Váczi Közlöny, 1892 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1892-02-21 / 8. szám

úgyis edzett — fürge lábainak köszönheti, hogy egykét nyakába zúduló hógolyó árán megmenekült a szomorúbb kimenetelű eldöngetéstől.

— Párt vacsora. Majthényi István országgyűlési képviselő tiszteletére e hó 13-án a Curia-szál- lóban társas vacsorát rendeztek a váczi választók. A köszöntők sorát Kemény Gusztáv főszolgabíró kezdette meg, utánna Rudnyánszky László, Vörös Károly, dr. Csányi János, dr. Kiss József, dr. Freysinger Lajos, Csereklye István és Ivurdy Bálint mondottak tósztokat. A kedélyes mulatságnak csak az éjfél vetett végett.

— Talált hulla. Folyó hó 17-én reggel a Nagysörháznak Dunára nyíló lépcsőzetes ajtaja mellett egy rongyokba burkolt korai szülött teteme megfagyva találtatott. A szívtelen anyát erélyesen nyomozza a rendőrség.

— A vallásosság ápolására a hadseregben a közös hadügyminiszter a csapatparancsnokoknak külön rendeletet adott ki. A Reichswer czimü katonai lap szerint ezen fontos intézkedései a következők : A tisztikar köteles a katonai lelkészeket támogatni, ha ezek most a téli hónapokban, mikor a kaszárnyákban kevés a dolog, gyakrabban vallásos oktatásban akarják részesíteni a legénységet, különösen az ujonezokat. Az összes parancsnokságot figyelmeztette a szolgálati szabályzat ama pontjára, mely elrendeli, hogy a csapatokat legalább havonkint egyszer templomba kell vezetni, mindenkit a maga templomába. Egyszersmind megrótta a tiszteket azért, hogy némelyek a templomban való viselkedésükkel megütközést keltenek. Végre hangsúlyozta, hogy a tisztikar hasson oda, hogy a legénység a böjti tánczmulatságokat lehetőleg kerülje.

= A „Központi Kávéházat“ Horvát Imre vette bérbe, ki a Curia szállóban huzamosb ideig mint főpinezér működött.

— A gabnapiaczról. Budepcstről Írják lapunknak. hogy a lanyha időjárás és hajózás megnyitása folytán, az összes gabna nemüekben némi árcsökkenés állott be, daczára annak, hogy a külföldi árupiaczok aránylag elég szilárdak és Amerikából is a készletek gyors apadását jelentik. Szerencse, hogy a lisztüzlet menete kielégítő és ez alapon a malmok szilárdabban vannak hangolva, mint az eladók. Általában az a nézet uralkodik, hogy az árak javulása, tekintettel csekély belföldi készleteinkre, nem késhetik soká. A lanyha irányzat folytán uj tengeri ára is mintegy tiz krral olcsóbbodott.

= Üzleti számlák bélyege. A pénzügyi közigazgatási bíróság közelebb egy konkret eset alkalmából kimondta, hogy a bélyeg a számlának első lapjára akként ragasztandó, hogy a bélyeg alsó szélét a számla első tételével lehessen keresztül Írni. Más helyen és más módon alkalmazott bélyeg nem létezőnek tekintendő.

= A magyar hírlapirodalom statisztikája.

Magyarországon ez időszerint 863 hírlap jelen meg. Ezekből tisztán magyar nyelvű 676 (31-gyei több, mint a múlt év elején), a melyeknek előfizetési ara 2721 frt 60 kr. — Magyar napilap jelenleg 26 van. Magyar nyelvű legtöbb lap van Budapesten (323); második helyen áll Győr (11), a harmadik Debreczen (9 lappal). Minden 10905 magyarul beszélő egyénre esik egy magyar hírlap.

= Az aszódi Polgári-kör e héten saját könyvtára javára tánczvigalmat rendezett, a melyre számosán jelentek meg. A tánczestély igen vígan folyt le egész hajnali órákig. A könyvtár javára is szép összeg jött be. A vendégkoszorúban ott voltak: Némedy Béláné, Bur- sics Lajos, Poos Andrásné, Sávéi Lajosné, Sipka Já- nosné, Bencsók Jánosné, Horváth Istvánná, Szeitleben Dánielné, Urbán Pálné, Tér Mihályné. Továbbá Farkas Irma, Kurós Vilma és Irma, Poos Erzsiké és Irma, Hegedűs Ilonka, Némedy Juliska, Horváth Mari, Kon- csek Gizella, Majoros Ilona, Szajtlében Vilma, Fajcr- mann Giza, Körmöczky Irma, Graner Julia, Csapp Gizella és Irma, Zekál Irén, Krenkó Erzsi kisasszonyok.

