Váczi Közlöny, 1892 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1892-06-12 / 24. szám

veszteséget okoznak s egyes vidékeken a baromfiállo­mányt teljesen kipusztitják. Túlzásnak tartom ugyan azok aggodalmát, akik a szárnyasok fertőző betegségeiről azt állítják, hogy elle­nükben védekezni egyáltalában nem lehet, de azt el kell ismernünk, hogy a sikeres védekezés nem könnyű feladat, mert a fertőző betegségek terjedését olyan sok, néha igen kicsinyesnek és a figyelemre alig méltónak látszó körülmény segítheti elő, hogy igen nagy óva­tosságot kell kifejtenünk minden irányban, ha meg akarjuk oltalmazni ellenükben a tenyésztést. És c tekintetben még sokat kell tanulni a gazda­közönségnek, mert a házi állatok fertőző betegségeiről általában, de különösen a szárnyasokat pusztító jár­ványokról nagyon sajátságos és a tudomány mai állá­sával homlokegyenest ellenkező nézetek vannak for­galomban. A lépfenéről ma már a legtöbb értelmes gazda tudja, hogy az nem a vérkészités hiányosságának a következménye s nem a vér rendellenes vegyülete, ha­nem a lépfenebacillusok által időzieLik elő. A takony­kórról is eléggé ismetetes, hogy azt nem a genynek a vérbe való felszívódása vagy az istálló rossz levegője okozza, amint azt régebben hitték, hanem egy saját­ságos fertőző anyag. Ellenben a baromfiak között jár­ványosán fellépő betegségekről a legtöbben még azt hiszik, hogy azoknak oka a meleg vagy nedves időjá­rásban, a rossz vízben, a meghűlésben és ezekhez ha­sonló mellékes körülményekben rejlik, amelyek előse­gíthetik talán némileg a betegségek terjedését, de nem lehetnek azoknak előidéző okai sohasem. Ebből magyarázható meg aztán az is, hogy a leg­több tenyésztő nem tud védekezni ezen bajok ellen. És ez nemcsak azért káros, mivel igy a baromfiállo­mánynak nagy része pusztul el évenkint, — hanem még azért is, mert sok tenyésztő elveszíti a kedvét s félbehagyja a tenyésztést, mint olyat, amely részére semmi anyagi hasznot nem hajt. Szerencsére vannak már a tenyésztők között olya­nok is, a kik ismerik a fertőző betegségek természetét s meg is védik ellenükben szárnyasaikat. A tapasztalás azt bizonyítja, hogy a járványos betegségeket az esetek legnagyobb számában az újon­nan vásárolt baromfiak hurczolják be a tenyésztésekbe. És ez annál könnyebben megesik, a mennyiben ezeket legtöbbször nem szokta állatorvos megvizsgálni, annál kevésbbé hosszabb időn át megfigyelni; pedig ismeretes dolog, hogy sok tenyésztő — tisztelet a kivételeknek — nem nagyon lelkiismeretesen jár el s az a körülmény, hogy baromfiállományában valamely ragadós betegség uralkodik, nem képez okot arra, hogy az eladást be­szüntesse. De sőt az is megtörténik, hogy épen azért bocsátják áruba a baromfiakat, mert járványos betegség pusztitjá a tenyésztést. A többi állatfajokra vonatkozólag hasonló esetben törvényes intézkedések védelmezik a vevő érdekeit, — azonban sajnos, a baromfiakra nézve még nincsenek ilyenek életbeléptetve. Csakis az éberség és körültekintő óvatosság mentheti meg tehát a tenyésztőket attól, hogy az újonnan szerzett baromfiak, a melyeket esetleg nagy áldozat árán vásárolnak meg, — a legpusztítóbb beteg­ségeket ne hozzák magukkal. (Folyt, következik.) Városi és vidéki hírek. = A koronázás jubileuma alkalmából fényes zászlódiszt öltött magára városunk, min­den házon zászló lengett, tolmácsául azon lel- kés örömnek s mély szeretetnek, mely lelkün­ket