Váczi Közlöny, 1892 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1892-03-27 / 13. szám

a magyar gazda terményeit melyeknek árát a budapesti börzén megállapított magasság szerint eladni kénytelen, a külföldi piuczokon a budapesti börzén megállapított árnál mindig kevesebbet ért el.

E bajon valutánk rendezése segíteni fog, és ha e rendezést a kellő tapintattal és a különböző gazdasági és társadalmi tényezők jogos igényeinek tekintetbe vételével fogják keresztül vinni, akkor semmiféle megrázkódtatástól tartani nem kell, sőt még annak a veszedelme sem foroghat fenn, hogy t. i. a valuta rendezés maga után vonná az élelmi szerek drágulását.

A pénzérték szabályozása egyáltalában nem szolgáltathat okot arra, hogy bizonyos áruk dráguljanak. A drágaság egyedüli oka a kereslet és kínálat lévén, minélfogva főleg a termés illetőleg előállítás, körülményeitől van fügővé téve az árnak magassága, vagy hanyatlása.

A valuta rendezése csak a pénznemek alapját egyenlíti ki, a mennyiben a papír pénznek is aranyban meghatározott értéket kölcsönöz, és ezzel bizonyos megállapodottságot biztosit, megóva a magyar papiros pénzt attól, hogy bárki kevesebbre becsülje, mint a mennyi annak a névértéke.

Ezt az értékegységet a magyar kormány azzal biz- tositandja, hogy a papiros pénzjegyek egész összeségének megfelelő aranyérczkészletet fog a nemzeti bank pinczéiben elhelyezni, a czélból, hogy a papiros pénzjegyek bár mikor aranynyal beválthatók lehessenek.

A biztosításnak ez a neme a valuta rendezés egyik fő tényezője és ez fogja elhárítani azokat az ingadozásokat, melyeknek papiros pénzjegyeink ez idő szerint ki vannak téve.

Természetes tehát, hogy midőn a pénzjegyek érték- ingadozását nagy aranykészletek beszerzésével elhárítjuk, ekkor ezt az eljárást oly pénzműveleteknek kell tekintenünk, mely Magyarországon az arany valutát hozza be a pénznemek kibocsátásának alapjául.

Gazdasági egyesületek nagy gyűlése.

A mezőgazdasági érdekképviselet szervezésének kérdése, melyet április hó 4-én tárgyal a gr. Dessewffy Aurél elnöklete és br„ Bánffy Dezső alelnöklete alatt álló szövetségbe lépett gazdasági egyesületek nagy gyűlése, széles körben keltett nagy érdeklődést. A vas-, a pestmegyei és az erdélyi gazdasági egyesületek külön véleményt adnak be a nagygyűlésnek és közgazdasági életünk több jelese jelentette be már a végrehajtó bizottságnál, hogy a vitában élénk részt óhajt venni. — Máday földmivelési miniszteri osztálytanácsos szintén külön elaboratummal járul a gyűlés elé. — Az előadói javaslat az érdekképviseletet teljesen a szakad társulás eszméje szerint kívánja szervezni, s az uj szervezetek legbiztosabb alapjául a már meglevő s az ország igen sok részén szép eredménynyel működő gazdasági egyesületeket ajánlja. Az alakulandó egyesületek részére törvényileg egyöntetű alapszabály állapíttassák meg. Az érdekképviselet fősulya a megyei gazdasági egyesületekre helyeztessék, melyek önálló hatáskörrel működnének és fokozatosan s felügyeletük alatt alakítanák meg a járási és községi gazdaköröket. A megyei egyesületek az országos gazdasági egyesületben bírnák azt a kapcsot, amely egyöntetű eljárások biztosítása érdekében kívánatosnak mutatkozik. Az egyesületek fel volnának több tisztán mezőgazdasági kérdésben az anionom intéskedési joggal ruházva, a közigazgatás főbb hivatalnokai hivatalból volnának tagjai, viszont képviseltetnék magukat a közigazgatásban is, melynek, bárhogyan váljon is el a reformjavaslatok sorsa, az ujjáalkotásnál kell egy a mezőgazdasági ügyek szolgálatában álló résszel bírnia. A gazdasági egyesületek a befolyó tagdijak és az 1 °/0 földadóval egyenlő nagy s törvényileg biztosított állami subveneióban bírnák anyagi fennállásuk biztosítékát.

akkor, midőn kedvencz tudománya iránt csöppet se érdeklődtem. Most helyre akarnám hozni régi hibámat, mondá hízelegve a nőcske.

— No hát jól van — mondá a férj és ^szórakozottságában arcza helyett az orrát csókolá meg, miután ez alkalommal helyén volt a csók. — Minden este jelen lehetsz te is, ha én és a papa a herbáriumokat vizsgáljuk. Akkor majd mindent megmagyarázok neked. De kezemből e kincset ki nem bocsátom.

