Váczi Közlöny, 1893 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1893-10-15 / 42. szám

iratkoztak be, mig ellenben az alvárosban és felső­városban a mi napig is igen sokan hiányoznak. Összesen 796 tanköteles volna még olyan, ki ez ideig nem jár iskolába. Az iskolaszék sürgősen intézkedett ezek beiratásáról. Tandíj elengedésért ez évben szá­mosabban folyamodtak, kik közöl csak egy utasittatott vissza kérelmével, az is vidéki, azon indokból, mert iskoláink költségeihez eddig nem járult. A felolvasott püspöki leirat szerint Herodek Károly és Zalánffy Gizella tanítók megválasztása egyház főhatóságilag megerősittetett. Örömmel vette az iskolaszék tudomá­sul elnök azon jelentését, hogy a kir. tanfelügyelő is­koláinkat meglátogatta, a ki azok legnagyobb részével meg volt elégedve. Elvben elfogadta az iskolaszék, hogy úgy a leányiskola hátamögötti területet, valamint a menhelyet bekeritteti, minek keresztül vitelére egy bizottságot küldött ki. Az 1892. évről bemutatott szá- modások felülvizsgálás végett egyház főhatósághoz lettek felterjesztve. A tanítók azon panaszára, hogy a nyugdíjba felveendő összegnél egy hold szántóföld évi 10 frtnyi összege helyett a kataszteri becsű szerint 4 frlot kíván a kiküldött városi tisztviselő számítani, megbizatott az elnökség: miszerint a jegyzőkönyvek alapján okmány állíttassák ki arra nézve, hogy egy hold föld évi haszon élvezete a tanítóknak mindig 10 írtban volt megállapítva. Elhatározta az iskolaszék, hogy az alsóvárosi temetőben az ősz folyama alatt egy kutat fog csináltatni a nagyközönség kívánalmára és kényelmére. Végül tudomásul vétetett, hogy a ta­nítók a püspöki körlevél értelmében az elmúlt vasár­nap letették a székesegyházban a hivatalos esküt, mi jegyzőkönyvbe vétetni határoztatott. = Tótfalusi asszonyok. Tótfaluban már nem­csak a legények, hanem még az asszonyok is vereked­nek. Krizsnyákné ismert öreg kuruzsló asszony, ki a bábák és az orvosok mesterségét rontotta a falujában, f. hó 9-én összeveszett a férjével. A férj éppen ekkor a szokottnál bátrabb lévén egy kis pálinkától a nyel- vekedő asszonyságot egy petrenczerúddal alaposan el­döngette. Miután az asszony kiszabadult nyelveskedés ellen alkalmazott kúrából, nem bízván az ottani or­vosban egyenesen az egyetemi klinikára rándult Bu­dapestre, hogy onnan hoz bizonyítványt az ő hites­társa ellen és elmegy a főfőtörvényszékhez pert indí­tani. Bndapestről másnap visszautazott hajón. Hogy, hogy nem, azt a többi tótfalusi asszony tudná elmon­dani, a hajón megint csak összevezeti két földivel egy asszonnyal és a lányával, akire ráfogta, hogy gyerme­két sikkasztotta el. Erre a leány anyja annyira fel­dühödött, hogy úgy találta fejbe vágni Krizsnyákné asszonyságot, hogy azóta se kelt fel, de még el is né- mult mindörökre.- Megszökött vőlegény. A napokban az összes napilapok közölték, hogy Reich Gábor, hód­mezővásárhelyi lakos megszökött s hogy nem is háza­sodni, hanem csak pénzt szerezni akart. A 46428/93. sz. feljelentés következtében Reich Gábor Hódmező­vásárhelyről ma Budapestre érkezett. Védőül dr. Kö­rösi Manó bpesti ügyvédet nevezte meg. A vizsgálat a bpesti kir. törvényszéknél nyomban megejtetvén, az eljárás annak befejezése után azonnal beszüntettetett. Neve és becsülete reputácziójáért Reich a kellő