eltölti hazánk s királyunk iránt; pünkösd­hétfőn pedig, midőn királyunk ő felsége a fő­városba utazván városunk alatt elhaladt, mindenki a vasuli állomásra sietett,, hogy hódolatát neki bemutassa. A vonat, melyen királyunk ő felsége magas kíséretével utazott, két óra felé ért vá­rosunk alá, a közönség azonban már egy óra tájban nagy számmal volt egybegyűlve az állo­máson. A főépület előtt a ft. káptalan, a pap­ság, a város urai foglaltak helyet, továbbá az összes egyletek, testületek zászlóik alatl, a nö­vendékpapság, főgymn. ifjúság s iskolások ké­peztek sorfalat. Dobogó szívvel leste mindenki 3 lassított menetben elhaladó vonatot, s midőn 5 felségét, ki az ablaknál állva fogadta a hó­dolatot, megpillantotta, dörgő éljenzés hangzott fel, mely folyvást ismétlődött, mig a vonat szem elől nem tűnt. Elégedetten oszlott azután szét íz egybegyült beláthatlan számú közönség, ör­vendező szívvel és boldogan, hogy legalább egy oillanatra láthatta urát, királyát, s örökre emlé­kezetébe vésve a napot, midőn iránta mély lódolalának jelét adhatta. = Püspökünk ő exciája a koronázási jubileumi ünnepélyek alkalmából a fővárosban időzött, honnan uult pénteken délben tért vissza székhelyére. = A székesegyházban a koronázás 25-ik évforduló napján hálaadó isteni tisztelet tartatott, me- yen az összes hatóságok, testületek, intézetek s nagy- zámú közönség vett részt. Előzőleg „Te Deum“ volt, ztán fényes segédlettel nagymise, melyen dr. Virter ...ajos nagyprépost celebrált.. — Az ének- és zenekar leyler K. C-dur nagy miséjét adta elő, gradualéra váczi műkedvelők dalegyesülete Várföldy Élek zene- zerzőnk „Király hymnusz“-át adta elő kellő preczizi- íssal. A mise végén ugyancsak a dalegyesület tagjai Hal énekeltetett cl Kölcsey ÍTymnusza. — Offert'oriumra Hcinzner Erzsiké k. a. Schicdcrmaycr „Salvum fac igém “-ét énekelte. Schiedermayor c remek műve egyike legnehezebbeknek, mert nagyobb része koloratura. Meissner kisasszony feladatát kitünően oldotta meg. A koloratura részt a legsimábban, a többi részét pedig a legnagyobb érzéssel énekelte. Meglátszott, hogy sok gondot fordított e nagyhatású darab betanulására. A hegedű részt Mandl Lipót játszotta a tőle már meg­szokott olthoniassággal. — A miseénekek szoprán ré­szét JDőbróczhy Anna k. a. énekelte kellemes, csengő hangon. = Bérmálás. Püspökünk ő exciája pünkösd va­sárnapján a székesegyházban sz. misét mondott, mely­nek végeztével Csávolszky József kanonok sz. beszédet tartott, azután pedig püspökünk ő nméltósága a bér­málás szentségét osztotta ki a bénriálandóknak, kik között körülbelül százan verőczeiek voltak. Az ezen al­kalommal megbérmáltak összes száma 440. = Hymen. Gadl Pál zenetanár, lapunk szorgal­mas munkatársa, a tegnapi napon tartá eljegyzését Gonda Izabellával, Gonda Mihály telekkönyvvezető bá­jos leányával. Boldogság legyen frigyükön ! — Hálaadó ima. A helybeli izr. st-quo hitköz­ségi templomban e hó 8-án a koronázási jubileum örömére hálaadó isteni-tisztelet tartatott, melyen az egész hitközség részt vett. Az isteni-tisztelet végeztével Ulhnann Frigyes főrabbi igen szép hatású és tartalmas beszédet intézett a hívőkhöz. = Jótékonyság Wertz Jakab cserépfedő a kö­zépvárosi sirásóházon teljesített munkadiját 10 fi t 30 krt, átengedte a menhely javára. Ilritz Béla pedig 8 drb ezüst 25 krost adományozott oly czélból, hogy az iparos-szülők iskolás gyermekei között vizsgái ajándék­képen