Váczi Közlöny, 1892 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1892-01-03 / 1. szám

Bizony, úgy történt, beszélő nekem Laczi barátom keserűen, azóta sem farsangoltam, ha mulatni akarok, mulatok, amidőn körülményeim megengedik, de hogy én azt, oly időhöz kössem, amihez életemnek ily fáj­dalmas emlékei fűződnek, no azt már nem teszem ! Lehetséges hogy mások is igy gondolkoznak, de én nem. A farsangot egy hosszas találkának tartom, hol úgy a delnő, mint a lovagja pontosan megjelennek és a mama beleegyezésével, de sokszor utólagos jóvá­hagyásával, tehát felsőbb engedély mellett elmulatnak. Kérem én csak a kis aranyos mamájáról beszé­lek, mert ő a védnöke és felelős minisztere felnevelt leányának, az ő szemefényének. Aggódó figyelemmel kiséri leányának minden moz­dulatát, örömében könnyes szemekkel osztozik s a mellett leányának mozdulataira és ruhájának ránezaira felügyel. A lovag mamája, ha ugyan leánya nincsen, egészen más vérmérsékletű. Nem hálózik, inkább há­lózó fia gallérjának és kézelőjének kifogástalan hófe­hérré tételére ügyel fel, és csendes passzivitással meg­adja magát sorsának. Ugyan érdeméül lehetne betudni, hogy egy „lo­vagnak“ mamája, de itt kénytelen vagyok megjegyezni, hogy ezen kitételt általánosságban csakis a szép hang­zás végett használtam, mert mostani fiatalságunk leg­nagyobb része a helyesen értelmezett lovagiasságtól éppen olyan távol áll, mint Jeruzsálemnek királya Je­ruzsálemtől. Mert nem abban áll a lovagiasság, hogy a maga­sabb lelki miveltséggel biró gavallér a tetszelgő, nyegle frátert és hetyke fellépését majmolja, vagy a szépnem­mel szemben tanúsított és most felettébb szokásos bi­zalmaskodó tónusát kövesse, hanem higgadt és diszting- vált modora, elegáns társalgása, olvasottsága és udvari­assága által feltűnjék. Ha nagysád egy bárdolatlan fi kellemetlenkedései folytán magát sértve érzendő, ne törjön pálczát min­denki felett, hanem gondoljon kérem az ezen lapnak hasábjain is többször idézett közmondásra: „Ja Bauer das ist was anderes.“ De ki az voltaképen, a kiről még nem beszéltünk ? A papa. Ha nem csalódom, személyében szintúgy legna­gyobbrészt a farsang ellenségeit tisztelhetjük. 0 az, aki sokszor körömszakadtáig ellenzi a bálozást, de nem is csoda, mert az mindig az ő bőrére megy. 0 érzi a tövist, a mely nélkül rózsa köztudomás szerint, — nincsen. Mélyen tisztelt Papák! Tudom, hogy ellenszenvük csupán a költséges to- illetteket igénylő bálok ellen irányul, ezért a Vácz- vidéki egyetemi ifjak köre f. évi január 16-án Váczon a Curia dísztermében, nem bált, hanem tánczestélyt rendez, melyen a tisztelt hölgyek egyszerű toilettekben leendő megjelenésre kéretnek. Ezen igen kedélyesnek ígérkező tánczestély javára csináljanak kedves családjuk körében propagandát és szerencséltessenek becses meg­jelenésükkel ! Azért a viszontlátásra! Adieu. Városi és vidéki hírek, = Boldog újévet kívánunk lapunk minden olvasójának, úgy szintén szives dolgozótár­sainknak ! = Dr. Schuster Konstantin ő nagy méltó­sága a napokban a főrendi házban nagyhatású be­szédet tartott, a melyben azt indítványozta, hogy a magyar országgyűlés szerencse-kivánatát fejezze ki az uralkodó felséges királynak. A nagy szónoki készült­séggel elmondott beszéd általános lelkesedést ébresz­tett a főrendi házban, a sajtóban és az egész magyar hazában. = Vaszary