Váczi Közlöny, 1891 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1891-01-18 / 3. szám

C S A R N O K.

A zenei hallás- és memóriáról.

írta : JSZöszsg'h.y- Árpád

A zene megértéséhez szükségelt tényezők között legelső helyen áll a zenei hallás. Mielőtt annak ápolása, mivelése és kiképzéséről szólnék, a lényeg megértését tartom szükségesnek. Zenei hallás a természet- től nyert ama tulajdon, mely részben az egyes zenei hangoknak azonnali biztos meghatározásában, részben valamely hallott zenedarabnak rögtöni felfogásában nyilvánul. A zenei hallás rendkívül fontos tényező, s ki a zenével hivatásszerüleg foglalkozik, bármily kitartó szorgalommal és helyes felfogással is lát munkához, zenei hallás nélkül, azt a szó szoros értelmében véve, nem fog eredményt felmutathatni. A zenei hallást concrét meghatározni s demonstrálni bajos, értem ez alatt a közvetlen felfogás magyarázatát; mert a hangok biztos megkülönböztetése és a zenedarabok következetes megtartása az agy öntudatlan ténykedésének körébe tartozik.

A zenei hallásnak párosulnia kell az u. n. zenei memóriával, mely a hallottakat az emlékezetbe vési. A zenei hallás legtöbbnyire fiatal, zsenge korban nyilvánul ; kik azonban természettől tulajdonul nem birják, csak ritkán sikerül nagy gyakorlat és kitartó buzgalom árán megszerezniük.

A zenei hallás kiképzésére egyes jelentéktelennek látszó tények, mint madarak énekének, gőzvasút sípja hangjának meghatározása is jelentékeny befolyással bírnak. Két főmomentum játszik szerepet a zenei hallásnál, mely theoretikai szempontból kissé elütő; t. i. valamely hallott hangnak meghatározása és valamely hangnak biztos megadása. A zenei hallással biró egyénnek könnyebb valamely hallott hangot meghatározni, mint azt hallása után biztosan megadni, mert előbbi inkább concrét alapon nyugszik, a concrét fogalmat szellemi szempontból véve, mint az utóbbi.

A zenei hallás kifolyása a zenei memoria, mely kettő egymással elválaszthatlanul egybefügg. Ugyan vannak tények, hogy egyének csak az egyik vagy másik tényezőt birják tulajdonul, de tekintve, hogy a zenei hallás többnyire az emberrel született tehetség, mig a zenei memoria némi tekintetben nagy gyakorlat eredménye, ez utóbbi tényező az előbbit tulajdonul biró egyéneknél nagyobbrészt mintegy önmagától megjő. E két előbb említett tényező idővel annyira fejleszthető, hogy valamely hallott zenedarabnak hangszövevényeit élénken és hangjegyekben megjelenítve látjuk elvonulni lelki szemeink előtt, Schumann Róbert a geni- ális zeneköltő többek között mondja, hogy a zenetudomány legmagasabb polczát érte el, melyen túl haladás nem képzelhető, az, ki valamely zenedarabot egyszeri hallásra hiba nélkül papírra vet, melyre azonban csak egy példát találunk, a midőn t. i. Mozart Allegri misereréjét egyszeri hallásra correct lekótázta. Ez azonban a genialitás netovábbja, és ily esetre nagyon kevés példát találunk.

Az előbb mondottak alapján tisztán felfogható az, a mivel mai napság sokan nincsenek tisztában, t. i. a zene megértése. Zenét érteni! sokan azt hiszik abban áll, hogy valamely hallott zenedarabot meg- | jegyezünk s egyes részeire visszaemlékezünk, szem elől i tévesztik azonban ama tényt, hogy a zene megértéséhez nem csupán a hallott zenedarabnak mintegy hangjegyekben magunk előtt látása, de annak átérzése s arra visszagondolás alkalmával ezen érzés újólag érzése kívántatik.

A zenei hallás és memóriának bámulatra méltó érvényesülését találjuk a componálás alkalmakor. A componálás végbemenetele minden egyes mozzanatainak felsorolása a lehetetlenséggel határos, a mennyiben

levő páholyból kihajló öreg úr nem győzte a kopasz fejét törölgetni.

Se az én szivem, se a Misa szive nem keseredett el a szomorújátéktól, a búsulás helyett inkább nevettünk Palya elérzékenyülésén s az általános szomorú hangulat közepette meg egy botrányosan vig terv is jutott az eszünkbe.

Még Palya barátunk egészen bele volt merülve az j élvezetekbe, addig mi össze súgtunk Misával s a kettőnk ; között elérzékenyült barátunk nyakába akasztottuk kar- j jainkat.

A színházban uralkodó néma csendet csak a haldokló szerelmes monológja zavará meg, melyet midőn befejezett s a végsóhaj elröppent ajkairól, én hatalmas dörgő hanggal kiálték le a karzatról.