lé­péseket megtette. — A „Hazánk“ irodalmi vállalat és nyom­dai részvénytársaság alakuló közgyűlése — mint nekünk Írják — szinte páratlan a részvénytársaságok alakuló közgyűléseinek történetében. A Köztelek dísz­termében, részint személyesen, részint meghatalmazás­sal képviselve 780 részvényes gyűlt össze s örömmel vették tudomásul a jelenvoltak, hogy az alapítók buz- gólkodása következtében a vállalat megindítására szük­séges részvénytőke már túljegyeztetett, a mi igazán feltűnő olyan alapításnál, a hol első sorban az eszmei törekvések tűzettek ki czélul. Az alakuló közgyűlést Forster Géza, az Orsz. m. gazdasági egyesület igazga­tója vezette s a közgyűlés nem egy mozzanata árulta el, hogy valódi lelkesedés tölti el a részvényeseket, mikor a mezőgazdasági és vele kapcsolatos körök ér­dekeinek előmozdítására szolgáló hírlapi orgánum meg­teremtésére teszik meg a döntő lépést. A közgyűlés során konstatálták, hogy 1569 részvény van jegyezve, az alaptőke törvényszerű háromnegyede be van fizetve, s a közgyűlés határozatképes. Az alapszabályok meg­vitatása után megtörténtek a választások s az igazga­tóság a következőkből alakult meg: Barcza Károly, műszaki tanácsos, Baross Károly, az 0. m. g. e. tit­kára, Bedő Albert, orsz. főerdőmester, dr. Bernát Ist­ván, közgazd. iró, Bnjanovics Sándor, orsz. gyűl. kép­viselő, Cserháti Sándor, m.-óvári gazd. ak. tanár, Fá­bián János, műszaki tanácsos, Forster Géza, földb., az 0. m. g. e. igazgatója, Förster Lajos, földbirtokos, Hollán Ernő, nyug. altbnagy, Kiss István, müegy. mtanár, Kvassay Jenő, min. tanácsos, Lossonczy Mi­hály, földbirtokos, Máday Izidor, min. oszt. tanácsos, Miklós Ödön, földbirtokos, földmivelésügyi államtitkár, Ney Béla, műszaki tanácsos, dr. Szabó Ferencz, nagy­bérlő. A felügyelőbizottságba: Jancsó Jenő, Landau Gusztáv, Rubinek Gyula, dr. Rudnyánszky Béla, Serák Károly és Zachár Gyula választattak meg. A részvény- társaság nyomda- és hivatalos helyiségei a Köztelken rendeztettek be, itt szervezik a deczemberben megin­duló „Hazánk“ czimü politikai napilap szerkesztőségét is. = Telefon a vidéken. A telefonhálózat ter­jesztése érdekében a kereskedelemügyi miniszter kör- endeletben hívja fel az ország törvényhatóságait, hogy azon községekben és városokban, hol a telefonberen­dezés költségei az adózó polgárok újabb megterhelte- tésevel nem jár, intézkedjenek annak berendezése iránt s e czélból a szükséges utasítást és szerződési mintá­kat kellő fámban a törvényhatóságok rendelkezésére bocsátotta. Valószínűleg Vácz város tanácsa is meg­kapta a szerződés mintáját s vájjon — kiváncsiak 'vagyunk rá — hagyja-e a város ezen jó -eszmét, mint már sok mást, teljesen elejteni ? = Mennyi pénzt vernek a jövő évben. A pénzügyminiszter áltál megállapított programm szerint a jövő évben a körmöczi pénzverdében a következő pénznemeket fogják verni: 20 koronás arany 80 millió koronaértékben, 10 koronás arany 10 millió, 1 koro­nás 12 millió, 20 filléres 4-6 millió, 10 filléres 2.4 millió 2 filléres 520,000 és egy filléres 120,000 korona értékben, összesen 102 millió darab 109,640.000 ko­rona értékben. A kiverendő arany-pénzmennyiség kö­vetkezőleg oszlik meg: az állam részére 67 millió, a rendes beváltásból 9 millió, magánosok részére 14 millió, vagyis összesen 90 millió húsz