Váczi Közlöny, 1893 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1893-07-09 / 28. szám

a szobrász vésője és a festőművészet ecsete örökítse meg.

Csakis a képzőművészet alkotásaival lehet hatalmassá és teljessé tenni a történelmi kiállítás főcsoportját, melyben az egyszerű pór előtt is érthetően beszélné el a művész kulturális fejlődésünk kimagasló mozzanatait korszakonként, melyekből az eredetiben bemutatandó műemlékek reánk maradtak.

Ennek megvalósithatása végett értekezlet fog ösz- szehivatni. Ezen értekezlet eredményéhez képest tétetnek meg a további intézkedések.

A fönebbiekből folyó lag, a történelmi kiállítás épületeinek szükségképpen a hazai építészet fejlődését föltüntető oly alkalmas keret gyanánt kell alkalmazkodnia az egész anyaghoz, hogy ezek is a múlt időkről nyújtott képet teljesebbé tegyék.

A történelmi főcsoportba egybegyüjtendő anyag a következő :

1. Építészeti emlékek (felvételekben és mintákban)

a) kiváló hazai székesegyházak, apátsági, prépostsági, plébánia- s egyébb templomok, kolostorok, kápolnák stb. b) nevezetesebb köz- és magánépületek.

2. Képzőművészeti alkotások (eredeti példányok- vagy másolatokban) a) a hazai szobrászat világi vonatkozású emlékei, sírkövek stb. b) festészeti emlékek, történeti arczképek, c) a réz- és fametszés emlékei, cl) miniature-festészet, czimeres levelek stb.

3. Zene- és színművészet, a) középkori pszaltériu- mok, antifonalék, kancionalék, énekes könyvek, zeneirodalmi termékek, stb. b) orgonák, zongorák, fuvó- és vonó-hangszerek, stb. c) a magyar színművészet hajdan és annak irodalma.

4. Az oktatás és tudomány története, a) a középkori zárdák iskolái, b) mindenféle iskolák, papnevelőintézetek, líceumok, akadémiák, egyetemek, c) találmányok, felfedezések stb.

5. Irodalom-történet, a) a legrégibb termékektől kezdve tudományszakok szerint; Írott codexek-, nyomtatványok-, kéziratok- és rajzokban, b) a könyvnyomtatás története hazánkban a budai krónikától kezdve; hazai könyvtáraink (a Corvinakönyvtár maradványai, egyházak, főnemesek könyvgyűjteményei stb.)

6. Ipar (világi vonatkozásában) a) ötvös-ipar, vas- és fémipar, faipar; az agyag-, üveg-, teksztil- és bőripar termékei korszakonként feltüntetve, b) régi hímzések, női kézimunkák, c) világi férfi- és női öltönyök (mentekötők, övék, diszbuzogányok, forgók, nyaklánczok, karpereczek, sarkantyúk, függők, násfák, kapcsok, hajtűk, fésűk stb.) kostüm-képek, d) a hazai iparszervezet (ezéhek és ipar-társulatok).

7. Egyházi tárgyak (a különböző vallásfelekezetek egyházainak berendezése, felszerelése) a) bútorzat és díszítés (oltárok, szobrok, oltárképek, szószékek, szentélyszékek, keresztelő kutak, harangok, órák; továbbá kionostasok, úr-asztalok stb.) b) szerelvények (keresztek, kelyhek, úrmutatók, ereklye- és gyertyatartók, szentelt-viztartók és hintők, tömjénezők, akvamanilék, ámpolnák, misszalék, breviáriumok, imakönyvek; továbbá: artoforiumok, rhipidák, evangelisztariumok, diptichonok; valamint áldozópoharak, kannák stb.) c) egyházi öltönyök (főpapi ornatusok, infulák, pásztor- botok, gyűrűk, mellkeresztek, miseruhák, pluviálék, dalmatikák, stólák, manipulusok, antipendiumok; egyházi fehérnemüek: albák, rochetumok, superpelliciu- mok, pallák korporalék; továbbá: koronák, enkolpiu- mok, sakkosok, omoforok, felonok, epitrahilok, bed- renicák; valamint urasztal-kendők, térítők, szőnyegek stb.)