Kolos, esztergomi érsek Magyar- ország herczeg-primása f. hó 28-án búcsúzott el rend­társaitól Pannonhalmán. Nagyon valószínű, hogy ő Főméltósága az uj év első napját már Esztergomban tölti, a hova egész csendben vonul be, a mint a fölött a város polgármesterével dr. 1 felez Antallal megálla­podásra is jutottak. Az installaczió jan. közepén lesz, a mely ünnepélyen Váczról is többen vesznek részt, jelesül a prímás régi tanítványai. = Újévi tisztelgések a püspöknél. Dr. Schuster Konstantin püspökünk ő exciáját az újév beköszöntével a székesegyházi káptalan feliratban üd­vözölte. A növendékpapság pedig, élén az intézeti elöljárósággal és tanári karral, testületileg tisztelgett újév napján a kegyelmes főpásztornál, mely alkalom­mal Rózsahegyi Gyula szentszéki ülnök s papneveldéi lelkiigazgató tolmácsolta a megjelentek érzelmeit, s hálás köszönetét mondván ő exciájának atyai szere; tétéért, az ég áldását kóré a szeretett főpásztorra. 0 nagyméltósága kegyesen fogadta a jókivánatokat, s áldást adott a jelenvoltakra. — A többi tisztelgők a püspöki palotában kitett Ívre jegyezték fel neveiket. = A székesegyházban karácsony ünnepén püspökünk ő exciája pontifikáit, s a szentmise végez­tével pápai áldásban részesítette a jelenvolt. híveket. A szentbeszédet I jhelyi István kanonok-plébános I á r­totta. — Az év utolsó napján az úgynevezett ó-áldást dr. Virter Lajos nagyprépost tartá, előzőleg pedig dr. Miltényi Gyula, kanonok papneveldéi igazgató prédikál t. = Ugyházmegyei hírek. Az Ormay Antal plébános elhunyta következtében elárvult rétsági plé­bánia ideigl. vezetésével Moys Ernő szedi káplán bíza­tott. meg. Kápláni minőségben küldettek: Zámhó Dezső Uj.szuszra, Polakovits Mihály Tápió-Szelére, Krause Ferenc/, N. Abonyba. = f Ormay Antal nógrádi alesperes, rétsági plébános, a Ferencz-József-rend lovagja, Nógrádmegye bizottsági tagja decz. 28-án, élte 70-ik, papsága 46-ik évében elhunyt Rútságon. Elhuny tárói a kerületi pap­ág gyászjelentést adott ki. Temetése decz. 31-én dél­előtt ment végbe. A beszerhelési szertartást Jung Já­nos apát-kanonok végezte a kerületi papság segédlete s a község és vidék lakosságának osztatlan részvéte j mellett. R. i. p. = Az országgyűlési képviselőválasztá­sok előkészületei lanyhán folynak. Majthényi István volt képviselőnk ellen komolyan eddig nem emleget­nek senkit, bár nincs benne lehetetlenség, hogy a szabadelvű párt is tömörül és jelöltet állít. Az ország­gyűlést ő Felsége jan. 5-én rekeszti be s a választások jan. 26-tól kezdve febr. 5-ikéig fognak tartani, tehát rövid tiz nap alatt. — Hymen. Balogh Ferenc/ kántor-tanitó, a ki öt évig működött városunkban, mely idő alatt ismerősei s a nagy közönség osztatlan szeretetét vívta ki magá­nak megnyerő modora és kitűnő (műkedvelői) játéka által, e hó 22-én eljegyezte Nagyváradon öze. Kádár Ágostonné bájos és kedves leányát ,Írónké kisasszonyt. Isten áldását kívánjuk mi is frigyükre ! = Dr. Lutter Nándor, a kogyestanitórend kormánytanácsosa rövid betegeskedés után Budapes­ten meghalt. Dr. Lutter nógrád-megyei születésű, jeles tan férfin volt, s csak 71 évet, élt, fiatal korában a váczi rend-háznak is volt tagja, dr. Argenti Dömének mindvégig meghitt barátja s csak a napokban is fel­jegyeztette magát arra az Ívre, a kik dr. Argenti Döme kir. tan. állapota felül Budapesten, az oroszlány-gyógy­szertárban