= A múlt év aprópénze. A hivatos adatok szerint a múlt év végéig összesen forgalomban volt 12.721,056 forint váltópénz, melyből 11.100,000 forint ezüst, 1.622,056 forint pedig rézpénz volt. Forgalomban volt 28.574.718 drb. 20 kros. 53.050,564 drb. 10 kros, 3.099,298 drb. 4 kros, 148.608,466 drb. egy krajezáros és 2.400,000 drb. félkrajczáros.

= Milyen lesz az uj forint? Ez a kérdés, másodsorban pedig lesz-c egyáltalában uj forint, élénken foglalkoztatja mindazokat, kik a valutarendezés fontos ügye iránt érdeklődnek. Mint a rendesen jól értesült „Kereskedők Lapja“ Írja, a két kormányban meg van a hajlandóság arra nézve, hogy a forint a valutarendezése után is fenntartassék, mert ez meg- könnyiti az átszámítást; a pénzügyminiszterek azonban annak szükséges voltáról is meg vannak győződve, hogy a forintnál Msebb pénzt is megkíván a forgalom, mely bizonyos tekintetben a takarékosságot is elősegítené. A pénzegység marad tehát a forint, de lesz fél- forintosunk is, mely bizonyára uj elnevezést nyer.

= A nyitra éa baramegyei gazdasági egyesületek által rendezett érsekujvári nemzetközi nagy lóvásár, mely a múlt évben már csaknem oly terjedelmű volt, mint, a hires győri vásár, a f. évben mint a tavalyi hirdetményekben közölve lett, május első hétfőjén vagyis ugyanazon hó 2-ik napján tar- tatik meg. A nagy vásár előtti napon vasárnap május 1-én d. u. 3 órakor, elővásár és ügetőverseny tartatik. Érsekujvárott mintegy ezer ló számára vannak a kényelmes istállók, az idegenek pedig jutányos és tisztességes lakásokat kaphatnak. Ezek iránt a legkészségesebben fogad el előjegyzéseket és nyújt felvilágosításokat a városi rendőrkapitányi hivatal Érsekújváron.

=■ Fekete, fehér és színes selymeket méterenként 45 krtól 10 frt 05 krig sima és mintázott mintegy 240 különböző fajta és 2000 különböző színben szállít, megrendelt egyes öltönyökre, vagy végekben is póstabér- és vámmentesen Ilcinicbcrg

(cs. kir. udvari szállító) sely emgyára Zürichben. Minták postafordultával küldetnek. Svájczba czimzett levelekre 10 kros bélyeg ragasztandó. (1)

Közgazdaság.

Forgassuk-e a homoktalajokat.*)

Midőn a homoktalajok forgatásáról van szó, első pillanatra visszásnak tűnik fel az, hogy miért is kell az amúgy is laza, omlékony homokot forgatni? hisz ezen munka a szőlőtelepítés előmunkálatai közt amúgy is a legdrágább. Mennyivel könnyebben, olcsóbban menne a telepítés, ha egyszerűen szántással is lehetne boldogulni? Hát mindenesetre igen szép dolog lenne az, ha ilyen csekély fáradsággal is lehetne szép homoki szőlőt beállítani; de én úgy vagyok meggyőződve, hogy ezt az eljárást csak igen kivételes talajvisszonyok közt lehet a siker reményével alkalmazni. Ótt, a hol a homoktalaj nem egészen sovány (futó) quarcz-homok, a hol durvább szemcséjű és lapályosabb fekvésű; jó szántásba is lehet ugyan szőlőt ültetni, a vesszők megerednek, a tőkék egy darabig teremni is fognak ; de egy körülmény van, mely a nem forgatott homokba ültetett szőlő egész életét megkeseríti s ez az, hogy az ily szőlő termőképessége bizonyos idő múlva csökkenni kezd, sőt fel is mondja a szolgálatot. És ez akkor következik be, a midőn a gyökerek a mélyebb rétegeket kénytelenek felkeresni, de forgatatlan, keményebb, meddő homokot találva, a gyökerek fejlődése nem képes a tőke korához mert tenyészettel lépést tartani, vagyis más szóval a táplálkozás megzavartatik. S most következik be annak szükségessége, hogy a tőkét ledöntsék, vagyis annak hajtásaiból, vesszőjéből uj gyökereket neveljünk, melyek a táplálkozást felújítván, a tőke ismét teremni fog, -— de megint csak egy darabig. S mit tettünk most tulajdonképpen?! a döntés alkalmával megforgattuk a talajt, bár kissé elkésve.