— Éljen ! Hogy volt! Újra !!!

Palya barátunk arcza olyan lett ijedtében mint a fal, s hirtelen le akart bukni, de a mi erős karunk ábrázatát kitartva a korlát felett, úgy vergődött szegény mint egy tőrbeesett madár s fehér sziliből paradicsomi színbe ment át arczbőre mikor látta, hogy nemcsak az egész kaczagó színházi közönség, hanem a Ninuska látcsőve is feléje van irányozva.

Mikor eleresztettük, majd agyonvert bennünket mérgében s csak az volt képes újra mosolyra hozni, hogy hátunk megett megszólalt egy éltes anyóka:

— Látszik, hogy keveset járnak a színházba, még azt sem tudják, mikor kell ujrát kiáltani.

Mi pedig Misával még most is nevetünk ezen dolgon, mert ettől fogva nem mert Palya barátunk a Ninuska szemei elé kerülni s az apja is dicsért bennünket, hogy ilyen okos dologra használtuk fel a színházat.

A. É.

a különböző kedélyváltozatok s bensőkhöz mérten különbözők a momentumok is.

En jelen czikkemben a componálás ama jelentőségeire akarom a figyelmet felhívni, melynél a zenei hallás és memoria főszerepet, hogy úgy mondjam vezérszerepet játszik. Legelső sorban is, hogy compo- nálhassunk, megköveteltetik az inventió, az u. n. théma feltalálási képesség ; ez alatt értetődik valamely eddig más által napfényre nem került, tehát uj saját- szerű théma feltalálása, mely szabályokon nem alapul, hanem a tehetség originalitása érvényesülésének kifolyása. Mihelyest a théma megvan, annak tovább fonása, a harmónia megadása és az egésznek műfajú jelleggé avatása a componálás momentumai.

Hogy a théma megszületése alkalmakor mily fontos a minden tekintetben kifejtett és tökélesbitett zenei hallás, az kitűnik abból, mely szerint rendkívül gyorsaság és pontosság kívántatik a théma rögtöni s helyes lejegyzésére, mert a mily gyorsan jött a gondolat, ép oly könnyen el is tűnhetik memóriánkból, hogy örökre megsemmisüljön. Itt tehát az erős memoria és a kitűnő hallás a szükségszerű tényezők; mert ha valaki a lelkében hallott thémát előbb zongorához ülve akarja lejegyezni s nem azonnal hallás után papírra vetni, addig az agyban hallott e théma további menetét egészen elfelejti s zongora mellett egészen más jellegű thémát fedez fel, melynek alapmotívuma megegyezhetik a lelkében hallottal, de különbözik a hallás után leíróitól. Alapos képzettségű zenészre nézve tehát rendkívüli fontos tény a geniális zenehallás, mert a componálás mindig bizonyos pillanatokat tételez fel, melyeket a kívánt hatás elérése végett meg kell ragadnunk s ez a zenei hallás és memoria nélkül teljesen lehetetlen.

(Folytatása következik.)

Városi és vidéki hírek.

= A kegyes-tanitórend ünnepe. Pirotti Pom- pilius Mária nápolyi piarista szerzetes boldoggá avatása alkalmából a kegyesrend összes egyházaiban s igy a helybeli egyházban is ünnepélyes triduumot tartottak e hét utolsó napjain. Pirotti Pompilius a XVI11. század elején élt s 1734. elején avatták pappá. Az ifjúságot nevelte és szent életű ember volt, a kinek a nép csodákat tulajdonított. Az Abruzzok népe és Nápoly lakói mindig szentként tisztelték őt. A pápa 1890. év január 26-án avatta boldoggá. Az ajtatoss^' csütörtökön vette kezdetét, mely alkalommal a tanuló ifjúság s a hívek közöl is sokan járultak a szent gyónás- és áldozáshoz. Utána a búcsút engedélyező pápai határozat olvastatott fel latin és és magyar nyelven. Ezután délig, valamint a többi napokon, is csendes misék mondattak és a híveknek a szent ereklye, mely Kalazanti szt. József rend- alapitó oltárán volt kitéve, csókolásra nyujtatott. Délután pedig vecsernye tartatott. Másnap pénteken, az ünnepélyes mise után prédikáczió volt, melyet Váry Gellért, ujonezmester tartott. Beszédében ismerteté Boldog Pompilius jámbor életét, és szónoki hévvel ecseteié amaz erényeket, melyek őt a boldogok közé juttatták. A kegyesrendiek temploma mind a három napon szorongásig megtelt ajtatos hívőkkel. Az ünnepély szombaton délután hálaadó isteni tisztelettel ért véget. A kegyesrend ez alkalomból egy füzetet adott ki, melyben Boldog Pirotti Pompilius Mária életét Erdélyi Károly kegyes-tanitórendi áldozópap irta meg kiválóan Carlos Lasalde spanyol eredetije után.