8. Lakberendezés, a) Fali- és mennyezet-diszit- mények (kárpitok, gobelinek, szőnyegek, plafondok),

b) fütő- és világító-eszközök (kandallók, kályhák, csillárok, fáklya- és gyertyatartók, lámpák stb.) e) bútorok, asztal-felszerelések, stb. d) konyha-berendezés.

9. Pásztorélet, mezőgazdaság, erdészet, bányászat, halászat, vadászat. Ezen szakba vágó mindennemű eszközök, czikkek stb.

10. Kormányzat és közszellem, a) országgyűlések, b) vármegyék, c) városok, cl) közigazgatási intézmények stb.

11. Hadviselés, hadszervezés, a) várak, erődítmények, egyéb hadászati alkotások, b) ágyuk és nehéz fegyverek, trófeák, jelvények, c) katonai öltönyök (sodronyingek, pánczélok, sisakok, keztyűk, sarkantyúk, nyergek, lófelszerelések stb.), fegyverek (buzogányok, csatacsillagok, nyilak, puzdrák, kardok, pallosok, lándzsák, kopják, dárdák, alabárdok, tőrök, puskák, pisztolyok, karabélyok, pajzsok, tárogatók, dobok stb.), d) csataképek, térképek stb., e) nemzeti hősök és legendáik.

12. A nemzeti élet egyéb jellemző vonásai, a) lakomák, ünnepélyek (keresztelők, lakodalmak, temetések stb.) b) játékok, tornák, c) táncz stb.

A kiállítás előmunkálataiként, egyes megállapítandó történeti kérdésekre dijak fognak kitüzelni és az esetleg szükséges kutatások és ásatások eszközlésére hazai hivatott tényezők, tudományos testületeink, társulataink és egyleteink, (mint: Budapest fő- és székváros, a M. Tud. Akadémia, az Országos régészeti és embertani-, a Történelmi- és Természettudományi-társulatok, a Mii barátok köre, vidéki társulatok, stb.) felkéretni.

A hazánkban évszázadok viharai között megőrzött történeti emlékeink és ereklyéink együttes bemutatásán kívül, kiváló súly fog helyeztetni a külföld nyilvános és magángyűjteményeiben levő hazai vonatkozású műtárgyakra és emlékekre, melyek legnagyobb része igen hosszú idő óta idegen földön van, anélkül hogy valaha nálunk kiállítva lett volna.

E czélból s miután aránylag legtöbb anyag Ausztria nyilvános és magángyűjteményeiben van felhalmozva: ezek felkutatására és beszerzésére első sorban Pécsben és ennek kapcsán Parisban, Berlinben, Münchenben, Bőmében, Konstantinápolyban és a szükséghez képest más külföldi városokban, ott. lakó s összeköttetéseiknél fogva befolyásos hazánkfiaiból helyi bizottságok fognak szerveztetni.

Végül az ezredéves kiállítás történelmi főcsoport- '

jának sikerült megalkotása esetén, hazánk kultúrtörténetének együttlevő anyaga egy oly nagyobbszabású illusztrált irodalmi műben terveztetik megörökittetni, melynek az ország egy fő- és középiskolájából sem lenne majdan szabad hiányoznia. Sőt egyes alkalmas képes-lapjainak az ország, minden népiskolája és kisdedóvó intézete falain kell oktatnia a nemzet kicsinyeit ezredéves állami életünk kimagasló eseményeire, hogy a millénnium megünneplésének érzése áthassa már kisded korában a magyar nép gyermekeit s a letűnt évezred tanulságaiból merítsenek okulást, a hősök tetteiből erőt és a nemzetünket jellemző erények tiszteletéből lelkesedést az újabb ezredév nagy feladataihoz !

Pályázati hirdetmény.