Erre nézve döntő bizonyítékul szolgál a forgatott homokban nevelt és gondosan kiásott tőke gyökérzetének összehasonlítása a nem forgatott, vagy csak szántott homokban nevelt tőke gyökerével.

A nem forgatott homokban többnyire csak a felsőbb gyökerek fejlődnek erősebben azon mélységig a meddig a homok szántva s később munkálva van. Ez pedig az alsó gyökerek rovására történik ; s az ily tőke semmi esetre sem versenyezhet az olyannal, melynek talpgyökerei erőteljesek.

Lássuk már most a forgatás előnyeit. A sovány quarezhomoknak felső szélhordta rétege a légköri tényezők behatása alatt folyton elmállásnak van kitéve, s ezáltal termékenyebbé válik. Holott a mélyebb rétegekben (60—80 cmnyire) levő homok meddőbb és keményebb, főleg finom szemcséjű homokoknál, a hol a szemcsék egymáshoz tapadása (cohaesió) sokkal nagyobb. Ha már most a felsőbb termékenyebb homokot lefordítjuk, azzal elmállott, tápdusabb homokot adtunk a fejlődő fiatal tőke gyökérzetének.

A rigolozás legnagyobb előnyét főleg abban találom, hogy a tőke talpgyökerei kellőleg kifejlődhetnek, terjeszkedhetnek és megerősödhetnek, s ez a tőke élet- képességére, termékenységére s főleg a tőke életének időtartamára döntő befolyással van. Erőtelyes gyökérzet csak forgatott homokban fejlődhetik.

S e részben tapasztalatból mondhatom, hogy a különben faji tulajdonságuknál^ fogva gyengébb növésű fajok is, rigolozott homokban erőteljesebb gyökérzetet nevelnek.

Az igy nevelt szőlő rendes megmunkálás s megfelelő trágyázás mellett évtizedeken át folyton jó termő erőben tartható, s a döntés szükségessége csak akkor következik be, ha itt-ott a hiányokat pótolni kell, vagy ha pl. az egész szőlőt felújítani, esetleg ojtás utján e fajt átalakítani akarjuk. De ily esetben is sokkal helyesebb szőlőnket több részletre osztani s 25—30 év lételtével egy-egy ily részletet teljesen kiirtani, egy évig pihentetni s azután újból forgatva s trágyázva beültetni.

A forgatásnak további nagy előnye az is, hogy a homok nedvességét sokkal jobban tartja meg, a szárazságot ennélfogva jobban tűri, a mi nem csekély fontosságú a mi száraz és forró nyári időjárásunkkal szemben. Tapasztalati tény az, hogy a forgatott homok sokkal jobban képes a nedvességet az altalajból felvenni, mint a nem forgatott homok, elannyira, hogy a nem rigolozott homok, — ha pl. némi gyeppel is van borítva, nyáron át, midőn az altalaj viz is leszáll, —- sokszor 60—70 cm mélyen teljesen kiszárad Egyetlen ily eset képes lenne a nem forgatott homokba ültetett szőlőt, főleg fiatal korában annyira visszavetni tenyészetében és fejlődésében, hogy azt csak nagy nehezen heverhetné ki.

Az teljesen téves nézet, hogy a forgatott homok csak a második évben alkalmas az ültetésre, mert addig sokat ülepszik, valamint az is, hogy a forgatott homokban a tőke nem áll eléggé szilárdan. Az őszszel forgatott homok tavaszig, ápril-májusig megülepszik annyira, hogy ültetésre teljesen alkalmas, ezt már a tapasztalat igazolta. A tőke pedig forgatott homokon erőteljesebb gyökereket nevelvén, természetszerűleg szilárdabban is fog állani.

