sovány s a nagyon hálátlan halfogásból tengődnek. A kócsagok és gólyák kezdetleges fonadékát fölülmúlja a szarka, a silvia hypolais, a seregély. Ezek közül számos fajta nagyobb munkára is válalkozik. Nyers, rendezetlen anyagot rak le alapul s erre helyezi a sűrűén összeszövött gyökerekből és fadarabkákból álló, többé-kevésbbe tökéletes fonadékot. A czinege fészkét, mint valami erszényt uton-utfélén feiaggatja és a szélre bízza, hogy családját ringassa. A csíz, a tengelicze, a pinty mind ügyes kalló (ványolló). Az utóbbi rosszkedvű s ha műve kész, épen annyi művészetet, mint éleselműséget tanúsítva fehér mohhal betapasztja, melynek foltjai fehér, minden kutatót félre vezetnek és úgy tüntetik fel a bájos fészket, mintha a fa természetes kinövése lenne. A ragasztásnak és ványolásnak nagy része van minden szövő madár munkájában, úgy, hogy e két mesterséget nem lehet szorosan elválasztani egymástól. A kolibri fagyantával erősiti meg házát, mások nyálat használnak e czéira. Némelyek még itt is művészetet fejtenek ki, mely munkánál szervezetük a legkevésbbé sem szolgál segítségül. A nyugat indiai paradicsommadár és egy északamerikai seregélyfaj tudja különös ügyességgel a csőr segélyével összevarrni a leveleket ! Egyesek ezen művészek közül nem csupán a csőrt használják fel, hanem a lábat is. Mihelyt t. i. a lán- czozat elkészül, lábaikkal erősen belefogódnak és a szemek közé csúsztatják a betöltő anyagot. Egyáltalában a madarak sohasem szűkölködnek ügyesség nélkül. Sőt ügyességük csodálatot kelt, ha meggondoljuk, hogy műszereknek szűkiben vannak. Azon eszközök, melyeket fel tudnak mutatni csak gyér . segítők annak létrehozására, a mit a madarak terem- | teni képesek. A szükséget azonban helyre pótolja a 1 szeretet ihlete. . . . a . . . ketnémáimat pedig jóakaró pártfogásába ajánlva, megkülönböztetett tisztelettel maradok Az igen tisztelt Szerkesztő úrnak Váczon, 1893. február hó 24-én igaz tisztelője Pivár ígnácz s. k. k. r. áld., siketn. int. igazgató. Az arany koronák verése magánosok számlájára. A valuta-törvény értelmében Magyarországban 10 és 20 koronások mágánosok részére is verethetők, és az erről szóló pénzügyminiszteri rendelet röviddel ezelőtt hatályba helyeztetett. Ezen rendelet következőleg hangzik : Rendelet. Az 1892 évi XVII. törvényczikk 8. §-ának végrehajtása czéljából és az 1892. évi XVIII. t.-cz. V. czikke értelmében a cs. kir. pénzügyminiszter úrral létrejött megegyezés alapján a következőket rendelem: I. A körmöczbányai m. kir pénzverő hivatal a mennyiben azt az állam részére való veretés megengedi, köteles beszolgáltatott aranyrudakból és aranyérmekből húsz koronásokat és tiz koronásokat magánosok számlájára a f. évi augusztus hó 11-én 2326/P. M. sz. alatt kelt s a „Budapesti Közlöny“ f. évi folyamának 183. számában közzétett rendeletemben megállapított verdedij beszedése ellenében a következő feltételek mellett veretni: A) Aranyrudakról. 1. Aranyrudak beszolgáltatása esetén a rudakhoz tartozó kémlebizouyitványok bemutatandók. 2. A beszolgáltató már a beszolgáltatás alkalmából kötetes kijelenteni, hogy huszkoronásokban vagy tizkoronásokban, avagy vegyest és mily arányban kívánja az értékösszeget felvenni. Ha a beszolgáltató erre nézve nem nyilatkozik, az érték kifizetése a m. kir. pénzverő hivatal szabad választása szerint történik. 