osztassák ki. A tett adományozásért az iskola­szék ez utón is hálás köszönetét mond. — Terep-szemle. E hét folyamán a budapesti m. kir. honvéd törzstiszti tanfolyam hallgatói, 20 szá­zados Szmrecsányi Károly és Kerner Pál őrnagyok vezetése alatt katonai harczászati gyakorlatot és terep­szemlét tartottak városunk környékén. A tanulmányt kedélyes lakoma követte a „Pannónia“ szálloda dísz­termében, melyen a váczi m. kir. 6. honvéd-huszár ezred tisztikara is jelen volt élén Palkovics József ez­redessel. = Letört bimbó. Marosi Ferenc/ helybeli bor- kereskedőnket és családját súlyos csapás érte, a meny­nyiben Heíminka leánykáját f. hó 10-én éjjeli 12 óra­kor a kérlelhetlen halál elragadta az élők sorából. Haláláról családja a következő gyászjelentést adta ki: Marosi Ferencz és neje Lieb Terézia, mint szülei, úgy- szinte Etel, Ilona, Dénes, Endre, Izabella, Kálmán, mint testvérei, valamint Lieb József nagyatyja és szá­mos rokonok nevében is fájdalom telt szívvel jelentik í'elejthetlen forrón szeretett leánykájuknak, illetve test­vér és rokonnak Henriinkének f. évi junius hó 10-én éjjeli 12 órakor kínos szenvedés után, életének 5-dik évében történt gyászos elhunytál. Az égbe költözött gyermek földi maradványai junius hó 12-én délután 4 V2 órakor fognak az alsóvárosi sirkertben levő csa­ládi sírboltba örök nyugalomra tétetni, szentmise-áldo­zat pedig f. évi junius hó 13-án reggeli 9 órakor fog a szcnt-Ferencz-rendiek templomában a Mindenható­nak bernutattatni. Vácz, 1892. évi junius hó 11-én. Áldás és béke lengjen porai felett! 1= Az érettségi vizsgálatok eredményét f. hó 9-én este hirdették ki. A szóbeli vizsgálatok f. hó 4, 7. és 9-én Hóman Ottó főigazgató elnöklete alatt folytak le. Jelesen érettnek nyilváníttatott, négy ifjú, névszerint: Knoblauch Aladár, Gabona Lajos, Matze- nauer Oszkár növendékpap és Lauchs Rezső növendék­pap. Visszalépett 2, visszavettetett egy évre 1, két hó­napra 1, a többiek vagy jól, vagy egyszerűen érettek­nek ítéltettek. = Halálozás,™ Özv. Pentz Ferenczné e hó 6-án jobblétre szenderült. Halálát a következő gyászjelentés tudatta : Alólirottak gyászszal és mély fájdalommal jelen­tik a szeretett anya, nagyanya és anyósnak özv. Pentz Ferenczné szül. Orsetti Terézia asszonynak keresztényi megadással viselt rövid szenvedés után életének 70-dik évében 1892. évi junius hó 6-dik napján reggeli 6 és V2 órakor történt kimultát. A boldogult földi maradványai folyó hó 7-én délután 4 órakor a gyász­házból (Vácz, Fő-út és Szt.-János-utcza sarkán) a római kath. szentegyház szertartása szerinti temetéssel fognak a középvárosi sirkertben örök nyugalomra tétetni, lelki üdvéért pedig az engesztelő szentmise-áldozat folyó hó 9-én délelőtt 7 órakor lesz a váczi felsővá­rosi plébánia-templomban a Mindenhatónak bemutatva. Vácz, 1892. évi junius hó 6-án. Áldás emlékére, béke hamvaira! Gyermekei: Pentz Ferencz, Pentz Sándor, Pentz Laura. Unokái: Vyskocsil Pál, Vyskocsil Gabriella. Vő: Dr. Vyskocsil Pál. Menyei: Pentz Fe­renczné Patek Betti, Pentz Sándorné Hornyánszky Irma. = Vizsgák. A váczi status-quo izr. hitközségi iskolában a záró vizsgák a következőleg fognak meg­tartatni : az 1. osztály vizsgája folyó hó 19-én délelőtt 9—12-ig, a IV. és V. osztályé f. hó 19-én délután 3 —6-ig, a III. oszlályé f. hó 20-án délelőtt 9—12-ig, a II. osztályé f. hó 22-én délelőtt 9—12-ig. Női kézi­munka kiállítás f. hó 25-én d. e. 9—12 d. u. 