Ezzel eltávozott, nejének homloka helyett fülét csókolta meg.

—- Gyalázat! — sóhajtá a nő, lábával toppantva. De nem használt semmit. Hiába imádkozott istenhez, engedje megtörténni, hogy férje szórakozottságában a herbárium-tárlat kulcsát adja kezébe majd más kulcs helyett. isten nem hallgatta meg imáját. Éppen ez a kulcs volt szórakozása ellen biztosítva. E szerint nem tehetett egyebet, minthogy minden este jelen legyen, midőn a két- tudós a herbáriumban kutat.

Miért remegett úgy az izgatottságtól, midőn a két tanár a száraz virágok vizsgálódásán tudományos vitatkozásba elegyedett? Miért függtek sóvárgó pillantásai e virágokkal és füvekkel beragasztott papirokon, mintha kincseket rejtenének? Férje gyanított valamit, mert Dóra az ő iskolaszerű magyarázatára alig figyelt és midőn egyszer mélaságból ama kérdéssel rezzenté fel, vájjon a virágnak, melyre jelenleg néz, miért van annyi porszála? Dóra azf feleié: azért, mert ezek az „izék“ már régen nem lettek leporolva. A ház körül se volt már a régi gondos gazdasszony. A levest többnyire elsózta, a sültet megégette és férje kedvencz ételeiről megfeledkezett.

Egy este ismét ült a két tudós és Dóra a herbáriumok körül, midőn ez utóbbi egyszerre nagyot sikoltott és arczát kezével elfödé. E pillanatban nyúlt férje egy levél után, mely a virágok között feküdt és hirtelen kabátja belső zsebébe rejté.

Az öreg csodálkozva nézett fel.

A pestmegyei gazdasági egyesület a kényszertársulás mellett^ tör lándzsát. Községi gazdatanácsokat akar szervezni, amelyek mindenike egy tagot választana a járási tanácsba, mely maga állítaná elnökét, elelnöke (igazgatója) pedig a járási főszolgabíró volna. Minden járási tanács egy, s ezekkel egyenlő számú tagot választana a megyei bizottság a megyei gazdasági kamarába, melynek hivatalból volnának tagjai a megyei közigazgatás főbb kéyviselői is. A létező gazdasági egylet megszűnnék s vagyona a kamarának adatnék át. A választásokban a kamarakötelesek vennének részt, mert a javaslat l°/0-ját a földadónak akarja „kamara illeték“ czimén a gazdáktól anyagi helyeztének biztosítására beszedni.

Máday Izidor külön véleménye a földmivelési miniszter tervét fogadja el, mely megyénként a megyei bizottság által választott gazdatanácsokban kívánja szervezni az érdek-képviseletet, melynek az anyagi eszközöket a vármegyék autonom hatáskörükben bo- csájtatnák rendelkezésére. A tanácskozásra meghivatnak az ország összes gazdasági egyesületei, s szavazó joggal mindenki 2 tagol küldhet a nagy gyűlésre, melyen azonban véleményezési és hozzászólási joggal részt vehet az országos és a megyei gazdasági egyesületek bármely tagja. Az idei nagygyűlés a tárgy fontosságát tekintve az összes eddigi értekezletek között a legnépesebbnek Ígérkezik. Április 3-án az „Európa“ szállodában ebéddel egybekötött ismerkedési estély rendeztetik, melyre jegyek előre válthatók az országos magyar gazdasági egyesület irodájában (Budapest. Köztelek).

Felhívás előfizetésre!

Az uj évnegyed közeledtével felhívjuk tisztelt előfizetőink figyelmét, hogy előfizetéseiket mielőbb megújítani szíveskedjenek.

A „Váczi Közlöny“ előfizetési ára:

április—júniusi évnegyedre . . 1 frt 50 kr.

Az előfizetési pénzek a »Váczi Közlöny« kiadóhivatalába (Vácz, Gasparik-utcza 12. sz. a.) küldendők.

A vidéki előfizetők posta-utalványon, a helybeliek a lapkihordónál a nyugta átvétele mellett eszközölhetik legczélszerűbben az előfizetéseket.

A ,,'Váczi Közlöny“ szerkesztősége és kiadóhivatala.

Városi és vidéki hírek.

= Püspökünk ő nagyméltósága a hét folyamán több napot a fővárosban töltött, s jelen volt a „Szent- István-Társulat“ e hó 22-én tartott naggyülésén.

= Személyi hir. Majthényi István, a váczi kerület országgyűlési képvisolője, e hét folyamán városunkban időzött.

= Uj fegyintézeti lelkész. A Gensor József nőténcsi plébánossá történt előléptetése folytán üresedésbe jött fegyintézeti lelkészi állomásra Podhorányi József romhányi segédlelkész neveztetett ki.