és tiz koronás aranyérmet fognak a jövő évben kiverni. = Külön hajó. Az esztergomi helyiérdekű gőzhajózási részvénytársaság igazgatósága a mai or­szágos vásárra e hó 15-én vasárnap külön csavargó- zös menetet rendez, mely Esztergomból Váczra pont­ban reggel 3 óra 30 perczkor, visszafelé pedig ugyan­azon napon délután 6 órakor indul. Helyárak : I. hely Esztergomból Váczra és vissza 1 forint, II. hely 80 krajezár. Áruczikkek és a vásárra hajtandó, vagy on- i nan hajtott márhák kompokon fognak szállíttatni. = Gyárszemle. Abonyi miniszteri tanácsos néhány iparhatósági tag kíséretében a napokban meg­látogatta a gróf Eszterházy Géza-féle cognac-gyár részvénytársaság gyári helyiségét Budapesten a gyári igazgató kalauzolása mellett. Érdekkel szemlélte a dí­szes társaság sorra a borpinezéket a nagy desztilláló apparátusokat, melyek naponta 4c800 liter bort párol­nak le, az önműködő palaczktöltőket, melyek ezrével töltik meg a palaczkokat az áruba bocsátandó cog- nacból és a cognac-pinczéket, hol kettős sorban áll­nak a különböző évekből való cognacot tartalmazó nagy hordók nehány száz számra. Nagy megelégedéssel nyilatkozott Abonyi tanácsos a magyar cognak-ipar eddigi fejlődéséről, melynek fejlődésére a társaság egy- egy pohárka **** cognacot ürített és köszönetét mondván az igazgató szives magyarázataiért, legjobb hangulatban távozott. — Újítás a postatakarékpénztárnál. Októ­ber elsejével Lukács Béla kereskedelemügyi miniszter többrendbeli újítást léptetett életbe a postatakarékpénz­tárban. Eddig ugyanis annak, a ki postatakarékpénz­tári betétkönyvecskét kívánt váltani, személyesen kel­lett megjelennie a postahivatalnál s az, hogy valaki egy harmadik egyén nevére — például ajándékul — állíttasson ki egy betétkönyvecskét, nem volt megen­gedve. A szabályzat mostani kiegészítése szerint bárki válthat tetszés szerinti egyénnek betétkönyvecskét mint befizető s e minőségben a követelés felett tetszés sze­rint is rendelkezhetik mindaddig, a mig a könyvecskét a kedvezményezett személynek át nem adja, a ki sa­ját aláírásának előirt módon leendő fölvételével a kö­vetelés fölött való rendelkezési jogot is elnyeri. Ily módon a postatakarékpénztári betétkönyvecskék jövő­ben iskolai jutalmakul, újévi, karácsonyi, keresztszülői stb. ajándékokul a legkitűnőbben ajánlkoznak. Ivöny- nyitéseket létesített a miniszter a visszafizetések körül való eljárásnál is, a mennyiben jövőben Írni nem tudó betevőknél, ezeknek a felmondáson megkívánt aláírása egy néviró tanú által teljesíthető, sőt ez a tanú is fe­lesleges, ha a betevőt a postaalkalmazott személyesen ismeri. = Régi forintosok beváltása. Az 1882. évi január 1-ről keltezett és azóta forgalmon kívül helye­zett 1-frtos államjegyek beváltásának határideje ez év deczember 31-én jár le, amely napig azok még a kö­zös pénzügyminisztériumhoz intézendő bélyegzett fo­lyamodvány alapján beválthatók. E napon túl a régi 1 forintosok többé egyáltalán nem váltatnak be. = Kellemetlen bókok. Az „Elveszett Paradi­csom“ vak költője, Milton háromszor házasodott meg, de harmadik házassága sem volt éppen boldognak ne­vezhető. Egy napon lord Buckingham azt a bókot mondta neki, hogy felesége olyan, mint egy rózsa. — Hogy milyen a színe, azt nem tudom, vála­szolt az agg költő, — mert vak vagyok, de