kérdezősködni szoktak. = A pestvidéki királyi törvényszék feloszlatása talán egy községnek se okozott annyi aggodalmat mint a szomszédos Visegrádnak! — a visegrádiakat ugyanis a szent-endrei járásbírósághoz osztották be, pedig ők a váczihoz szeretnének tartozni, ilt neveltetik gyermekeiket, itt fogadnak maguknak ügyvédet, ide járnak heti vásárokra, de a mi fő egy ut Váczra 15 krajezárba kerül, inig Szent-Endrére menve elköltenek 4 forintot is és rendszerint egy egész napot mulasztanak. = Rose Gyula, budapesti V. kér. aljárásbiró a napokban influenzában veszélyesen megbetegedett. Mint illetékes forrásból értesülünk Rose urnák beteg­sége jobbra fordult s nyugodtan aludt­= Piufsich Lajos öngyilkossága. Újév nap­jának délelőttjén az egész várost bejárta a hir, hogy Pinfsich Lajos, váczi gazdag földbirtokos, az első hazai takarékpénztár főpénztárosa a „Glarisse házá“-ban meg­lőtte magát. A hir valóságát! csakhamar megerősítő a hivatalos vizsgálat, melyet Emerich Lajos város rendőr- kapitány eszközölt. Piufsich Lajos még valószínűleg az éjféli órákban követte el végzetes tettét, mert reggel, midőn megtalálták őt halva szobájában, már egészen meg volt merevedve. íróasztalán több levelet találtak, melyekből kitűnt, hogy öngyilkosságának okát pénza­varok idézték elé. Holt testét Budapestre szállítják s ott temetik el. Az első hazai takarékpénztárnál mint beszélik — a tegnap megejtett vizsgálat folytán kitűnt, hogy a pénztárból 1,068,925 frt, összeg hiányzik. = Az influenza, vagy orosz nátha, ezen kelle­metlen s leverő betegség, városunkban járványszerüleg fellépett. Szeri-száma nincs azoknak, kiket az utóbbi napokban meglepett, kik közül némelyek már kilábol- tak belőle, mások azonban napok óta szenvednek miatta. Az esetek általában enyhébb lefolyásunk, bár a hamaros felgyógyulásnak a lanyha időjárás határo­zott ellensége. A difieritisz városunkban megszűntnek tekinthető. = Halálozás. G-enzor Johanna, Genzor József fegy intézeti lelkész nővére f. hó 1-én elhunyt. Teme­tése tegnap délután ment végbe. Ny. b. ! — A váczi muzeum részére Sembery István né úrhölgy egy 1721 -ik évben megjelent Erhardt Gáspár- féle német imakönyvet ajándékozott. —- Köszönet. Kuharik Ferencz dukai kántor-ta­nitó a szülők nevében köszönetét mond dr. Eolncsek Józsefné úrnőnek, hogy szegényebb sorsú iskolás gyer­mekeket több rendbeli ruhaneművel kegyeskedett ellátni.- Az újévi üdvözletek megváltása czimén Jlritz Béla, lapunk egyik főmunkatársa a szent Vineze- egyletnek 1 irtot, a kis váczi földmi vesék temetkezési egyletének 1 frtot s az izraelita betegsegélyző egylet­nek I frtot adományozott. = Karácsonyest a siketnémáknál. A sikel- néma intézetben is a szokásos módon ünnepelték meg a karácsony estéjét. Esti 7 órakor vette kezdetét a képletek bemutatása, melyben az intézeti növendékeknek egy része megható módon szerepelt. 