Váczi Közlöny, 1893 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1893-02-12 / 7. szám

Vivóiskola Váczon.

A főváros egyik jeles vivómestere Fodor Károly, ki a műegyetem hallgatóit is tanítja, f. é. április 1-től tanfolyamot nyit városunkban. A testedző sport e kitűnő bajnokát csak örömmel üdvözölhetjük azért az elhatározásáért, hogy hozzánk jő, hol eddig arra alkalom nem volt, hogy valaki vívni idehaza megtanulhasson, pedig sokan épen azért, maradtak ebben járatlanok. De a kik jártasságot szereztek is a fővárosban, vagy másutt, felejthetik és ez okból ők is* készségesen fognak a gyakorlatban részt 'venni. Nagyon tévesen vélekednek, kik azt hiszik, hogy a vívás tanulásának egyedüli czélja a párbajozás, hogy ellenfelét okvetlen levághassa. Ez kitűnő testedző sport, aczélozza az izmokat, rugékonyabbá teszi a testet és a testtartás, az arányos egyenesség és a fellépés is szilárdul. Már pedig nincsen szomorúbb látvány, mint a fiatal embert biczegni látni jobbra, balra, vagy előre hajolva, mintha tojást menne árulni.

Ha pedig arra kerülne a sor, hogy valamelyiknek ki kell állania a placzra, csak veszélyessé válik mind a két félre, ha az egyik nem tud vívni, hanem vagdalózik és hánykolódik, mint a szélmalom kereke-. Ezek a párbajok a veszélyesek !

Mi ugyan határozottan elitéljük a páros vias- . kodásokat s elitélte már Rousseau és az előtt, ki tudja hány és fogja elitélni ezentúl is, de hát végre nem lehetetlenség és nem épen elkerülhető, mint sok egyéb ezen a világon, mert hiába: „Nincs az ember fából“! Kivált mig fiatal.

De a mint fentebb mondottuk, van elég ok arra, hogy valaki megtanuljon vívni, ha egyébért sem, csak azért is, hogy daliás fellépéssel jelenjünk meg a nők körében s ha már kardos feleségre teszünk majdan szert, rendelkezzünk mi is kardos izmokkal, mert különben az idegeskedés időnek előtte beáll.

Arról már értesültünk, hogy az uj sport iránt nagy a buzgóság és egy deputáczió készül a fővárosba, hogy Fodor vívótanárt biztosítsa az érdeklődésről és elhatározásának betartására újból fölkérje.

Jelentkezésekek már is elfogad Ursziny Arnold gyógyszerész és lapunk szerkesztősége.

Városi és vidéki hírek,

— Személyi hir. Tóth József kir. tanácsos, pestmegyei tanfelügyelő e hó 7-én városunkban időzött, mikor az izr. népiskolát szemlélte s hallgatta meg a tanulók feleleteit.

= Hódolat nyilvánítás a pápának. Csá- volszhy József kanonok, vácz-egyházmegyei tanfelügyelő rendkívül díszesen aranyozott iveket küldött szét, hogy azok a kerületi esperesek, plébánosok, káplánok és hitoktatók által hódolatuk nyilvánítása jeléül aláírassanak és a főegyházmegyei főtanfelügyelő Kömlóssy Ferencz drnak Esztergomba megküldessenek, ki az egész országból összegyűlt aláírásokat bekötve fogja elküldeni a pápa 50 éves püspöki jubileumára Rómába.

= Adomány. Ursziny Arnold, mint a korcsolya- %egylet elnöke, tegnap tisztelgett püspökünknél, hogy őt az egylet mai mulatságára meghívja. Ő exciája meleg érdeklődéssel beszélt az egyletről és ez alkalommal 20 irtot adományozott az egylet czéljaira.

= Gryászhir. Kanovics Károly, a n.-zellői római kath. egyház érdemes plébánosa, január hó 27-én 67 éves korában elhunyt. Temetése január 30-án ment végbe az összes kerületi papság jelenlétében, kik közül Patak János szklabonyai főesperes vezette a szertartást.

belőle, neki adta magát a búsulásnak, ivásnak, aztán egyre duhajkodik, garázdálkodik.

Először nem vetett ügyet a beszédre; mit törődik ő a Pistával. Isten a megmondhatója, hogy soha ki nem állhatta. Tegyen az, a mit akar, maga lássa a hasznát. De a múlt héten azt tette a legény, hogy feljött hozzá, megleste, mikor az ura elment s akkor bezörgetett az ablakon.

Es ő nem mert szólni, nem mert panaszkodni az urának, hátha az valami rosszat gondolna felőle, hátha elkerülhetné a bajt szépszerével.

Kérte akkor a Pistát, hagyjon neki békét, nézzen más után, hiszen ő sohasem ment volna hozzá.