3—6-ig. = Pannónia szálló. Városunk eme szemrevaló épületének renoválása immár annyira haladt, hogy a nagy közönség most már akadálytalanul veheti igénybe lakályos és csínnal berendezett vendégszobáit, nagy dísztermét és földszinti éttermét, mely máris tiszta ke­zelésű jó hegyi boraival népszerűségre jutott s nagy látogatottságnak örvend. Nehány nap óta ott „fészkel­nek“ már sokan a „vén sasok“ közül, kik jól ismert és respektált alakjai mindama restauráczióknak, a hol jó és tiszta bort lehet hörpinteni. Pedig ilyen hely vajmi kevés van már Váczon! Mert ha a valódi tiszta bor még nem is oly ritka mint a közmondásos „fehér holló,“ de legalább is már oly gyér, mint. volt Bach- korszakban a magyar huszas. Ajánljuk a közönség figyelmébe ezt a kifogástalanul felszerelt uj szállót, annyival is inkább, mert a „Pannóniát.“ naponkint látogató „Wcinbeisser“-ek legjobb ezégérei c vendég­fogadónak. Ünnepélyes megnyitása jövő vasárnap, junius 19-én leend, — mely alkalommal minden vendég egy hektoliter drégely-palánki bort kap — potyán! — Drámai előadás. Biagosch György tanár, porosz recitator ma este 8 órakor a „Pannónia“ szálló nagytermében drámai előadást tart. A programmot Reviczky Gyula, Kisfaludy Károly, Petőfi, Heine, Goethe, Shakespeare, Schiller műveiből állította össze, mely kü­lön kibocsátandó meghívókon lesz részletesen ismer­tetve. Jegyek ezen előadá-ra Meiszner Rudolf úrnál válthatók. — Biagosch úr 9-én Esztergomban tartott előadást. — Mint halljuk Biagosch György a magyar költészet remekeinek külföldön való megismertetése által nagy érdemeket szerzett, melyeket a hazai sajtó legkiválóbb képviselői meleg elismerésben részesítenek. Másrészt a világirodalomból merített szemelvények elő­adása által olyan elismeréseket arat az egész művelt, világban, melyekhez foghatót alig bir más recitátor felmutatni. Biagosch György alaposan képzett iró és olyan interpretáló, a milyen még nem fordult meg nálunk. Előadó művészete nem szorul zajos reklámra. Az európai sajtó elismerése elég garanczia. — Kritikák megtekinthetők a jegyváltóhelyiségben. — A nyomdászok kirándulása. Pünkösd vasárnapján volt a budapesti könyvnyomdászok és betűöntők egyletének „Ébredés“ dalköre és a könyv- nyomdászok „Szakköre“ által rendezett társas-kirán­dulás a „Büki“ szigetre. A kirándulók igen borús napra virradtak, mert midőn reggeli 6 órakor a hajó­állomásnál gyülekezni kezdtek, megnyíltak az ég csa­tornái, miért is többen jónak látták otthon maradni, és igy csak körülbelül 250-en vettek részt a kirándulás­ban. Körülbelül fél 9 órakor pillantottuk meg a kö­rünkbe jövő kirándulók hajóját. Megérkezését 3 mo­zsár lövés üdvözölte. A hajóból kiszállva a díszes tömeg a Mária-Terézia-rakparton haladt az Eszterházy- utczán keresztül a városház elé, hol megállapodtak és a dalárda elénekelte jeligéjét, mely után a katona zene­kar rázendített kitűnő hallgató-darabokra. Ezek után Bagdy S. helybeli ügyes fényképészünk a városház erkélyéről lefényképezte a társaságot. Délelőtt körül­belül 11 órakor érkeztek meg a kirándulók a „Büki“ szigetre, hol nyomban villásreggelihez fogtak, mely­nek elfogyasztása után különféle társasjátékok követ­keztek. Ebéd után kezdetűket vették a versenyek, me­lyek igazán elragadták a vendégkoszorút. A versenyek legérdekesebb pontjai a zsák-futás, kifli-evés és a tojás­futás voltak, az utóbbiban kizárólag csak nők vehettek részt; az első dijat