Váczi Közlöny, 1891 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1891-06-07 / 23. szám
morál érdekében is, bogy ne le legyünk szemtanúi olyan botránynak, mely nehány hét előtt a „Korona“ vendéglő előtt játszódott le, hol a talyigások egy tisztességes nőt vérig boszantottak. = A „Váczi Első Általános Ipartársnlat“ a társulat betegsegélyző és elaggottak pénztára javára 1891. junius 21-én Verőcze község 10 percznyire eső közeli kies erdejében juniálist rendez. Az indulás reggel zenével vaspályán, az ünnepi személyvonattal 7 óra dl perczkor érkezés Vcrőczére 7 óra 47 perczkor. Mehetni még a személy vonattal 10 óra 07 perczkor, érkezik Verőczére 10 óra 50 perczkor, délben 1 óra 7 perczkor. érkezik Verőczére 1 óra 21 perczkor, délután 3 óra 57 perczkor, érkezik Verőczére 4 óra 15 perczkor, délután 5 óra 58 perczkor, érkezik Verőczére G óra 12 perczkor. Visszajövet. este 7 óra 21 perczkor, Váczra érkezik 7 óra 37 perczkor, 9 óra 2G perczkor, Váczra érkezik 9 óra 58 perczkor. Kellő mennyiségű vaggo- nokról gondoskodva lesz. A vasúti menet vagy jövet dij személyenként 10 kr. A tánczmulatsag kedvezőtlen idő esetén is megtartatik. E hírünkkel kapcsolatban dicsérettel kell megemlékeznünk Verőcze község elöljárósága szives előzékenységéről, melylyel nemcsak a község erdejében levő legszebb helyet átengedte e mulatság megtartására az ipartársulatnak, hanem az oda vezető utat is megigazittalni Ígérte. — Szentkirályi Albert, volt országgyűlési képviselőnk halálát és temetését bőven megírták a fővárosi hírlapok s mi csak annyit jegyezünk meg, hogy temetésén küldöttségileg vett részt egykori pártja városunkból. ÜLt voltak dr. Freysinger Lajos mint volt pártelnöke, Iványos Kálmán, Meiszner János és Rudnyánszhy László, dr. Kovách Ödön, a boldogultnak mind személyes jó barátai. A vácziak koszorúja igazán szép volt, méltó a városhoz és a nagy nevű halotthoz. Babérlevélből volt kötve szalmaágakkal és rózsákkal s a város színeit mutató aranyrojtos kék és vörös szalagján e felirat: „ Utolsó üdvözletül váczi párthiveidtöl. “■ A kerepesi úti halottas házban felállított díszes ravatalt közéletünk sok jelese állta körül, de hiányzottak róla a függetlenségi és a 48-as párt koszorúi, ami méltó feltűnést keltett mindenfelé. Úgy látszik a közigazgatási vita elfelejtette vélük az elhalt elvtárs emléke iránti kegyelet e külső nyilvánítását. — Végül nyilvános nyugtázásul és elszámolásul ide igtatjuk az adakozók névsorát: dr. Freysinger Lajos 2 frt, Iványos Kálmán 2 frt, Ursziny Arnold 1 frt, Meiszner Rudolf 1 frt, Meiszner János 2 frt, Gsillon Izidor 1 frt, Intzédy Soma 1 frt, Gsávolszky József 2 frt, Tragor Ignácz 2 frt, Velzer Lajos 1 frt, Bónis János 1 frt, Velzer Kálmán 1 frt, Vadkerty Mihály 1 frt, Millmann Géza 1 frt, Rudnyánszky László 2 frt, Benevits János 1 frt, Ulrich Károly 1 frt, dr. Pauer Béla 2 frt, Péts testvérek 2 frt, Marossy Ferencz 1 frt, Reiszmann Ignácz 1 frt, Pmitter István 2 frt, Kovách Ernő 1 frt, Reiser Henrik 1 frt, N. N. 1 frt, Almássy János 1 frt, Csereklye István 1 frt, Goldberg Guttmann 1 frt, Markovics Lázár 2 frt, Gajáry Géza 1 frt, Reiser Béla 2 frt, Kemény Gusztáv 1 frt, dr. Csányi János 1 frt összesen 44 frt, mely összeg az általunk megtekintett nyugta szerint egészben a Lampl József