Hazánk ezer éves dicső fennállásának méltó megünneplése lesz az 1896-ban tartandó millenniumi kiállítás. A társadalom összes tényezői vállvetve azon fognak lenni, hogy ünnepélyen nemcsak külsőségekben, hanem maradandó szellemi alkotásokban is méltó kifejezést nyerjen azon öröm, melyet minden lelkes hazafi érez nemzetének és a nemzet által bírt országnak egy ezredéven át gyakorolt bátor és kitartó eredményes küzdelme felett.

Az ünneplők, a munkálkodók sorából a „Pesti könyvnyomda-részvénytársaság“ sem kíván elmaradni; sőt nem kímélve költséget, nem sajnálva munkát és áldozatokat, oda törekszik, hogy lehetőleg az elsők sorában helyt foglalhasson.

Mindenekelőtt a zene terén kíván nagyobb mozgalmat indítani, azon téren, a melyen egy Liszt, egy Erkel, egy Volkmann és egy Mosonyi működött és a mely e korszakalkotó csillagok óta semmi magasztost, semmi lélekemelőt felmutatni nem képes, minek egyik fő oka, hogy a társadalom részéről hiányzik a kellő buzdítás, a serkentés azon mértéke, a mely magával hozza a buzgóbb törekvést, a megfeszített munkálkodást, a mely megteremtse a lángészt. Mert nem elegendő a lángésznek megszületnie, ha munkálkodásának nem nyitunk tért.

A „Pesti könyvnyomda-részvénytársaság“ tehát — indíttatva a fent elsoroltak által — ezennel pályázatot hirdet három oly műre, melyek kiváló belbecsük által méltóan fogják emelni az 1896-ki millenniumi kiállítás díszes ünnepét.

1. Kiállítási ünnepi nyitány. Készítendő egy magyar stylusban irt nyitány zongorára, két kézre, vagy négy kézre és teljes zenekarra. Jutalom 200 aranykorona. Benyújtási határidő 1894. október 1-je. A pályázat eredménye 1895. január 1-én lesz kihirdetve. A nyitány és annak összes, bármely hangszerre, vagy bármely alakban eszközölhető átiratai a társaság tulajdonába mennek át és az kötelezi magát legkésőbb 1895. október 1-ig a nyitányt kinyomatni.

2. Millenniumi Szonáta. Készítendő egy, legalább három tételből álló szonáta zongorára, két kézre; előnyben részesül eredeti magyar stílusban irt és legalább három tételből álló eredeti magyar szonáta zongorára, két kézre, mely lehetőleg visszatükrözi a magyar zene fejlődését a legrégibb időktől egészen a legújabb korig. Pályadij 600 aranykorona. Benyújtási határidő 1895. január 1-je. A bírálat eredménye 1895. május 1-én lesz közzétéve. A szonáta feltétlenül a társaság tulajdonába megy át és az kötelezi magát a szonátát a pályázat eredményének kihirdetésétől számítva egy év alatt kinyomatni.

3. Kiállítási dal. Kívántatik egy eredeti magyar

szöveggel biró magyar mű-dal énekhangra, tetszés szerinti alakban, zongorakisérettel, mely dicsőíti az 1896-iki kiállítást, mint egy ezredéven át fotytatott fáradságos küzdelem méltó befejezését és mint a jövőbe vetett remény első szilárd alapkövét. Pályadi- 300 aranykorona. Benyújtási határidő 1894. október 1-je. A pályázat eredménye 1895. január 1-én lesz kihirdetve. A pályadijjal kitüntetett dal és annak ösz- szes átiratai a társaság tulajdonát fogják képezni, a mely kötelezi magát azt legkésőbb 1896. január 1-ig kinyomatni. 1

A pályaművek sorsa felett egy kiváló zenészeinkből álló bizottság fog dönteni a pályadijak a viszonylag legjobb műveknek is feltétlenül kiadatnak.

A pályamunkák a név megnevezése nélkül jeligés levéllel és idegen kézírással küldendők be. Az oly munkák, a melyek a kitűzött határidőn túl, avagy saját név alatt küldetnek be, tekintetbe nem vétetnek.

A pályázatban kizárólag magyar honpolgárok vehetnek részt. A három pályázati munka közül bármelyikre külön-külön is pályázhatni és a pályaművek alólirott társaság irodájához küldendők be.