A legény mégis csak feljött, az zörgetett ott kívül.

Az első pillanatban az izgatottságtól nem tudott szólni a menyecske, de azután összeszedte magát.

— Nem mondtam én kendnek, hogy ne járjon ide, hiszen tudhatná, hogy uram van, a kinek hűséget esküdtem a szakramentom előtt!

Nem tehetek, róla, galambom, de nem tudok megnyugodni nélküled, felelt kívülről a szenvedélytől s italtól mámoros legény.- No, már pedig én csak annyit mondok kendnek, hogy pusztuljon innen, ha jót akar!

— Hej iszen jót akartam én mindig, de nem hallgattál rám.

— Mondom, kotródjék, mert mindjárt itt az uram s akkor melege lesz kendnek !- Hát csak hadd jöjjön, az kell nekem, úgyis számadásom van vele, Iőrt ki most mérgesen a legény.

Az asszony megdöbbent a fenyegetésre. A magányosság tudata és saját gyöngeségónek érzete, a koromsötétség s vihar tombolása mind a közeli veszély gondolatát keltették fel benne. Iá szorult lelkiállapotában önkénytelen felolvadt előbbi daczos, elutasító hangja.

f Karcsú Antal Arzén meghalt! Lapunk

zártakor veszszük a szomorú jelentést, mely tudatja velünk, hogy Karcsú Antal Arzén, szent-Ferenczrendi áldozópap, Vácz város történetirója, e hó 7-én Szolnokon elhunyt. Városunk közönsége bizonyára őszinte részvéttel veszi tudomásul halála hírét azon nemes férfiúnak, ki mint a helybeli szent-Ferenczrendi társháznak hosszú időn át főnöke a legtevékenyebb munkásságban tölté el idejét. Egy negyed századot töltött el Váczon s ez időre esik irodalmi munkássága, melylyel szép nevet vívott ki magának. Halál áról a következő gyászjelentést vettük : A szolnoki sz. Fér. rendi társház tagjai szomorodott szívvel jelentik főtisztelendő Karcsii Antal Arzén szent Fer.-rendi áldozópap, kiérdemült házfőnök és rendkormánytanácsos úrnak munkás élete 66-ik, szerzetesi 47-ik, áldozárságának 43-ik évében, a haldoklók szentségeinek ájtatos fölvétele mellett rövid szenvedés után f. hó 7-én este s|47-kor végelgyengülésben történt gyászos elhunytét. A megboldogult földi maradványai f. hó 9-én, csütörtökön délelőtt 9 órakor Istenhez visszaszálló lelke üdvéért bemutatott gyász szent Mise után fognak a sirkertben örök nyugalomra tétetni. Kelt Szolnokon, 1893. február 8. Örök béke lengjen porai felett!

— Rómába utaztak. Vácz-egyházmegyéből [a pápa 50 éves püspöki jubileumára Rómába utaztak: Beller Imre rákospalotai, Tragor Antal sződi plébános; Bráz Béla dorozsmai és Petróczy József újpesti káplán.

= Jótékonyság. Agnes János apát-plébános 6 iskolás fiú gyermeket saját költségén teljesen felöltöztetett Félegyházán.

= Jubileumi ünnepély.- XIII. Leo pápa 50 éves püspöki jubileuma alkalmából a váczegyházmegyei növendékpapság „Pázmány-egylete“ 1893. évi február hó 19-én ünnepélyt tart.

= Farsangi ebéd. Minden esztendőben szokásos farsangi ebédet e hó 5-én adta a papnevelő-intézet igazgatója, melyen hivatalos volt Gajáry Géza polgár- mester, Halmi László főgimnáziumi igazgató, JDorcsák Imre kir. adótárnok és Biringer János postafőnök.

= Vácz egyházmegye nesztora. Figyelmeztettünk egy múltkori közleményünkbe becsúszott tévedésre, hogy a boldogult Ehn Bernát szilágyi plébános lett volna az egyházmegye legidősebb papja, mert nálánál idősebb a nyugalomba vonult és jelenleg Újpesten élő Horner József nyug. mogyoródi plébános és volt esperes, ki 1810-ben született, mii Ehn Bernát 1812-ben.

= Köszönet. A sz. Vincze egylet szegényeinek javára újabban Hanusz Béla Budapestről 5 frtot, Gzi- pauer József 30 hasáb fát ajándékozott, — továbbá a perzselyekben befolyt: az irgalmasrendiek gyógyszertárában 16 frt 25 kr, Hufnagel Imre kereskedésében 2 írt, a nagy sorházban 1 frt 92 kr. Mely kegyes adományokért hálás köszönetét mond az egylet 199. r. gyűlése.