hatvani-utezai virág kereskedésében készült díszes koszorú árára lön fordítva. = Nyári mulatság. A „Váczi Ipartestület“ védnöksége alatt álló iparos-segéd „Önképző és betegsegélyző egylete“ f. évi junius hó 14-én, kedvezőtlen idő esetén ugyanazon hó 21-én a kies „Büki“ szigeten fele részben egy megszerzendő temetkezési lobogó, fele részben pedig a szervezendő énekkar költségeinek fedezésére Csömör Jóska zenéje mellett zártkörű nyári mulatságot rendez. Részvét-dij: Reggeli és ebéddel egész napi mulatságra személyenként 1 frt 40 kr. — A délutáni részvét utáni segélyadomány megállapítása a kegyes jótevők tetszésére hagyatik. Egész napi részvétjegyek junius hó 11-ik napjának déli 12 óráig az egylet helyiségében (Ipartestület) válthatók. Miután a n. é. látogatók kényelméről, valamint a szigetre és vissza leendő biztos és díjtalan közlekedésről, nemkülönben a jó és pontos kiszolgálásról már eddig is fokozott figyelemmel gondoskodva van és a rendezőség a fényes siker elérésére tehetségéhez mérten minden lehetőt el fog követni, annál fogva s tekintve a kitűzött nemes czélt a n. é. közönség becses pártfogásáért esedezni bátorkodik, a rendező bizottság. Sorrend : 1. Reggeli 7 órakor gyülekezés az egylet helyiségében. — 2. Reggel 8 órakor indulás s zenekiséret mellett felvonulás a Büki szigetre. — 3. 9 óra után reggeli a Büki szigeten, az után délig különféle szórakozás. — 4. 12 órakor délben társas ebéd. — 5. Délután táncz stb. — 6. Este 10 órakor visszavonulás. = A szavazók összeírása már befejeztetett. E szerint a 14 ezer lélekből álló Vácz városában 1120 polgár bir szavazati joggal. t= Szőlő ojtási tanfolyam városunkban Rácz János vinczellér-képezdei tanár úr vezetése alatt f. hó 5-én vette kezdetét, s még mai nap is tart, az érdeklődés nagy, mert száz meg száz megtanulni vágyó jelentkezik. = A váczi muzeum részére Freund Mór egy 1705. évből való „pro libertate“ feliratú rézpénzt ajándékozott. — Iskolai vizsgálatok. A római kath. elemi iskolákban holnap veszik kezdetüket az évzáró vizsgálatok, és pedig a felsővárosi (a kőkapunál) II — III. fiúosztályban. 3= Halálozás. Bodendorfer Béla, a Curia szálló jóliirű vendéglőse, Marienbádban, hová Kalsbadból pár nap előtt utazott, hirtelen elhunyt. Haláláról a követikező gyászjelentést vettük: Alolirottak úgy saját, valamint összes rokonaik névében mély fájdalommal jelentik a szeretett fiú-, atya-, testvér- és sógornak ííodendnrfer Bélának folyó évi junius hó 2-án este 37 éves korában váratlanul történt elhunytat A boldogultnak hült teteme folyó hó 4-én délután 7 órakor az evangélikus egyház szertartásai szerint Marienbad- ban örök nyngalomra tétetett. Vácz, 1891. junius hó 5-én. Béke lengjen drága porai felett! Özv. Bodendorfer Gyuláné szül. Rosznagel Erzsébet, mint anyja. Burgyel János, mint mostoha fia. Bodendorfer Mihály, Zsófia férj. Hauer Józsefné, Berta, Irma férj. Prohászka Li- pótné és Elza, mint testvérek. Bodendorfer Mihályné szül. Imrey Erzsébet, mint sógornő. Hauer József, Prohászka Lipót, mint sógorok. = A táviratdijak reformja. A kormány a táviratdijak és a táviratok kézbesítése ügyében reformokra szánta el magát. Az eddigi alapdij és szódíj megszüntetése mellett egy szó diját három krajezárban állapította meg. Alapdij c szerint nem