tövisei után érzem, hogy önnek igaza van. Egy más alkalommal azt kérdezték Miltontól, mi­ért nem taníttatja egyetlen leányát egy idegen nyelv­re sem? —- Nem — felelte, egy nyelv tökéletesen elég egy háziasszonynak. Azt kérdezték egyszer tőle, mi az oka annak, hogy Angliában a trónörököst 14 éves korában megkoro­názzák és csak 18 éves korában szabad megházasodnia? — Mert sokkal nehezebb egy asszonyon uralkodni, mint egy egész országon. Aristippostól, a nagy görög filozófustól egy ba­rátja azt kérdezte, hogy milyen leányt vegyen feleségül ? — Nem adhatok tanácsot, — válaszolt a filozó­fus, — mert ha szép a feleség, megcsal; ha csúnya, te csalod meg: ha szegény, tönkre mégy; ha gazdag, rabszolgája lész; ha szellemes, lenéznek mellette; ha tudatlan, megunod s ha házsártos, pokol lesz az életed. Jókai egy helyen ezt mondja: Kétféle nő van, olyan, a kinek szive van és egyet szeret s olyan, a kinek nincs szive és százat szeret. Jean Paul Írja a következő szép mondást: A férfi egyetlen barátja a szerencsétlenség óráiban a feleség. A nagy Napóleonnak tulajdonítjuk ezt az apercut: Van sok asszony, a kinek csak egy hibája van, az: hogy nem férfi. Schiller, a németek nagy költője, a kinek a nők­ről a legmagasztosabb fogalmai voltak, ezt Írja: — Miről ismered meg a legboldogabb országot ? Miről ismered meg a legjobb asszonyt? Arról, hogy egyikről sem beszél senki sem. = Az uj váltópénz. A hivatalos kimutatás szerint az ez évi jun. végéig vert, forgalomba bocsá­tott és készletben maradt ezüst egykoronások, vala­mint koronaértékű nickel- és bronz-váltópénz állománya a következő volt: ez év első felében veretett: 11,608.729 ezüst koronás ugyanannyi korona értékben, 10.839.956 nickel-huszfilléres és 4,626.807 niekel-1izfi 11 érés, összesen 2,630.871 k. 90 fillér értékben, 5,518.146 kétfilléres és 1,744.378 egy fi lléres, összesen 127.808 k. 50 fill, ér­tékben. — Forgalomba bocsáttatott: 9,959.263 egy­koronás ugyanannyi korona értékben, 10,021,018 huszfilléres és 4,411.891 tizfilléres, összesen 2,445.391 k. 70 fill, értékben, 5,034.246 kétfilléres és 1,503.287 egyfilléres, összesen 115.717 k. 79 fill, értékben. A bécsi és körmöczi főkémlő hivatalnak kémlésre átada­tott 944 ezüst koronás, körmöczi pénzverő hivatal készlete ez évi junius végén: 1.648.585 egykoronás, ugyanannyi korona értékben, 818.943 huszfilléres és 214.916 tizfilléres, összesen 185.280 k. 20 fill, érték­ben, 484.000 kétfilléres és 341.071 egyfilléres, összesen 12.090 k. 71 fill, értékben. = Vásár. A Gál-napi vásár ma tartatik meg városunkban, melyen a falusi nép főleg gabonáját szokta eladni. A Dunaparton káposztával és zöldség­gel telt hajók várják a vásárt, a melyeket, ha mind nem tudják eladni, a párkányi nagy vásárra viszik. = Selyem hamisítvány. Égessünk el egy mintát a venni szándékolt fekete selyemből s a hami­sítás rögtön kiderült. Mert mig a valódi s jól festett selyem az elégetésnél nyomban összepödrődik és csak­hamar kialszik maga után csekély, világosbarna hamut hagyván, addig a hamisított selyem (mely zsíros színű szallonás lesz és könnyen törik) lassan tovább ég (minthogy rostszállal a festőanyagtól telitetten tovább izzanak) és sötét barna hamut hagy maga után, de valódi selyem módjára soha össze nem pödörődik, csak meggörbül. llcnnelMU’g