Prohászka Ágostonná, a másodikat pedig Blaha Jozefine nyerték el. A verse­nyek után a hangverseny következett, melyet Selley Gyula kitűnő karmester vezetett kiváló ügyességgel. Az első pontot a katonai zenekar adta elő, mely után a dalkör a „Dalszabadság“ és a „Vásárhelyi sétatéren“ ez. dalokat énekelte el, melyeket nagy tapsviharral fo­gadott a közönség. „Reinaissance keringőt“ pedig a dalkör katonai zenekisérettel adta elő. Kis szünet után ismét rázendíti a dalkör a „Sajkázó“ és „Suhog a szél “-re. Igazán elragadó volt a „Bordal“ Ernáni ez. operából, melyet a dalkör a katona zenekarral egye­temben adott, elő és melyet meg is kellett ismételnie. „Rajnai bordal“, „Álmomban“ és „Tihany ostroma“ szintén igen sikerülték voltak. A hangverseny után kezdetét vette a táncz, hol a jókedvet Csömör Jóska kitűnő zenekara fűszerezte jó magyar csárdásaival. Azonban 11 óra felé a budapestiek elhagyták a szige­tet és nemsokára útnak indult velők a „Minerva“ Budapest felé. Végül nem szabad még a zóna-posla közlekedésről sem megfeledkeznünk, mely egész nap szórakoztatta a jelenvoltakat. Hölgyeink bizonyára el­teszik emlékül azon sok levelek, miket a „Büki“ szi­geten a nevezett napon kaptak. (M.) = Fiume fejlődése. Szinte bámulatra méltó az a rohamos fejlődés, a mely hazánk e kikötő váro­sában az utolsó évtized alatt észlelhető. Kormány és városi hatóság mintegy vetélkedve működnek közre, hogy az országnak „gyöngye“ oly színvonalra emel­tessék, a minő kereskedelmi helyzeténél fogva megilleti. — A nagyszerű kőpartok, milliókba kerülő mólók, rakodó helyek, gyárak és paloták mintegy varázsütésre emelkednek. Csatornázásán és százezrekbe kerülő bur­kolásán serényen dolgoznak. Legutóbb pedig, a mint a „Vállalkozók Lapja“ Írja nem kevesebb mint egy fél milliót igénylő vízvezetéki berendezése lett biztosítva. — E vízvezeték létesítésére, május hó 30-án megtartott versenytárgyalásnak a „Vállalkozók Lapja“ által közlőit eredménye felette kedvező adatokat tüntet fel, mert noha a pályázat nemzetközi volt, abból a magyar vál­lalkozók úgy számra, mint árra nézve győztesen kerül­lek ki. A 11 versenyző ezég közt ugyanis volt bécsi ezég 3, prágai L, linzi 1, a többi 6 magyar ezég volt és pedig budapesti 4, nevezetesen Walzer Ferencz, Zellerin Mátyás, Neuschloss és Freund és Knuth Ká­roly ; fiumei ezég volt 2, úgymint Celligój és társa, Ambrozini és társa. A legolcsóbb ajánlatot Zellerin Mátyás tette, 17V10 százalékot engedve az előirányzott összegből, mig az idegen ezégek legolcsóbbika a Rumpel és Niklas tepliczi ezég 17 százalékot engedett. = Vizbefult. Götz József nagymarosi péklegény, kinek hulláját hétfőn fogták ki a Dunából s szerdán temették cl a felső temetőben. = Aratógép-verseny és gépbemutatás Tar- nóczon, Nyitramegyében. Herczeg Odescalchi Géza, mint a nyitramegyei gazdasági-egyesület elnöke, ezúton is értesíti a gyárosokat s az érdeklődő gazda­közönséget, hogy az egyesület által Tarnóczon gróf Huny ad y Imre uradalmában rendezendő aratógép-ver­seny a nyíregyházi után nyolez nappal vagyis julius 18- és 19-én fog megtartatni. A versenyterület köz­vetlenül a vasúti állomás mellett van. Bejelentéseket elfogad a nyitramegyei gazdasági-egyesület titkári hi­vatala Nyitrán junius 25-ig. Kik a versenyt megláto­gatni akarják, jelentkezzenek ugyancsak a titkári hi­vatalnál julius hó 1-ig, hogy ellátásukról gondoskodni lehessen.

Next

/
Thumbnails
Contents