lesz; de a minimális dij csak 30 kr (10 szó) lehet. A kézbesítési dijakat már ez évi július 5-én léptetik életbe, a távirat- dijakat legkésőbb 1892. jan. 1-én. Az uj díjrendszer ügyében a kormány a szomszéd államokkal is tárgyalásokat fog indítani. — Halálozási statisztika. Mull. hóban elhunytak a felsővárosi plébánia területén: Szén or Erzsébet 2 hónapos, Juhos Sándor 3 hónapos, Bojzák János 32 éves, Gyuricsek Rozália 3 hónapos, Ktifegy János 19 éves, Rolgár Lajos fit éves, Diószegi Veronika 22 éves, Streitter Anna 78 éves, Skultéti Borbála 4 hónapos, Varga Margit 1 hónapos, Pintér Sándor 10 éves, Magyar György 27 éves, Dúdi-Tóth János 19 éves, Lesték Péter 2 éves, Gyürki Sándor 5 éves, Pál Imre 22 éves, Balog István 10 hónapos, Tischli Ilona 2 hónapos, \ Pintér Julianna 4 hónapos, Varga-Váradi József 45 éves, Horváth Mária 79 éves, Krausz Ferencz 74 éves, Megyeri Julianna 2 '/2 éves. — Az alsóvárosi plébánia területén pedig: Bugyinszky Julianna 1 'f2 éves, Pozsár József 40/2 éves, Oc.hlánder János 10 hetes, Povazsán Maliid 2 napos, Czipauer András fi éves, Szíjgyártó Mária 1 '/2 hónapos, Vaígang Teréz 17 éves, Furulyás János 5 hónapos, Paulik Teréz 7 hónapos, Furtek Anna GO éves, Varsányi Mária 6 hetes, Pozsár András 19 hónapos, Sarolta Rozália 2!/4 éves, Berki Lajos 2 Kremer Anna 4 éves, Szlovák Ferencz 20 napos, Schulz Ferencz 9 éves. = Hamisított fekete selyem. Ida a szövetből, melyből valaki venni szándékozik, egy kis darabkát eléget, az esetleges hamisítás tüstént kitűnik. Valódi tisztán festett selyem azonnal fodros lesz, csakhamar kialszik, s kevés hamut hagy hátra, melynek színe egészen világos barna. — A hamisított selyem azonban, (mely könnyen piszkolódik és törik) lassan ég tovább, a szálak (minthogy festő anyaggal vannak ’ terhelve) tovább izzók maradnak, sötét-barna hamut hagynak hátra, mely a valódi selyemmel ellentétben nem fodros, hanem görbés. Ha a valódi selyem hamuját szétnyomjuk, porrá lesz, a hamisitotté pedig nem. Henneberg G. (cs. és kir. udv. száll.) selyem gyári raktára Zürich bárkinek szívesen küld valódi selyméből szövet-mintákat, s egyes ruhákra és egész véget vám- és bérmentesen szállít házhoz. (4) = Egy világhírű pezsgőbor-pincze. Van-e valaki, a ki a Theophile Roederer és d'sa-féle pezsgőt nem ismeri. Aki csak egyszer megizlelte e drága nedűt, annak örök emlékezetében is marad. De nem arról van most szó, hanem ezen ezég pinczéiről. melyek a természet egyik legnevezetesebb ritkaságát képezik. Ezek a hajdani Reims-i katakombák, melyek e város lakosságának menhelyül szolgáltak ellenségeik üldözései ellen. A földalatti csarnokok és folyosók 40,000 négyzetméter terjedelemmel bírnak és még a régi rómaiaktól ásattak azon mészrétegekbe, melyek e vidék kőzetét alkotják. Miután ezen katakombák századok múlva egy véletlen által fölfedeztettek, a Theophile Roederer és Tsa czégtől óriási pinezéknek átalakitattak, és pezsgőborok befogadására művésziesen rendezhettek be, amely czélra ezen pinezék nagyon is alkalmasak, miután a katakombák 150 kupolaforma 20—40 méternyi magas térhelylyel bírnak, a melyekben a hőmérséklet változatlan és melyekbe nedvesség nem hatolhat. Ez okozza egyebek közt a felsőbbséget, melyben a Theophile Roederer és Tsa ezég borai a többi borok felett