Váczi Közlöny, 1892 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1892-08-14 / 33. szám
A gorombaság a természet, az udvariasság a műveltség leánya. Ha az emberekkel érintkezünk,, udvariasságot tanulunk. Amint ekként ' dörzsölődzünk tárainkhoz, simákká és csiszoltakká leszünk, de véko- íyabbak és gyengébbek. A gorombaság fatuskó, az ■idvariasság sima gyalu, mely a durva erkölosöket si- nitja s néha az erkölcsösséget sodorja el. Qly nép, nelynek természete durva és elvadult — példa rá az •)láh fajzat — sohase lehet művelt; valamint nincs a dlágon művész, ki a finomra gyalult és csiszolt bájukból durva tüskét faragjon. Azonban nem minden ember fogékony a műveltség fénymáza iránt, sőt vannak emberek, kik nem tudlak végkép leszokni a gorombaságról. S ez igaz, mert íémely ember természeté él fogva oly goromba, Hogy levetségessé válik, ha udvarias vagy finom akar lenni, :iint a medve, mikor tánczoltatják. Ha be van bizonyítva, hogy a gorombaság erény, :i emberbarátok mélyen elszomorodhatnak, mert a elenkorban e kiváló erény az európai nemzeteknél égkép eltűntnek látszik. Az igazi emberbarátokat telesen lesújtja az a tudat, hogy a legudvariasabb, leg- inomabb és legnagyobb embereknek is vannak néha úllanatai, amidőn a durva természethez közelebb álltak, hogy sem hinnék és a midőn az elnyomott igazág bosszút forral s mint gorombaság lép fel. Mi ma- •yarok az összes czivilizált európai államok közt gyak- an jutunk ily helyzetbe, nekünk igen sokszor van ily űllanatunk, sőt vannak köztünk emberek, kik mindig 'y nyomasztó pillanat hatalma alatt állanak. És ezek z emberek büszkék arra, hogy gorombák. Azt hiszik, iogy olyanok, mint a kaviár, mely minél nagyobb zemü, annál kitünőbb és izletesebb. Ciceró azt mondja: Konzulokat kinevezhetünk, de öltőnek születnie kell. Ez igaz, de goromba emberek- .ek is születniük kell, mint a latin mondja: „Grobia- ius nascitur. “ A költészet és gorombaság egymással zületett tulajdonság. Az érettebb korban sokat lehet siszolni goromba modorunkon, de még mindig marad lennünk bizonyos külsőség, sajátság, melyet észre nem eszünk. A ki külsőleg goromba s a ki a gorombasá- ot, mintha első szerelme volna, mélyen szivében vi- eli, azt az egész világ se csiszolhatja simává. Ha két alódi goromba ember összekerül, meg gorombább ermészetüekké lesznek, mintha két durva vászonzsákot gymáshoz dörzsölünk. Hogy a gorombaság nálunk is meghonosodott, azt ázonyitják közmondásaink. Egyik közmondás azt uondja: „Goromba, mint a pokrócz,“ a másik meg alálóan jegyzi meg: „Goromba tuskóra, goromba ék aló.“ azaz a goromba ember szavára gorombán kell ■álaszolni. A közmondás pedig igazmondás. ‘ A valóságban sincs máskép A gyengéd húr még ,urva kéztől is mily finom hangot ad, de ha levegő- áltozás vagy kopás lehangolják: elszakad, mintha urva kezek szaggatták volna. A vastag kötélre nincs befo- yással a levegőváltozás és a legfinomabb kéz is elárvul fogásától anélkül, hogy a kötél finomodnék. Végül megjegyzem, hogy a magyar azelőtt sohasem olt goromba, mi azt a németektől s főkép az osztrák ógoroktól tanultuk. A sógorok ugyanis sohase tudtak yájasak lenni senkihez, igy ragadt ránk a rossz szokás. Városi és vidéki hirek. = Ő Felsége a király születés-napján f. hó 8-án (csütörtökön) a székesegyházban ünnepélyes álaadó istenitisztelet fog tartatni, melyen dr. Schuster Konstantin püspökünk ő exciája fog pontifikálni. = Sz. Rókusz napja. Városunk fogadalmi .nnepe kedden fog megtartatni. A Rókusz-kápolnához ezetendő körmenet 9 órakor indul a székesegyházból. Válasz. Irta: Ixdlon-sieuxr T-uA.es. Uram! Még sohasem voltam a képviselőházban és^ igy ddig nem igen tudtam magamnak elképzelni, milyen diet az a „hosszan tartó“ vagy „zajos derültség,“ sely pedig ott igen gyakori jelenség. Most, hogy „nyílt levelét“ elolvastam, már tudom, li az a „zajos derültség,“ mert hiszen e pillanatban ;, amikor ezen sorokat Írom, még mindig „zajosan érült“ vagyok. Ezen pedig álássan kérem ne csodálkozzék senki, sm ön uram bátyám (bocsánat, ez szójárásom) sem íás, mert tagadhatatlan, „nyílt levelében“ a szellemes tietek csak úgy kergetik egymást — de csak addig, lig olyanokat nem hoz fel, melyeket állítólag én mon- ottam volna, a „nassám“-hoz intézett leveleimben. Lássa kedves urambátyám (bocsánat, de ez még úridig a szójárásom) roppant nagy örömet szerzett ekem, mert most már biztosan tudom, hogy valaki légis csak elolvasta a „társadalmi életünkről“ irt iveleimet — ön! Másrészt azonban lehangolt ama tény, hogy azokat gyan olvasta, de nem elég figyelemmel. Ezt természetesen nem kívánhatom senkitől, rambátyámtól sem, de már ha leveleimet érdemesnek dúlta arra, hogy azokra „nyílt levélben“' reflektált, gy talán mégis nem ártott volna, azokat niég egy- :er elolvasni. . -. . . . No, no, tudom mit akar mondani, elég volt gyszer is; igaza van, csakhogy akkor nem is cso- álkozorn, ha szívesebben akar megismerkedni „enni aló kis feleségemmel“ mint eljárni a „jour fix“-ekre! Lám, mennyit mulasztottam, jólehet majdnem úridén nap ott sétálok a „korzón.“ De hát honnan is sejthettem azt, hogy urambá- ';írri az a „telített“ vörös orrú úriember, kit ott úridig láttam — tajtékpipástól együtt. 1 = Személyi hir. Dr. Miltényi Gyula székes1 egyházi kanonok, papneveldéi igazgató e hét folyamán édesatyjával "együtt több heti távoliét után hazaérkeztek. — Egyházmegyei hirek. Karkecz Alajos szent Ferenc/.-remii házfőnök Szabadkán s a „llitszó- noklati Folyóirat“ szerkesztője Szolnokra tétetett házfőnöknek és h. plébánosnak. — Petróczy József dorozsmai és Práz Béla nagykátai segédlelkészek kölcsönösen áthelyeztettek. — Moys Ernő rétsági adminisztrátor Mácsára tétetett kápláni minőségben. = A kath. legényegylet zártkörű tánczvi- galma ma (aug. 14.) lesz megtartva a lőház dísztermében. A szünóra alatt rendezendő tombola igen érdekesnek ígérkezik, mert — mint értesülünk — számos nyereménytárgy lesz kisorsolva. A mulatság tiszta jövedelme az egylet pénztára javára fordittatik. = Egyházi ének. Hétfőn Nagyboldogasszony napján a székesegyházi zenekar Ulrich D-dur miséjét fogja előadni. Blahak gradualéját Szcnessy Aladárné, Kreutzer offertoriumát pedig Dobróczky Anna k. a. fogja énekelni. Augusztus 18-án a király születés-napján Seyler nagy miséje lesz előadva. Ez alkalommal Meissner Erzsiké k. a. Braga „Angyalok dalát“ és Schiedermayer „Salvum fac regem“-ét fogja énekelni. Augusztus 20-án szt. István napján Ulrich 5-ik miséje adatik elő. Betétül Meissner Erzsiké k. a. Kühnel „Fiámmá sandáját“, fogja énekelni. Braga „Angyalok dalához“ és Kühnel „Fiámmá sandájához“ a hegedű szólót Mandl Lipót játsza. — A lőház évi közgyűlése augusztus lG-án délután lesz, melyre különösen figyelmeztetjük a lőház tagjait. A közgyűlés egyik fontos tárgya a Casinóban felmerült indítvány lesz, mely a Casino és lőház egyesítését czélozza. = Kinevezés. Sára Károlyt a helybeli posta- és távirda-hivatalnál alkalmazott segédtiszt jelöltet, a kereskedelmi miniszter posta és távirva segédtisztté nevezte ki. Mi a magunk részéről csak annyit jegyzőnk meg e kinevezéshez, hogy pontos és szorgalmas tisztviselő részesült az előléptetésben, a ki tapintatos modorával és szolgálatkészségével nem csak a mi, hanem a közönség osztatlan szereteted is kivívta. Gratulálunk! = A helybeli kisdedóvóban múlt csütörtökön tartották meg az évzáró-vizsgát. Öröm volt hallgatni a kisdedek értelmes feleleteit, s látni vidám játékukat. A szülők nagyon is meg lehetnek elégedve áz eredménynyel s hálával kell tartozniok az ott működő kedves - testvérnek, ki játszva tanítja az apró