í*. (cs. kir. udvari szállító) selj (‘ingyíira /iirichbctt. házhoz szállítva, posta­bér és vámmentesen szívesen küld bárkinek is mintá­kat, akár egyes öltönyökre való, akár egész végekben levő valódi selyem szöveteiből. Svajczba czimzett leve- tekre 10 kros és levelezőlapokra 5 kros bélyeg ragasz­tandó. irodalom. = Az Atheneum Képes Irodalomtörténe­tének (szerk. Beötlii Zsolt) legújabb, tizenegyedik füzete nagydiszű műmelléklettel jelent meg: ez a gyulafehérvári Batthyányikönyvtár tulajdonát képező, s a könyvészeti irodalomban Esztergomi Missale név alatt szereplő kódex czimképe, színes hasonmásban. Az eredeti a magyarországi középkori könyvfestésnek legrégibb s egyik legszebb emléke, melyet egy westfá- liai szármázású, de hazánkban letelepedett plébános irt és festett 1377-ben. A kódex főékessége a czimlap, melynek szövegét élénk színekben pompázó lombozatós lapszéli festés foglalja be több miniatűrképpel; ezek közt legszebb a kezdőbetűben levő, mely az angyali üdvözletét ábrázolja középütt a magyar koronával. A másolat, mely Ullmann József intézetéből került ki, valódi remeke a hazai műiparnak. A füzet másik melléklete egy XVI. századi magyar iró füvészkönyvének czimlapja, mely egyszersmind egy középkori gyógyszertár berendezését is feltünteti. — Nem kevésbbé érdekes a füzet szövege, melyben Angyal Dávid folytatja a XVII. századi magyar történetírás ismertetését, találó ítéle­tekéi jelemezvén e kor történetíróit. Utána Erdélyi Pál a XVIII. századi lírai költészetről értekezik részletesen méltatván Rimái János verseit, a virágzó egyházi költé­szetet s az ú. n. főrangú lírikusok (Beniczki P., Balassa B., Koháry I. s mások) költői műveit, különösen kiemel­vén gróf Pekryné, Petrőczy Kata Szidónia asszonyéit, melyeket e század legliraibb alkotásainak nevez. A füzet 3-ik őzikében Széchi Károly kezdi meg Zrínyi Miklós működésének jelemzését, itt még csak a bevezetést adván. A szöveget, mint mindig, ezúttal is sok érdekes kép, díszítő arczképek (Bethlen G., I. Rákóczi Gy., Kemény János, Zrínyi Miklós), aláírások (Kemény J., Rimái, Péchy Simon), czimlapok (Gönczi énekeskönyve, Rimái és Beniczki versei), a főrangú Írók czimerei stb. díszítik. A 25—28 füzetre tervezett elsőrangú fontosságú vállalat nemzeti kultúránknak örök emléke leend és már ezen szempontból is ajánljuk minden iskolázott ember és minden család figyelmébe. Minden füzet ára csak 40 kr. Megrendelhető a kiadóhivataltól (Athenaeum, Budapest Ferencziek Tere 3. sz.) és minden könyvkereskedőtől. = Jókai Mór Magyar Nábobjának füzetes disz- kiadása befejezéséhez közeledik. A most megjelent 15. füzet is mutatja, mily kiváló díszmunkával fog irodal­munk ezen kiadás által gazdagodni. Minden füzet ára 40 kr, kapható minden könyvkereskedésben. 3BL X n. !D "Ml T 3E £§ 353 K. Árverési hirdetmény. 3514/1893. sz. A váczi kir. orsz. fegyinté­zet házi élelmezésénél az 1894. évfolyamán összegyűlendő moslék, úgy a konyhai és sütő­házi hulladékok értékesítése czéljából 3893. október 26*án délelőtt 10 órakor hivatalomban nyilvános szó­beli árlejtést tartok. Az árverési feltételek a hi­vatalos órákban megtekinthetők. Bánatpénz 40 frt. Váczon, 1893. október 3-án. A kir. orsz. fegyintézet igazgatósága. Balkay István s. k. vv.:s. !/ ••• v v-V\ r

Next

/
Thumbnails
Contents