— Az utolsó Casinó-estély farsang keddjén, f. hó 14-én lesz megtartva s ugyanekkor a nőegylet kiállítási tombolájáról visszamaradt tárgyak kisorsolása is megtörténik. Miután farsangi mulatságaink sora ezzel véget ér, figyelmeztetjük a közönséget, hogy minél nagyobb számmal vegyen részt a búcsú-vigalomban.

— Elismerés a kaszinó elnökének. Most mikor az utolsó kaszinói estély előtt állunk, a közhangulatnak adunk kifejezést azzal, hogy teljes elismeréssel megemlékezünk a kaszinó elnökéről Freysinger Lajos dr. kir. közjegyzőről, kinek e siKerült esték kezdeményezése és rendezése körül tagadhatlanul legtöbb érdeme van, melyek mindegyikére örömmel fognak azok visszaemlékezni, kik ott részt vettek.

= Megdicsért tanítók. Tóth József megyés tanfelügyelő a hét folyamán vizsgálatot tartott a helybeli izr status-quo népiskolában, mely alkalommal úgy az iskola berendezése, mint a tanulók szabatos feleletei annyira megnyerték tetszését, hogy távozása alkalmával oda nyilatkozott, hogy ily kifogástalan iskolát és ily

— Ugyan, Pista, kezdé lágyan, majdnem zokogva, hát neked még mindig nem jött meg az eszed! Tudhatnád pedig, hogy én úgysem illettem hozzád, mer- akaratos vagyok ám én, hidd el ! hamar összevesztünk volna, a miből egyikünknek sem volna haszna. Aztán van a faluban még lány, nem egy, se kettő; szebb is, mint én vagyok. Tudom isten, azok jobban megbecsülnének mint én.

— Hadd el, Judith lelkem, úgysem mennek el addig, még be nem bocsátasz. El búcsúzok tőled, megölellek utoljára.

— Mit beszél kend ? Fiái megbolondult kend ! Kiáltott a felháborodásában újra erőhöz jutott menyecske. No már most tréfa ide, tréfa oda, de utoljára mondom, lóduljon kend, mert baj lesz!

— Alább a hanggal, rózsám ! Fia nem eresztesz, majd bejutok én a nélkül is.

A mérges hangot nyomban robaj követte: a legény bezúzta az ablak üvegtábláját, annak a darabkái hullottak szerteszéjjel nagy csörömpölve.

— Úristen! mit csinál kend, sikoltott a menyecske.

Megmondtam szép szóval, eressz be, felelt a félig deliriumos legény.- Nem én, a mig élek, addig kend ide be nem teszi a lábát! kiáltott vissza azon a hangon, melyet a végső kétségbeesés csalt ki belőle.

A következő pillanatban hatalmas ütés érte a legény fejét, melytől az elszédülve visszatántorodott. A kétségbeesett asszony vágott hozzá valami keze- ügyébe eső tárgyat.

A dühödt ember felorditott tőle, valamit morgott, de a szélben elveszett a hangja . . .

Milyen jó, hogy az ajtó szívós, kemény tölgyfát ból készült, hogy a sarkait emberül odaszegezte a

jeles tanitók' t a megyének egy izr. hitközségében sem tapasztalt.

= Esküvő. Zsidek Ignácz kalap-üzlet tulajdonos f. hó 7-én nőül vette Fleischmann Ede vendéglős leányát Teréz kisasszonyt. Fleischmann ez alkalommal oly fényes menyegzői ünnepélyt rendezett, a milyen már régen nem volt. Násznagyok voltak Gajáry Géza polgármester és Pacsek János.

— Váczi farsangolók az athléta bálon. A budapesti elitbálok második legfényesebb bálja az athleta bál, melyet február 4-én tartották meg a vigadóban. A bálon Jenő főherczeg s az előkelő kör számos tagja volt jelen. Az első négyest 160 pár tánczolta. A hölgyek közt ott láttuk Váczról: Boda Mártonnét és leányát Beatrixet, Benkert Györgynét és leányát Gizellát. Pálkovics Józsefnét és leányát Olgát.

— A párbaj. S. N. tart. hadnagy és S. I. huszár-főhadnagy Váczon az egyik kávéházban összeszólalkoztak. Ez S. N-t arra kényszeritette, hogy a főhadnagytól elégtételt kérjen. A párbaj f. hó 6-án ment végbe a lovassági laktanyában és daczára a többszöri összecsapásnak és hosszú küzdelemnek, csaknem sérülés nélkül mult el. ,8. I. főhadnagy kapott egy karczolást az arczán, mig a főhadnagy kardlapja S. N. balkarját érte.