részesülnek. Irodalom és zene. = Urak és parasztok czim alatt az elbeszélések újabb sorozatát kaptuk most Mikszáth Kálmán összegyűjtött munkáinak 28. és 29. füzeteiben. Elég azt mondanunk, hogy Mikszáth elbeszélései és már mindenki érzi a varázst, mely a maga nemében valóban egyedül álló iró müveinek olvasásával együt jár. Ha volna még valaki, a ki a palócz világ jeles fiának munkáit nem ismerné, azok részére csak azt ismételhetjük, a mit már többször volt alkalmunk, hogy Mikszáth elbeszéléseiben annyi a kedves vonás, oly tiszta az öröm, a menyit és a milyent ily classikusan naiv alakban egyetlen modern Írónál sem találhatunk. E mostani elbeszélések is, melyek mindenike üde, érzelemdus, pajzán, tréfás, oly világba vezetnek el bennünket, mely sokkal szebb, mint a mi rendes, köznapi világunk. Pedig itt is csak azok az emberek tesznek járnak, örvendenek és búsulnak, a kikkel nap nap mellett találkozunk, de Mikszáth humora, kedélye, aranyozza be őket és az ő szellemének behatása alatt még a legérdesebb felület is simává lesz. Mintha varázsvesszővel érintene meg bennünket, midőn elbeszélései olvasásához fogunk. Az első lapok után átváltozunk és gyermekek módjára az Íróval együtt álmodják a tündérmeséket, melyeket nekünk Mikszáth mond el. Vegyünk ki egy szálat a csokorból, olvassuk el például a »tulvilági utast.« . . . menten kedvünk támad leszedni minden virágunk, ismerni akarjuk Mikszáth tollának minden alkotását. És aki ily módon az Írót. megszerette' örömmel fog értesülni arról, hogy összegyűjtött, munkáit Révai testvérek (Budapesten IV. Váczi utcza 1) 35 kros, igeti csinosan kiállított, vaskos füzetekben adják ki, módot nyújtván ez által mindenkinek, hogy kevés áldozattal oly könyveket gyűjtsön össze magának, melyek soha el nem évülnek, melyek gyönyört fognak szerezni mindaddig, inig csak e kedély utolsó szikrája is ki nem halt belőlünk. = j-Communismus és magántulajdon keresztény j társadalmi szempontból« eziintí 12 ives mű jelent meg a I napokban Dr. Sulcsay Károly hittudor, püspöki szentszéki jegyző tollából. Tárgya, mint a felirat is jelzi, a vagyonközösség és a magánbitoriás elvi jelentőségű kérdéseinek szembe állítása, s rövid megvitatása. Korunkban, midőn a socialistikus törekvések minden nap szélesebb teret hódítanak meg maguknak, s kivált a munkás-mozgalmak mindinkább fenyegetőleg lépnek fel a magán- tulajdon ellen, kétszeresen meg van okolva az ily és hasonló kérdések tárgyalása. A tulajdon kérdése körül forog egész társadalmi életünk, az. képezi emennek magvát, tengelét és gyűpontját. A szerző (zélja volt csupán elvi és keresztény-társadalmi szempontból a magántulajdon mellett lándzsát törni. E végből müvét négy fejezetre osztja. Az elsőben a communismus fogalmát és annak a socialismushoz való viszonyát fejtegeti, — kiterjeszkedve a tulajdon meghatározására is. A második fejezetben érinti azon jelenségeket, melyek a történelemben a vagyonközösség érdekében és a magántulajdon ellen időnként felmerültek, s foglalkozik az ó-görög és római nézetekkel, a jeruzsaleini keresztény communis- mussal, a paraguay-i jezsuita állammal, továbbá a közép- és újkorban, különösen a franczia forradalomban mindinkább és inkább feltünedező vagyonellenes áramlatokkal, bemutatva különösen Babeuf, Gäbet