A mi a forgatás mélységét illeti, erre nézve a tapasztalati adatok alapján ki lehet mondani, miszerint a 70—80 cm. mélyen való fordítás a legtöbb esetben teljesen elegendő. Ültetésre pedig legalkalmasabb az 50 cm. hosszú vessző. Erre nézve a kecskeméti állami Miklóstelepen tett kísérletekből, s a különböző hosszúságú vesszőkből nevelt s gondosan kiásott különböző korú tőkék minden kétséget kizárólag igazolták, hogy a legszebb és legerőteljesebb gyökér a 40—50 cm. hosszú vesszőből nevelt tőkénél fejlődött, az ennél hosszabb vesszőknél tehát 60 egész 100 cmterig a gyökér fokozatosan silányabb volt.

*A »Borászati Lapok« f. é. 7. számából.

A forgatás tehát legfontosabb mivelete az okszerű homoki szőlőtelepítésnek, mely az általa elért jó eredménynyel bőven kárpótolja a reá fordított költséget és munkát. Koritsánszky.

Irodalom és zene.

= Uj napilap. A fővárosban újév előtt, mint tudva van, »Magyar Újság« czimmel dr. Fenyvessy Ferencz orsz. képviselő tulajdonában uj politikai és közgazdasági napilap indult meg. Elő fizetési ára 12 frt. Arról értesülünk, hogy a »Magyar Újság« úgy mint a többi hasonló alakú napilapok, daezára olcsóbb áránák, szintén 1G oldalnyi gazdag tartalommal jelenik meg. A lap tar talma ép oly érdekes, mint változatos, rovatai kifogástalanok, szépirodalmi része a legszellemesebb Írókat gyűjti maga körül, azonkívül két rendkívül érdekes regényt közöl, egy előkelő úri hölgytől pedig hetenkint állandó és illustrált divattudositást hoz. Ajánljuk e lapot olvasóinknak, annál inkább, mert fél és egész éves előfizetőinek még az az előnyük is van, hogy a »Magyar Ujságc-nak 7 milliónyi nyereménynyel kecsegtető kél sorsjegycsoportjára játszhatnak.

= ‘Az egészséges és beteg gyomor.« Irta dr. Uséri János a gyomor és bélbántalmak külön orvosa Budapesten. Örömmel üdvözöljük ezt a szép és hasznos könyvet, melylyel a szerző valóban nagy szolgálatot tett a töméntelen sok gyomor betegnek széles e hazában. Mert bizony népszerű orvosi könyv, melyből a nagy közönség oktatást és tanácsot meríthetne, nálunk eddig nem volt, és már ezért is tartozunk neki elismerésünkkel. Dr. Uséri János, a hírneves gyomorspecziálista orvos, e könyvében könnyen érthető és valódi népszerű modorban nyujtá e specziális téren szerzett bő tapasztalatait. Az első részben az egészséges gyomorról szól, ’oktat bennünket hogyan együnk, mit együnk és mennyit együnk. A második részben tárgyalja a beteg gyomor általános étrendjét, miképen, mit és mennyit egyék a gyomorbeteg, ad többféle étlapot, végre leírja az egyes gyomorbetegsé geket és a hozzájuk való különös diétát. És ez mind oly humoros, és vonzó stílusban van megírva, hogy nemcsak a beteg, de az egészséges ember is élvezettel fogja olvasni. Legmelegebben ajánlhatjuk tehát minden gyomorbetegnek a szerzőt, mint kitűnő speczialista orvost, valamint könyvét is, mely Budapesten, a Grill Károly cs. és kir. udv. könyvkereskedő czégnél jelent meg. Ara fűzve 80 kr., díszes kötésben l frt 20 kr. 1 frt, illetve 1 frt 40 krnak postautalványoni beküldése esetén a Grill ezég ajánlott kötés alatt küldi meg a munkát.