= A váczi jótékony nőegylet f. hó 25-én tartotta 25-ik évi rendes közgyűlését. A szép számmal megjelent tagok az elnöki jelentésből ezúttal is az egylet folytonos gyarapodásáról győződtek meg, bár tetemes volt múlt évi kiadása székháza átalakítására s az egylet kisdedóvó intézetére; azonkívül 300 frtot fizet évenként a felvárosi gyermek-menliely fentartá- sára is. Az egylet ez időszerinti vagyona tehermentes házán kívül 4400 frt készpénz tőkéből áll. Az évi tagok száma 19 pártoló 154 rendes összesen 173. A közgyűlés elismerő köszönetét szavazott Rudnay Józsefné úrnőnek, ki annyi fáradsággal rendezte a kiállítási ünne— Mi az? — kérdé.

— Ez, — dadogá Ede zavarában, — ez . . . kérdés ... egy hallgatómtól a szalamandrák egy faja iránt.

—- És ez ijesztette meg Dórát annyira? Mi bajod van kedves leányom.

— Semmi papa, hirtelen szédülés.

Ezzel fölkelt.

— Igen, igen — mormogá az öreg. A tudósok szoba levegője fülledt, nem való nőknek.

— Menj szobádba Dórám, kéré őt Ede és kivezette.

Dóra szobájába ment. Feje égett, ütere sebesen

lüktetett, ágyba kellett feküdnie. Midőn apja és férje hozzá jöttek, már erős láza volt.

Orvost hivaltak, ki a beteget megvizsgálván, kijelenté, hogy a baj jelentéktelen és csillapítást rendelt. Az öreg az orvos megnyugtatására hazament. Ede beteg neje mellett maradt. Lázában kiejtett szavai tűszúrásként érték szivét.

— Édes Hilda ... te hütelen ... el vagyok veszve . . . Ede ... oh én szerencsétlen, Így beszélt lázas álmában Dóra.

Másnap reggel megújult erővel ébredt föl.

Férje ágya mellett ült és kezét forró csókokkal halmozá.

— Halljad Dóra, valami fontos dologról akarok veled beszélni, bármely szomorú is, de nyilatkoznom kell.

— Ugy-e el kell válnunk? — mondá Dóra fuldokolva.

Gyermek, hát még mindig félre beszélsz? Ezzel üterét tapintá.

Tudom mi izgatott fel úgy, — mondá a férj.

— Te tudod ? Oh én szerencsétlen !

— De mielőtt elitélsz, — szólt a férj, — halljad vallomásomat. Először is köszönöm, hogy apád előtt nyilatkoztál és kíméltél. Mintegy két évvel ezelőtt, hogy egyhangú életemet érdekesebbé tegyem, arra a tréfára vetemedtem, hogy egy hirdetést bocsássák ki, mely

pélyeket, melyből 680 frt tiszta jövedelme maradt az egyletnek — Jakahffy Károlyné halála fölött pedig meleg részvétét nyilvánította és jegyzőkönyvébe foglaltatta a boldogult lelkes működésének emlékét. Az egylet régi kipróbált tisztikara ezúttal is megmaradt, csakis az egyleti igazgató személyében történt változás s a Váczról távozott Krenedits Matild helyébe egyhangúlag dr. Freysinger Lajosnét választotta e tisztre a közgyűlés. A választmányba özv. Bencze Györgyné és dr.

Krnó Péterné lön újonnan beválasztva. Az egylet különben ez idén tölti be negyedszázados pályafutását, melyet nagyobb szabású ünnepélylyel készül megülni alakulása évfordulóján, mely ünnepély egyúttal az egylet lelkes elnöke, özv. Benkáir Dénesné 25 éves elnök működésének is jubileuma lesz.

. = uj kamarás. A király ő Felsége hernád-vé- csei és hajnácskeői Vécsey István báró a váczi 6. hon- véd-huszárezredbeli tartalékos főhadnagynak a kamarási méltóságot adományozta.

= Tűz. Tegnap reggel viradóra a Glarisse-major egyik melléképületében tűz ütött ki, de a gyorsan megjelent Saxlehner-féle gyári tűzoltóknak sikerült a romboló elemet megfékezni, miben az épület bádog fedele is előnyükre szolgált.

= Uj háztulajdonosok. Keiner Ignácz megvette a váczi ipar- és kereskedelmi hitelintézet tulajdonát képező Lienert-féle házat; Fleischmann Nándor a polgármester tulajdonát képező Bolgár-féle házat.

= Közgyűlés. A Páli sz. Vincze Kgylet közgyűlése jövő vasárnap fog megtartatni a kath. leányiskola nagytermében.