1-ső kép volt, mi­dőn az angyal figyelmeztette a pásztorokat a betlehemi csillag megjelenésére; 2-dik kép volt a kisded Jézus születése; 3-dik kép volt pedig a kisdednek a bölcsek általi imádása. Mindezek értelmét Fivár Ignácz kegyes­rendi áldozópap, az intézet hittanára magyarázta meg odaadó lelkesedés és bensőséggel, melyet a gyermekek által elmondott imával fejezett be. Ezt követte álltán a minden egyes gyermek részére vásárolt ajándék kiosztása a tanári kar által Vida Vilmos h. igazgató tapintatos felügyelete alatt, s hogy mily örömei szer­zett nekik különösen a korcsolyák kiosztása azt csak az tudhatja, ki annak másnap az intézet torna kertjében jó eleve készített nagy korcsolya-pályán ta­núja lehetett, s az bizonyára azt a meggyőződést is menthette, hogy az intézet vezetése legjobb kezekbe van letéve. De midőn ezt a legnagyobb készséggel el­ismerjük, nem mulaszthatjuk el Bartók Lajos intézeti rajztanár kiváló ügyességét is a képletek festése körül dicsérni. — Halálozás. Nyáry Imre, fegyházi írnok, decz. hó 30-án életének 25. évében elhunyt. Temetése nagy részvét mellett jan. 1-én ment végbe. Ny. b.! — Jótékonyság. Karácsony alkalmából dr. Virter Lajos nagyprépost a váczi jótékony nőegylet pénz­tárát 25 frt, adománynyal lepte meg. Az egylet újév napján küldöttségileg köszönte meg a nemes lelkű ajándékot, azonkívül ezennel a nyilvánosság előtt is köszönetét mond érette. Ugyanez alkalommal elisme­rőleg említjük fel, hogy Blázsovits János ezukrász az idén is 100 db különféle süteményt ajándékozott a nőegylet karácsonyfájára, melyért szintén köszönetét szavaz részére nőegyletünk. — Korcsolya egyletünk ma, 3-án délelőtt 11 órakor tartja alakuló közgyűlését a városház ta­nácstermében. Figyelmeztetjük reá a korcsolya nemes sportjának minden barátját, ne hogy a mai közgyűlés is olyan legyen, mint tiz év óta minden előde, melyen mindig csak az elnök és pénztárnok jelent meg és más senki. — Az esti vonat ügye. Vitt Manó, a váez- vidéki népbank igazgatójától a következő sorokat kap­tuk : „A löbb polgár által aláirt kérvényre, hogy d. u. 5 óra 20 perez és este 9 óra 55 perez között egy vonat menesztessék, Budapestről—Váczra. a következő végzést, kaptuk a nagyméltóságu m. kir. kereskedelemügyi mi­niszter úrjtól: Egy Budapestről—Váczra este 7 órakor közlekedő vonat bevezetése mellett, az ellenkező irány- lói ugyancsak egy megfelelő vonat szintén bevezetendő lenne. Ezen vonat minthogy az 5. sz. gyorsvonat Vácz­ról este 8 óra 37 perczkor indul, csak azután tehát este 9 óra körül volna Váczról elindítható, az tehát éjjel 10 óra körül érvén Budapestre, a helyi utasoknak meg nem felelne és igy a költség elég fedezetet nem találna, a kérelem leljsithető nem volt“, mely végzést, van szerencsém az aláirt érdektársakkal, tudomás vétel végett — mert más nem marad hátra —- közölni. Haza­fias tisztelettel Vitt Manó, igazgató. — Nekrolog. Pertzián Vilmos polgártársunkat és családját lesújtó csapás érte, amennyiben fia Per­tu ián Béla, államvasuti hivatalnok, decz. 28-án Buda­pesten elhunyt. Temetése Váczon ment végbe az ág. ev. templomból, hol Tornyos Pál lelkész mondott a ravatal felett megható beszédet. A koporsón a követ­kező feliratú koszorúk voltak elhelyezve: Szeretett gyermekünknek — a gyászoló szülők; A jó testvér és sógornak — Irma és Józsi; Felejthetlen bátyámnak — Guszti: Szeretett unoka öcsénknek — Lajos s Béla bácsi; Budapesti személy pálya-udvar hivatalnoki kara; Igaz részvét jeléül — Trümmer család: Felejthetlen barátod — Kornél. Elhunytéról a család a következő gyászjelentést adta ki: Pertzián Vilmos és neje szü­letett Jcchlinger Erzsébet mint szülők, Pertzián Gusz­táv és Irma férjezett Lévay Józsefné mint testvérek, Lévay József mint sógor, valamint Lévay Erzsébet mint kishug a maguk és az összes rokonok nevében mély fájdalomtól