csemetéket a hasznos ismeretekre. Méltó ez alkalommal megemlékeznünk a jótékony nőegyletről is, mely ezen kisdedóvó fentartásáról nemeslelküen gondoskodik. = Alagcsövezés. A városi amerikai szőlőtelep alagcsövezési munkálataival a földmivelési miniszter Gerő Károly kultúrmérnököt, városunk szülöttét, bizt? meg, ki pénteken a lejtmérési munkálatot meg is kezdette. Az alagcsövezéssel egyidejűleg az egész „Lágyas“ árkai szabályozását is össze kívánja kapcsolni a szőlő- telep bizottsága, sőt volt gondja rá, hogy a Mező-ut- czából a malom-utczai kertek közt végig bűzölő nyitott árok abba szintén bevonassák, melynek rendezését a közgyűlés már évek előtt elrendelte és a koleravész közeledte ma kétszeresen sürgeti. = Homoki szőlőtelepítés. A püspöki uradalom alsó határi homokbuezkás lejtőjét szőlőültetésre megvette a földmivelésügyi miniszter, s a múlt héten történt meg az immunis terület kihasitása és mérése. Mintegy 1G5 kataszteri holdat állapított meg a bizottság teljesen filloxeramentesnek az úgynevezett „Száraztón“ alól, a sződi- és országút között, egész a sződ-rákosi határig terjedő háromszögben. Még a folyó év őszén kiosztás alá kerül az egész terület s a jövő tavaszra Se baj! Ne búsuljunk; a mi késik, nem múlik és ha legközelebb megint a Dnna-sorra megyek, reményiem okvetlen lesz szerencsém ^urambátyámat üdvözölhetni. De egyet már előre mondok: legyen elkészülve arra, hogy „enni való kis feleségemet“ nem hozom el, de igenis elhozom ama három levelet, melyekre ama bizonyos „nassám“ helyett ön válaszolt. Elhozom pedig azért, hogy alkalma legyen meggyőződni arról, hogy én egyikben sem mondtam azt, hogy várok meghívást a „jour fix “-re és arról is, hogy hiába pipázik „sárga koppfűvel“ vegyest dohányt, feleségemmel azért még sem fog beszélni — azért se! ön sem, én sem. Még egyet! mondja csak kedves urambátyám, régen itt hagyta már Istenben boldogult hitestársa? Ugyan sejtem, hogy igen és fájdalommal tapasztalom azt is, hogy magával vitte ama „tiszta, világos értelmet, az igazi fundamentumot“ is, melyet kedves „nyílt levelében“ hiába kerestem. De ni, ni, majd megfeledkeztem a fődologról ! Hát a quaterkákból mi lesz ? Mert hát azt hiszem, felesleges biztosítanom, hogy azoknak én sem vagyok ellensége, de különösen akkor nem, ha azokat kedves urambátyám társaságában „elquaterkázhatom“ ............... Ez alkalommal aztán reményiem elmondja nekem azt is, miért tartja ön a korsót olyan nagyon „okos“ (?) helynek, a hol az ember „mindjárt finomántos társadalmi alakká idomul.“ Gondolom igy mondja ezt — ön urambátyám! Mert már valaki, még eddig ezt nem igen állította. De hát mondom, türelmetlenül várom már az alkalmat önnel találkozhatni, már csak azért is, mert biztosan tudom, hogy sokat fogok tanulni és — élvezni. A mielőbbi viszontlátásig! megkezdődik benne a telepítés. Egy holdas táblákra osztva mintegy 200 szőlőmüvelő fog itt uj birtokot nyerni, melyért az első öt évben az állam semmi fizetést sem kíván. A bizottság a püspöki és káptalani telepet is megvizsgálta s úgy halljuk egyiket sem találta immunisnak. Az állami telepítéssel uj és nevezetes fejezete kezdődik szőlőink újjáalakításának s megváltozik városunk alsó határának gazdasági képe. A sződi út melletti őrháznál, mint halljuk megálló hely is létesül, hogy jobban hozzáférhető legyen az uj homokvilág, melynek futóhomokjában keres majd uj hazát a hegyek lankáiról a filloxera által elűzött szőlő- művelésünk. = A szent istvánnapi ünnepélyre felrándulók el ne mulaszszák megtekinteni a fővárosi vigadóbeli 48 —49-iki szabadságharczunk emlékeinek gyűjteményét. A 48-as kiállítás az idén teljesen rendezett és ezenkívül igen nagyszámú újabban kapott ereklyéket és képeket tartalmaz. Külön szobában lettek csoportosítva a Petőfi képek és ereklyék. Külön