és La Mennaisl, mint az űjabbkori communismus vezérférfiakat. A harmadik fejezetben a communismus czáfolalával foglalkozik, kimutatja annak lehetétlenségét, s feltünteti, mint képzeleti ábrándot, mely ha megvalositatnék, lerombolná a munkát, tönkre tenné a szabadságot, elnyomná a családot, szóval a társadalom felbomlását idézné elő. Végre a negyedik fejezetben kifejti a keresztény vallás álláspontját a tulajdon kérdésében, negative megvédelmezve a kereszténységet azon vád ellen, mintha ő maga is communistikus jellegű volna, positive pedig a magántulajdon és örökösödési jog fentartása mellett lépve fel. E mellett szól a munkáról, mely a tulajdon forrása, értelmezi a munka jogát, mely a revolutio kedves jelszava lett, s végre hangsúlyozza a tulajdon egyéni és társadalmi jellegét, mely azt követeli, bogy a magántulajdon a közösség érdekében korlátoztassék. A mű végén olvasható az u. n. Communistikus Hiszekegy Gäbet tollából, mely a vagyonközösségi eszmék egész szelleméi és benső mivoltát liivcn visszatükrözi. A mű korszerűsége mellett nyilatkozik ama körülmény, hogy azon eszmékkel foglalkozik, melyekről XIII. Leo Pápa legújabb körlevelét kiadta. A mű szép papíron nyomatva csinos kiállítással kadható a szerzőnél és Mayer Sándor könyvkereskedésében Váczon. Ára l frt 30 kr. A műből legközelebb mutatványt fogunk közölni. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Varázséji Gusztáv. HIRDETÉSE K. mammmmmmmm Gyönyörű szövetminták magánvevökhöz ingyen és bérmentve, Szabók részére eddigmégsoha forgalomban nem volt szövet- mintii-köny vek bérmentetlenül és csakis 20 frt befizetés mellett, mely összeg megrendelések esetén leszámításba jön. Egész öltözetekre való szövetek. Peruvien és Dosking a magas klérus számára, előírás szerinti szövetek cs. és kir. iiivatnlnoki egyenrn» kálira., Iiadaslyáiiok. tűzoltók, tornászok, livrék, biliárdok- és játékasztalokra való posztók, lódén (vízmentes is) vadászkabátokra, mosószövetek, utazó-plaidek 4—14 frlig stb. Aki értékes, jóravaló, tartós, tiszta gyapjú posztóárukat és nem olcsó ringy-rongyot, mely mindenfelől felajánltatik, s a szabó munkáját is alig állja ki, vásárolni akar, forduljon Stikarofszky Jan. posztóraktárához Brünnben, mely legn. posztóraktár Ausztr. Magyarországban. Állandó raktáramban, mely l/2 millió o. é. Irtot képvisel, és világra szóló üzlet, magától értetődik, hogy sok szövetmaradék áll rendelkezésre, minden józanul gondolkozó ember kénytelen belátni, hogy ezen kisebb maradékok és szélekből minták nem küldhetők. mert ha egy pár száz mliitamegreudelés történnék. rövid idő alatt semmi sem maradna belőle, az tehát csupa szédelgés, ha vászonkereskedő ezégek ennek daczára maradékok és szélekről mintákat hirdettetnek újságokban, ezen esetekben a mintadarabok egész végekre, nein pedig maradékokra értendők ; ilyen eljárás czéljai könnyen érthetők. — Oly maradékok, melyek nem tetszenek, becseréltetnek vagy a pénz visszaküldetik. A szint, hosszúságot és árat maradékok hozatalánál jelezni szükséges. A küldés csak utánvéttel történik, lO irton felül bérmentve. Levelezési német, magyar, cseh, lengyel, olasz és franczia nyelven.^ Mléé islár. Egy magtár a Szt.-Háromságtér I, sz. alatti házban kiad ó. Tudakozódhatni ugyanazon házban Reiser Antalnál.