= Vaszary Kolos herczegprimás arczképét közli a »Ma gyár Géniusz« legújabb száma azon alkalomból hogy a prímás székhelyére költözött. — A rendkívül fénynyel kiállított képes lapot e héten még igen sok nevezetes közlemény teszi érdekessé, így Széli Kálmán nyilatkozata foglaltatik benne, hogy miért nem fogadta el a képviselőházi elnökség tisztségét, ugyancsak nyilatkozata egy magas rángd katonatisztnek, hogy mi a nézete azokról a katonai brutalitásokról, melyekről az utóbbi időben annyit beszéltek. Érdekes közlemények a Vaszary Kolosról szólók, mert eddig egészen ismeretlen uj adatokat tartalmaznak a prímásról. — A csodaszép lap egész tartalma különben a következő : Vaszary Kolos herczegprimás (kép). — Hétről-hétre. — Három a táncz, Szalóczy Bertalan elbeszélése (képekkel). — Bolgár szépség (kép). — A bűnbánó palócz, Temérdek költeménye (képpel). — Vaszary Kolos székfoglalása. — Vaszary Kolos életrajza. — Vaszary Kolos szülei, irta Vaszary Mihály. — Vaszary Kolos mint gazda. — A prímás vérrokonai. — Kedves utitárs (kép). — Szeretlek, Hevesi József elbeszélése. — Egy emlékirat története, irta Aponyi Lajos (vége). — Egyedül, Guy de Man passant rajza, (a szerző arczképével). — »Fejedelem« (hangjegy) részlet »A kis molnárné« czimü operettéből. - - Mária Valéria főherczegnő keresztelője (kép). — Egy hires rendelet (Interwiew) — Udvari hírek. — Lumniczer Sándorról (képpel). — Színház. — Irodalom. — Hogy szakadt el a kis Janika vasárnapi nadrágja? íkép). — Talányok. Szerkesztői üzenetek.

= Az »Eiet» 2-ik száma érdekfeszítő tartalommal jelent meg. György Endre »Szólásszabadsága képviselő házban» czírnen kitűnő czikket ír a klotür ellen. Ötvös Silbestein Adolf dr. folytatja «A jövő vallása» czírnen megkezdett, magas színvonalon álló, népszerű bölcsészeti értekezését. Szomaházy István, a jeles novellaíró, «Csak férfiasán!» czimü elbeszélést ad, mely után következik egy időszerű, vonzón megirt cikk Domokos Illéstől, «Guy de Maupassantról,» a most annyit emlegetett híres francia íróról. Radó Antal dr. befejezi az Ariosto-féle «Hűség próbájá»-nak mesteri fordítását. Palágyi Lajos «Rám törtek» címen gyönyörű költeményt, — Pápay Károly dr., az ismert kitűnő ethnografus és utazó igen nagyérdemű leírást nyújt «Egy orosz falu és szám- üzöttei» címen, a szibériai számüzöttek dolgairól, melyeket a helyszínén figyelt meg. Demolins E. francia Írótól a »Szocializmuz« című cikk folytatása van a füzetben. Az Irodalom és Művészet cimü rovat többi közt. H. A. (Herrmann Antal dr.) tollából a «hazai népvizsgáló irodalomról,» továbbá Rákosy V. új könyvéről (Rejtett fészkek) s a »Magyar Géniuszról« stb. közöl nagyérdekü ismertetéseket. A Színház rovatban két önálló bírálat, a Képzőművészetben »Egy kis helyreigazítás« czimén Kacziány Ödön ismert festőnktől érdekes czikk van A Közgazdaság rovat »Vasúti politikánk« c. főczikkét, Sármay József dr. fővárosi ügyvéd irta s nagy tárgyilagosság mellett kiváló szakértelem jellemzi. A négy lapra terjedő Szemle lebilincsel vonzó tartalmával, ügyes apróságaival. Ebben különösen a nőkérdésre vonatkozó közlések nagy figyelemre méltók. — Látni való, hogy az »Élet« irodalmi színvonal, érdekesség és aktualitás tekintetében hasonlithatlanul felette áll összes ilynemű folyóiratainknak, jóllehet olcsóbb valamennyinél. (Ára negyedévre csak 1 frt 50 kr., félévre 3 frt, egész évre 6 frt, Egyes szám : 25 kr. Megrendelhető : Budapest, Árpád-utcza 6.)

Szerkesztői üzenetek.

— K. I. Ödön úrnak. Szívesen látjuk munkatársaink között A beküldött czikkek inkább szaklapba valók s ezért nem közöljük. Kérünk mást. — K. M. J. úrnak Újpest. Kérünk tárczánk számára valamit

Laptulajdonos és felelős szerkeszti: Varázséji Gusztáv. H X R D E T El S E K.