Remélhető, hogy a pályázat széles körökben élénk érdeklődést fog kelteni és zenészeink azon minél számosabban vesznek részt annál is inkább, mert a megjutalmazott munkán kívül a dicséretben részesült művek, szerzőik kívánságára, a társaság költségén szintén ki nyomatnak.

A „Pesti könyvnyomda-részvénytársaság“ h a n gj e gy k i ad 6 vállalata

Hudapest, V. kér., hold-utcza 7. szám.

Városi és vidéki hírek.

= Uj kanonokok. Ö felsége a király Schuster Konstantin megyés püspök felterjesztésére Motesiczky Jánost nagy-kátai plébánost prépost-kanonokká nevezte ki; czimzetes kanonokokká pedig Paulovits Mihály kerepesi plébánost, Arndorfer Alajos vecsési esperes-plebánost és Rózsahegyi Gyula szemináriumi lelkiigazgatót. — Lapunk zártakor értesültünk a legújabb kitüntetésekről s jövő számunkban fogunk erről bővebben megemlékezni.

= Személyi hir. Miltényi Gyula kanonok egészsége helyreállítása czéljából Marienbadba fürdőre utazott, hol huzamosabb ideig fog tartózkodni.“

= A piáristák a tanügyért. Hogy menynyire iparkodik a kegyes-tanitórend, még a legnagyobb anyagi áldozatok árán is, megfelelni a tanügyi törvény kívánalmainak, semmi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az elmúlt 1892. és 1893. tanévben a szerzet tagjai közül a budapesti és kolozsvári egyetemen ösz- szesen negyvenen állottak a tanári vizsgálat elé.

= Concursus. A kispapok sorába felvétetni óhajtó ifjak vizsgálata múlt hétfőn délelőtt történt a püspöki palotában, ő excziája elnöklete alatt. A jelentkezők száma 30 volt. Felvétettek Buócz Rudolf, Altrichter Ferencz, Bősze Gyula, Szabó Imre, Bazsó István, Greger Géza, Hanusz Zoltán, Laukó Imre, Neszveda Károly, Túry Károly, Varga Péter.

= Kinevezés. Az igazságügyminiszter Arany Sándor betétszerkesztő albirót a budapesti V-ik kerületi járásbírósághoz albiróvá nevezte ki. Arany Sándor helyét, ki jelenleg a váczi betétszerkesztési munkálatokat vezeti, valószínűleg Achin Zsigmond albiró foglalja el.

= Szépen sikerült vizsgálat. Özv. Zalánfy Károlyné leánya Gizella a múlt héten tette le Kőszegen a szt. Domonkos apáczáknál hat évi tanulás után a tanárnői vizsgálatot. Összesen huszonhat tantárgyból vizsgázott és mindegyikből kitűnő osztályzatot nyert.

= Matusciikovich-féle alapítvány kiosztása. A római kath. iskolaszék elnöksége e hét folyamán osztotta ki egy jótevőjének, bold. Matuschkovich István váczi születésű, pécsi lakosnak, az elemi iskolák javára tett 1000 frt hagyománya első évi kamatát. Az örökhagyománynak ez évben a kamata 45 frt volt, mely a városi tanács és az iskolaszék közös elhatározásával egyenlő arányban egy egy tanulóra 11 frt 25 krt számítva : Kmegy Kálmán, Kiss Géza, Fischer József és Hiros János V. VI. oszt. tanulói közt osztatott ki. Hogy ily ösztöndíjak mily kitűnő buzdító erővel bírnak a tanulók közötti versenyre és mily hatalmas eszközt adnak a tanító kezébe a fegyelem tartást illetőleg az nyilván való ; bár több ily jólelkü iskolabarát, akadna, ki e nemes példát követné. Ez volt az első esett hogy elemi tanuló a róm. kath. iskolában ily nagyobb vizsgái jutalomban részesült.

= Köszönet. A sz. Vincze egylet javára Lencsó Sándor 5 frtot, N. N. 3 frtot adományozott, a Mayer Sándor könyvkereskedésében kitett perselyben pedig 25 kr. folyt be. Mely kegyes adományokért hálás köszönetét mond az egylet 212 r. gyűlése.