— Fegyelmi vizsgálat biró és jegyző ellen. Tóth József kir. tanfelügyelő előadása alapján a közigazgatási bizottság elrendeli a fegyelmi vizsgálatot a sziget-becsei (Gsepelsziget) biró és jegyző ellen, a kik a községi' iskolában a hitoktatást végző róni. kath. káplánt egy ízben durva módon, egészen a tettlegességig menőleg megtámadták. A biró és jegyző dühének alapja különben arra vezethető vissza, hogy ezek az egyének a legnagyobb ellenszenvvel vannak eltelve a magyar nyelvű tanítás ellen s ennek az érzelmüknek már számos alkalommal kifejezést is adtak. A biró és jegyző hazafiatlan magatartása annál súlyosabb beszámítás alá esik, mert a község német ajkú lakossága örömmel veszi, ha a gyermekeinek alkalma nyílik a magyar nyelv elsajátítására.

= Legényegylet tánczmulatságát ma tartják meg a Curia szálló nagytermében. A készülődések már egész héten folytak s mint láttuk, az egész terem koszorúkkal és zászlócskákkal van feldiszitve. Különben, hogy a fiatalság jól fog mulatni arról gondoskodott a rendezőség, egész éjjel a szünetek közt „világ“ post i mulattatja a jelenlevőket.

— Takarékpénztár egy iskolának. A váczi takarékpénztár f. hó 4-én tartott közgyűlésén az izraelita iskolába járó szegény sorsú gyermekek tankönyveinek beszerzésére tiz forintot szavazott meg. Ezen humánus intézkedést követhetné másik két pénzintézetünk is !

= A korcsolyaegyleti bál, mint a farsang legutolsó fényes bálja, tegnap este lett megtartva a „Pannónián“, mely a várakozásnak teljesen megfelelt. Bővebb tudósítást jövő számunkban hozhatunk.

— Izr. polgártársaink dr. Lengyel Soma ügyvédet választották meg most negyedízben iskolaszéki elnöknek. Az izr. tanitók a múlt vasárnap tisztelegtek az elnöknél, ki a küldöttség jókivánatait megköszönve szellemesen visszahárította a tanítókra az iskolák körül szerzett ama érdemeket, melyeket a küldöttség vezetője neki tulajdonított.

— H&lálozás. Scheicher Gézát, a pesti részvénynyomda másod faktorát, ki egy időben Váczon is működött, szedvén lapunkat, súlyos csapás érte, mert m-je Scheicher Gézáné szül. Stefanek Anna e hó 4-én hosz7 szas szenvedés után ifjú életének 25-ik, boldog házasságának 3-ik évében elhalt. A beszentelés Budapesten történt, de a holttestet Váczra hozták s itt temették el e hó 5-én d. u. 4 órakor hajóállomástól, hol az elhunyt szülei laknak, nagy részvét mellett.

= Elhunyt. Jakabovits Ferencz váczi tímár meghalt február 8-án 67 éves korában, házasságának 32-ik évében. Az elhunytat nagyszámú rokonság gyászolja.

hrabnói kovács, mert vasmarkai voltak a legénynek s a düh is fokozta erejét.

Egyszerre kutyaugatás hallatszott valahonnan messziről.

A vadember abbahagyta a döngetést és remegő félig áléit asszony szivében megfogamzott a szabadulás reménye, de jaj, csak egy pillanatra.^

Flirtelen megvillant valami a vak éjszakában; az asszony kitekintett s borzadva tántorodott vissza. A legény száraz fűcsomót tartott a kezében, azt meg- gyujtotta s bekiáltott az ablakon :

— No hát Judith lelkem, ha nem lehettél az enyém, hát másé sem leszel! szólt s azzal odatartotta a lángoló csóvát a kis házikó szalmafödeléhez.,

A vihar úgy tombolt, mintha a pokol ördögei nyergelték volna meg; felkavarta a száraz lombokat, tépte, hasogatta a dákoló fákat s dudorászott hozzá pokoli éneket. A vad is szűkölt belerénybe ásott fekhelyein.

Semmi kétség, a kis házikó menten porrá ég mindenestől, hamvába temetve két hőn szerető szív éle töröm ót, boldogsá gát.

De nem! Váratlanul puskalövés vegyült bele a vihar zúgásába s a tűzcsóva százfelé sziporkázva hullott ki a gonosz kezéből.

Az utolsó pillanatban lőtte ki onnan a megtérő férj. Egv pereznyi késedelem még s nem lel többé otthonra, szerető feleségre.

Csak akkor eszméltek mind a ketten, mikor a Tirasz tért vissza az üldözésből; szegény, nyöszörögve simult a gazdájához; nagy véres seb tátongott a fején.

Reggelre kelve egy hullát találtak a bokrok köd. a torka keresztül volt. harapva.