csoportban vannak a hős Bem apóra — gróf Guyonra — és a vértanuk szobája mellett — a Görgeyre vonatkozó emléktárgyak és képek. A kiállítás mostan 1800 képet és harmadfélezer egyéb emléktárgyat tartalmaz. Kétszer annyit, mint tavaly. = Leichtner Benő, a helybeli szövő- és kötő gyár igazgatója, mint az „Első magyar szövő és kötőgyár részvénytársaság“ jelenti, barátságos megegyezés folytán a vállalat kötelékéből kilépett és törvényszéki- leg bejegyezve volt ezégjegyzése töröltetett. = Egyháztanács választás Újpesten. A római katholikus egyháztanács választása f. hó 6-án ejtetett meg Villásy István, váczi székesegyházi kanonok, püspöki kiküldött, Matej/ca Vilmos, fóthi kerületi esperes, Illek Vincze, újpesti plébános, egyházi és Ullench Gyula világi elnök vezetése alatt. Megválasztattak: elnökké Keil Károly, alelnökké kökényesed Pap Imre, pénztárnokká Erker András, ellenőrré Mádé András, gondnokká Treffler István, jegyzőkké Dlu- polszky Lajos és Farkas István. Egyháztanácsosokká : Kúthy István, Hochbaum Jakab, Kárpáti József, Adamis Lajos, br. Kerekes László, lisznyai Szabó Jenő, Biener J., Wagner János, Gasparek Károly, Medveczky József, Gsepreghi Pál, Goletz Pál, Hajnal Alajos, Kocsán Mihály, Kesztler Ferencz, Pótz Mihály, Lukácsovics Vilmos, Muschitz István. — Póttagokká: Szelepcsényi József, Wallner János, Kabók József, Bodonyi Kálmán, Gyurics Károly, Sümeghi György. = Templom-épités. Mint a „Félegyházi Hir- lap“-ban olvassuk, érdekes mozgalom indult meg a váczi egyházmegyéhez tartozó majsa-jakabi pusztán. Ugyanis évek óta hő vágya volt a puszta róni. kath. lakosságnak, hogy egy díszes templomot építhetnének, mely nemcsak díszére válnék az eléggé népes pusztának, hanem még azonkívül: tágasabb lenne a mostani, egyszerű, csekély belsőterjedelmű imaháznál. Az életrevaló eszmét fölkarolta P. Lehosith Kajetán sz. Fer.- rendű áldozár és missionárius, a ki teljes erővel odaműködik, hogy a tervezett templom két év alatt fölépittessék. A templom rajza és költségvetése már fölterjesztetett Ó excel léniája a váczi püspökhöz, ki is helyeslő tudomásul vette a tervezett templom építését és megígérte, hogy anyagilag is segíteni fogja a buzgó szándékot. A templom építő bizottság a következő tagokból áll: Agócs János, apát-plebános, mint elnök, Kiss Boldizsár plébános, mint pénztárnok, P. Lehosith Kajetán hitküldér és Tóth Pál kántor-tanitó, mint bizottsági tagokból. A tervezett templom építési költségvetése 13 ezer forintra terveztetik. Hogy mennyire életrevaló eszme már régen a templomépités, kitűnik onnan, hogy a lelkes majsa- jakabi lakosság, az első gyűjtés alkalmával 1930 forintot irt alá; egyesek 100 — 200 forintot jegyeztek. Egy Kalászok. Gyűjté : Tsléik: 2STefelejcs. Az emberek mindig csak akkor akadnak az igaz útra, mikor valamennyi tévúton átbolyongtak. Mindenki csak önmagára számíthat biztosan. (Schiller.) * Nem a nagy, terjedelmes tenger, hanem egy csekély víztömeg lenn a hajóban okozza annak elsülye- clését! Nem a világon el terjeszkedő gonoszság, hanem a mi belőle beszivárog szived belsejébe, az az, mi a vész örvényébe letaszít. (Stern.) * Eltökélés a fájdalom elviselésére leginkább szünteti meg magát a fájdalmat. * Soha se mondj valakiről rosszat mig biztosan nem tudod igaz-e az? — s ha meg vagy győződve róla, kérdezd meg önmagádtól: miért mondjam el? * Ha önmagadat meg akarod ismerni, nézd, mit miveinek mások; ezeket ha akarod megérteni, magad szivébe tekints. (Balzac). * Az emlékezet azon egyedüli paradicsom, melyből ki nem vezettethetünk. (Jean Paul). * A sors nehéz méltatlan szenvedéseket csak magas nemes telkeknek ád. (Tompa). * Az ész drágakő, mely legszebben fénylik, ha szerénységbe van foglalva. * A szerencse mezőt ad, de a győzelmet rajta csak erény víhatja ki. (Eötvös).