= Gazdáknak. A Váczon és Érsekújváron elhelyezett honvédcsapatok részére szeptember 1-től 1894. évi augusztus végéig szállítandó széna, alom- és ágyszalmára és tűzifa szállításra f. hó 17-én árlejtést fognak tartani a váczi 6-k honvédhuszár-ezred irodájában, a hol a feltételeket a hivatalos órák alatt az érdeklődők megtudhatják.

= A szövőgyáriak örömnapja. Miként lapunk múlt számában jeleztük, a szövőgyár alkalmazottjai a mai napon tartják szokásos nyári mulatságukat a dunántúli „Pokol“ csárda kerthelyiségében. A buzgó és tapintatos rendezőség a mulatság érdekében oly széleskörű intézkedéseket tett, hogy annak sikere kétségbe nem vonható. Úgy halljuk, hogy nemcsak városunkból, hanem a vidékről és a fővárosból is számosán készülnek a mulatságban résztvenni. A mulatság tiszta jövedelme a Páli szt. Vincze egylet javára fog fordittatni. Az átkelés biztonsága és a rés tvevők kényelme czéljából a rendezőség csavargőzösről gondoskodott, mely délután 2 órától este 10-ig fog közlekedni.

= Megbokrosodott lovak. E hó 6-án (csütörtökön) Fabriczy Nándor biztos, Kristóf Lajos állatorvos, Koller Antal borbiztos kocsira ülve a vágóhíd vizsgálatára mentek ki. Végig haladtak a főúton és a lovak özv. Nagy Jánosné vendéglője előtt megijedtek. Fabriczinek és Kristófnak némi csekély horzsoláson kívül semmi bajuk sem történt, Koller azonban oly szerencsétlenül ugrott ki az ülésről, hogy fejét négy helyen bezúzta, az agyvelője is kifrecscsent és eszméletlen állapotban szállították lakására. Otthon rögtön ápolás alá vették s a megérkezett orvos konstatálta az agyvelő rázkodtatást. A sebek halálosak voltak és a még néhány óra előtt életerős ember este 9 óra tájt kiszenvedett. Temetése általános részvét mellett tegnap ment végbe.

= Egy másodéves tanárjelölt, ki Váczon jeles eredménynyel végezte gimnáziumi tanulmányait, a szünidőre rendkívüli szerény díjazás mellett elvállalja a tanulókat oktatásra, vagy más pályára való előkészítésre! Esetleg gyorsírásból és francziából is ad órákat. Czime a szerkesztőségünkben megtudható.

= A budapesti állami ipariskolába (VI1. kér. Népszinház-utcza 8. sz.) a beiratások szeptember hó 1. napjától 5-ig tartanak. Az intézetbe rendes tanulókul felvétetnek azok a 15. évet betöltött ifjak : a) kik a polgári iskola, gimnázium, vagy reáliskola négy alsó osztályában jó osztályzatú bizonyítványt nyertek azon tantárgyakból, a melyek az ipariskola első évfolyamának főtantárgyait képezik; ezek a magyar nyelvtan, számtan és algebra, mértan és mértani rajz. b) iparos segédek és mindazok, kik az előbbi pontban kívánt ismeretekben a felvételi vizsgálatnál kellő készültséget tanúsítanak, c) Rendkívüli tanulókul felvétetnek egyes szakosztályokba azok, kik az iparos tanulók számára szervezett iskola három évi tanfolyamát bevégezték és legalább jó osztályzatú bizonyítványuk van, továbbá, kik a megkivántató ismeretüket kellően igazolják. Általában szükséges, hogy a belépni kívánó növendék az általa választott szakcsoportbeli iparágban már előre gyakorlatot szerzett, de legalább is azon két havi nyári szünidő alatt, a mely után az intézetbe akar lépni, a gyakorlatban foglalkozott legyen. Az intézetnek öt szakosztálya van u. m. az építészeti, gépészeti, a vegyészeti, a fém- vasipari s a faipari szakosztály. [Az