= Gyászjelentés. Őszinte részvéttelvettük a következő gyászjelentést: Nánássy Dezső m. kir. hon- védhuszár-százados a maga és fiai Dezső, György, Nándor és István nevében, úgy özv. Hoitsy Sándorné szül. Csernyus Ida, valamint özv. Nánássy Mihályné szül. Csernyus Amália nevében mélyen lesújtott szívvel jelenti forrón szeretett felesége, — illetőleg édes anyja,

— leánya, — menyének kiskarandi Nánássy Dezsőné é szül. domályosi Hoitsy Izabellának folyó évi márczius ? hó 25-én éjjel 10 óra 30 perczkor, életének 33-ik, boldog házasságuk 8-ik évében rövid szenvedés után r bekövetkezett, halálát. A boldogult földi maradványai i folyó hó 27-én délután 5 órakor a róni. kath. anya- szentegyház szertartásai szerint Váczon leendnek beszentelve, és f. hó 28-án délután 4 órakor Pilisen örök A nyugalomra eltemetve. — Az engesztelő szentmiseáldozat pedig az egek Urának f. hó 29-én délelőtt ) 10 órakor fog Váczon és Irsán bemutattatni. Vácz,

1892. évi márczius hó 26-án. Az örök világosság fé- nyeskedjék neki!

— A váczi izr. status-quo hitközségnek e hó

21-dikén Reiser Béla elnöklete alatt tartott közgyűlésen, elnökké Grünhut Dávid lett megválasztva.

= Városi közgyűlés tartatott múlt vasárnap Gajáry Géza polgármester elnöklete alatt. A tárgyso- -i rozat első pontja értelmében, mely szerint a megye elrendeli, hogy a városi szabályrendeletek átdolgoztas- -a sanak, a régi szabályrendetek határoztalak felküldetni.

A polgármesteri előterjesztésben foglalt tervek a pénz- -5 ügyi viszonyok tekintetbe vételével foganatositandóknak mondattak ki. Ő felsége arczképének a megyeház részére eszközlendő lefestése költségeire a közgyűlés 20 V frtot szavazott meg. A felvidéki Ínségesek részére a közgyűlés határozata szerint a városi hatóság könyör-- i adományokat fog gyűjteni. Panuschka János, Leichtnei 19 Miksa, Ottó József, Menzyk Gyula a város községi kötelékébe leendő felvételűk iránt benyújtott kérvényeik Ji fölött kedvezően határozott a közgyűlés. A többi tanácsi előterjesztések egyszerűen tudomásul vétettek.

= Jótékonyság. Dr. Rohicsek József budapesti ügyvéd és dukai földbirtokos neje múlt évben elhalt fii egyetlen leánya Ilonka emlékére 10 frtot küldött a b váczi nőegyletnek, Elismerő köszönet a szives adományért!

szerint egy művelt leánynyal levelezésbe bocsátkozni in óhajtanék. Az érkezett levelek közül legjobban tetszett egy, melyre „Hilda“ aláírás volt jegyezve.

Dóra figyelmes lett.

— Ede, te ... te !

— Hallgass csak tovább Dórám! Én és Hilda leveleztünk. Oly szellemes, oly megható volt irálya, hogy azon illúzióban ringatóztam: „e nő számodra van teremtve, ti együvé illetek.“ De sohase láttuk egymást. .la. Hogy utolsó levelem, melyet neki irtani, miként juthatott a herbáriumba, azt meg nem foghatom.

— De én . . . Bogumil . . . ujongott Dóra nyakába borulva . . .

— Hogyan Dórám ! hát te voltál ?

— Én voltam Hilda, a te plátói barátnőd. Utolsó öal leveledet elrejtve akartam olvasni! A papa dolgozó- szobájába mentem, de ő meglepett és én ijedtemben.

a levelet a legközelebb fekvő herbáriumban rejtettem, melyet azután a papa a többihez zárt és én többé nem láthattam. Ezért volt ellenzésem, hogy a herbárium áthozattassék és a vágyam midőn már itt volt, annak közelében lenni.

Még soká nevettek együtt a tréfán. Ede elbeszélte neki ama hiedelmet, hogy a levelet tán nem küldte el és szórakozottságában valamely virágszáritó lapba tette. Egyszerre azonban komoly lett.

De mond csak kedves Dórám. Te nem értesz semmit a természetrajzhoz és mégis egyszer, midőn neked tréfából azt. irtain, hogy szalamandráim nagyon kínoznak, oly nagyszerű értekezletet írtál nekem e tárgyról, mely egészen az én eszmém szerint szólt.

— Tudod kedvesem, azt a „Magyar Lexikon“-ból irtain ki.

— Hahaha! — nevetett Ede, — ez gyönyörű tréfa, az én czikkemet. Írtad le.

Ede Dóráját ezentúl is úgy szerette, mint szalamandráit.