sújtott szívvel jelentik szeretett felejt­hetetlen fiuk, illetve testvérük, sógora és nagybátyja Pertzián Béla m. kir. államvasuti hivatalnoknak, ez évi deczember hó 28-án, életének 25-ik évében, hosszas szenvedés után Budapesten bekövetkezett gyászos el­hunyták A boldogult hült tetemei Váczra szállíttatván, ott e hó 30-án délután 3 órakor fognak az ágostai evang. egyház szertartása szerint megáldatni és az: evang. temetőbe örök nyugalomra tétetni. Budapesten, 1891. deczember hó 28-án. Béke poraival! = Születések és halálozások 1891. évben. Az elmúlt esztendőben a felsővárosi rk. plébánia te­rületén született 187, meghalt 226 egyén az alsóvárosi plébánia területén pedig született 222, meghalt 254. A szülöttek száma mindkét plébánián összesen : 409. a meghaltaké: 480. = Gyászjelentés. Alólirottak mély fájda­lommal tudatják a legjobb apa, testvér és apósnak : Alsó-Takácsi Farkas Pálnak folyó évi deczember hó 31-én 81 éves korában, rövid szenvedés után bekö­vetkezett gyászos elhunytét. Az elhunyt drága halott­nak hült teteme 1892. évi január 2-án d. u. 2 órakor fog a helybeli felsővárosi református temetőben örök nyugalomra tétetni. Vácz, 1891. deczember 31-én. Áldás emlékének, béke hamvaira! Farkas Emil, dr. Farkas László, Farkas Mariska, Farkas István, Farkas Ilona férj. Dr. Huzella Mátyásné, Farkas Katicza férj. Hellebronth Kálmánné mint gyermeki. Farkas János, Farkas Zsófia férj. Szánthó Józsefné mint testvérei. Gsököli Mariska férj. Farkas Emilné, Sóváry 1 Ida férj. Farkas Istvánná mint menyei. Dr. Huzella Mátyás, Hellebronth Kálmán mint vejei.----- Szegény gyermekek felruházása. Mint bennünket értesítenek, múlt évi decz. 27-én a váczi statusquo izr. hitközségi népiskolánál szép ünnepély folyt le. A Malbisch Arumim egylet, melynek elnöke Deutsch Mór, az iskolába járó minden szegény figyel­meket, a váczi izr. nőegylet pedig, melynek elnöke Schneller Miksáné a leánytanulókat látta a szükséges téli ruhával. Hogy a növendékek az idén, minden előző éveknél gazdagabban megajándékoztathattak, az mind­két egylet buzgó elnökének köszönhető, mert ily fényes sikert csak ily páratlan erély és fáradtság mellett, mint a minőt e két elnök kifejtett, lehet elérni. Az ünne­pélyen jelen volt, a hitközség szine-java, mely alka­lommal meggyőződhetett arról, hogy kegyadománya a legnemesebb czólra használtatott fel. Ezúttal megem- litjük, hogy Hirsch Mór báró, az ismert filantróp, Bi- schitz Dávid közbenjárása mellett 50 Írttal ajándékozta meg a váczi izr. nőegylctef. = Báli selyemszöveteket méteren kint 55 krtól 9 frt 85 krig (mintegy 300 különböző ár­nyalat és színben) szállít, megrendeli egyes öltönyökre, vagy végekben is póstabér- és vámmentesen lleniit1- berg . (cs. kir. udvari szállító) selyemgyára %ürielil>eii. Minták postafordultával küldetnek. Svájczba czimzett levelekre 10 kros bélyeg ragasztandó. N y i 11 -1 é r. Nyilvános köszönet. Alulírottak mély köszönetünkel. nyilvánítjuk a „Váczi Első Általános Ipartársulat“-nak, az elhunyt helybeli és vidéki pályatársainak, a helybeli fiatalságnak és mindazoknak, kik feledhetetlen kedves Béla fiunknak decz. hó 30-án végbement temetése alkalmával meg­jelenésükben nyilvánuló részvétükkel igyekeztek enyhí­teni szivünk fájdalmát. Váczon, 1891. decz. 31. Perczián Vilmos és neje Jechlinger Erzsébet.

Next

/
Thumbnails
Contents