3. A beszolgáltatott rudak nyers súlyának megállapítása a beszolgáltató, vagy megbízottjának jelenlétében történik. A pénzverő hivatal a finomsági tartalom megállapítása végett minden rúdból két kém- ledarabkát vesz. A kémlés mindkét darabon teljes pontossággal ejtendő meg. Minden egyes kémlésért egy korona, összesen tehát két korona kémledij azonnal fizetendő. A kémledarabok a beszolgáltató tulajdonát képezik. A pénzverő hivatalnak, ha szükségesnek tartja, joga van a rudakat a finomsági tartalom megállapítása előtt beolvasztani. Ez a beolvasztás díjmentes. 4. A finomsági tartalom megállapítása után kémle- jegy (utalvány) állittatik ki. Ez a kémlejegy tartalmazza: az érték kiszámitásását, a a melyben az arany,a próbadarabkákat is hozzáadva, elfogadtatok, a napot, a melyen a kifizetés meg fog történni, végül a fizetendő verdedij, esetleg választási dij (7. pont) összegét. A fél a verdedijat szabad választása szerint vagy törvényes pénzzel megfizetheti, vagy a kifizetendő összegből levo- nattathatja. A kémlejegy a beszolgáltatónak a beszól - gáltatónak a beszolgáltatást követő három hónapon belül kiadandó. Fia a beszolgáltató három hónapon belül nem jelenti ki azt. hogy a rudat visszaveszi vagy, hogy a finomsági tartalom megállapítása ellen felszólalással él, a rúd a pénzverő hivatalnak veretés végett átadottnak tekintetik. 5. Ha a beszolgáltató a finomsági tartalom megállapítása ellen felszólal, a finomsági tartalom megállapítását a m. kir. fÖkémlehivatal ismétli. Ez a második kémle is teljes pontossággal állapítandó meg, a beszolgáltató felszólalási joga azonban legkevesebb 898 ezredrész finomságú rudaknál egy félezredig, csekélyebb finomságuaknál ezredrészig terjedő különbségeknél tovább nem terjed. Ezért a második kémleért, a mely kémlére nézve egyébként a fenti 3. pont alatt megállapított határozmányok mérvadók, a fél kémledijat csak abban az esetben tartozik fizetni, ha a második kémle eredménye az első eredményével egyezik. Ebben az esetben a második kémle eredménye az elsőtől eltér, ily kémlejegy állítandó és adandó ki a rúd beszolgáltató- jának és az első bevonandó. A beszolgáltató a kémlejegy kiadását követő három napon belül a rudat bármely esetben visszavonhatja, ezt a mondott időn belül nem teszi, a rúd a pénzverő hivatalnak veretés végett átadottnak tekintetik. 6. A kémlejegy értelmében kifizetendő érték a kémlejegy előmutatójának fizettetik, még pedig az általa a rúd beszolgáltatásakor megrendelt érmenemekben. Maradék összegek, ha csak húsz koronások rendeltetnek meg, a készlethez képest tiz koronásokkal, azon kivül, szintúgy tiz koronások veretése esetén, más törvényes érmekkel, azoknak törvényes névértéke szerint egyenlittetnek ki. 7. Oly rudak után, a melyek finomsági tartalma 898 ezredrészen alul van, a nyerssuly minden kilogrammja után számítandó 4 korona válatási dij fizetendő. Ez a válatási dij abban az esetben is fizetendő, ha a fél a rudban netalán meglevő ezüst-tartalom visz- szaszolgált atását kivánja. 8. A beszolgáltató köteles oly rudakat, a melyek a beolvasztás előtt veretésre — főleg merevségük és irídium-tartalom miatt — alkalmatlanoknak bizonyulnak, a már kiszolgáltatott érték megtérítése mellett visszavenni. Ez a kötelezettség a beszolgáltatás napjától számított három hó elmúltával megszűnik. (Vége köv.)