— Jótékonyság. Rudnyánszky Lászlóné úrhölgy, tekintettel szegényeinknek az erős tél következtében csaknem elviselhetlen, aggasztó helyzetére, nemeslel- kűleg elhatározta, hogy 20 egyes szegényt hetenkint kétszer meleg étellel s kenyérrel ajándékoz meg. A szegények névsorát a sz. Vincze egylet állította össze, a segélyezés pedig már múlt kedden elkezdődött. Valóban nemes jótékonyság !

= Kérelem. Téli időben szegényeink nemcsak élelmi szerek és fűtő dolgában, hanem ruha tekintetében is sok nélkülözést szenvednek. S ami a dologban legsajnosabb, ez utóbbiak között számos tanköteles gyermek is van. Ezek legtöbbje télen alig mehet iskolába, mert nincs ruhája. Otthon ülnek fűtetlen szobában, foszlányos ruhában. Miért is a sz. Vincze egylet, melynek tagjai a szegények látogatása alkalmával a kimondhatlan szegénységnek közvetlen tanúi, mély tisztelettel folyamodik az elhagyatott szegények nevében városunk m. t. polgáraihoz és családjaihoz, hogy használt ruhafélék ajándékozása által azok helyzeten enyhíteni kegyeskedjenek. A ruhaféléket az egylet azoknak juttatja, kik arra valóban nagyon rászorulnak. A ruhafélék az egylet bármely rendes tagjának átadhatók.

= Köszönet. Kegyelmes püspökünk ő excellentiája 50 frtot adományozott egyletünknek szükségei fedezésére, mely atyai tettéért a nyilvánosság terén is lerójuk hálánkat. Isten áldja a jótevő szivét! A hath. Legény- Egylet tagjai.

= A népszámlálás nagy munkája városunkban is közel áll a befejezéshez. Az összeírás határnapja január hó 10-ére volt kitűzve s a kiszabott határidőben az összeírást a megbízott ügynökök be is fejezték. Az ügynökök által beszolgáltatott számláló- lapok és házi gyűjtői vek most átnézés végett a felül- vizsgálóknál vannak, kik néhány nap alatt remélhetőleg szintén bevégzik munkájokal. A 10 évi népesedési különbözetet ma még csak hozzávetőleg sem lehet tudni; mert a számláló-lapok összeszámítása csak a felülvizsgálat után fog megtörténni. Az eddigi felülvizsgálat bizonysága szerint a kiküldött ügynökök elég jól megfeleltek terhes és fáradságos megbízatásuknak, sőt egynéhányan teljesen kifogástalan munkai végeztek.

= Népmozgalmi statisztika. Az 1890-dik év második felében igen kedvezőtlenek voltak városunkban a népesedési viszonyok. Született összesen 223 gyermek, elhalt 275 személy. A halálesetek száma tehát 52-vel múlja felül a születésekét.

— Vácz város ügyforgalma az 1890-dik evben az előző 1889. évhez képest úgy a közigazgatási, mint az árvaszéki ügyekben jelentékeny szaporulatot mutat. A rendőri ügyeket ide nem számítva beérkezett a városi iktató hivatalba az 1890. év január 1-ső napjától bezárólag 1890. deczember hó 31-ig közigazgatási ügy: 10,235 drb (az 1889. évben 8,853 drb) árvaszéki ügy: 1009 drb (az 1889. évben 831 drb) az év végével elintézetlenül marad közigazgatási 58 drb, árvaszéki 2 drb. — Rendőri ügy érkezett 1753, elintézetlenül marad 29 drb. Az elmúlt évben beérkezett tehát közigazgatási, árvaszéki s rendőri ügy ösz- szesen 12,997 drb. Az év végével elintézetlenül maradt mindössze 89 drb.

= Köszönet-nyilvánitás. A sz. Vincze egylet szegényei javára dr. Virter Lajos nagyprépost úr ő nga egy öl fát ajándékozót. Továbbá dr. Csányi János úr 9 frt 30 kit. mint az újévi köszöntések megváltása czimén lapja, a „Váczi Hírlap“ útján általa szívesen gyűjtött összeget ugyanazon czélra. A perselyekben pedig: az első ált. Ipartársulat helyiségében 1 frt 40 kr, Mayer Sándor könyvkereskedésében 93 kr folyt be. Mely kegyes adományokért hálás köszönetét mond az egylet 119. r. gyűlése.

— Farsang. „A váczi önkéntes tűzoltók“ által 1891. évi január hó 31-en az őrtorony-alap gyarapítására \ áezon a .,Káptalan Sörház“ helyiségeiben zártkörű tánczmulatság rendeztetik. Belépőjegy személyenként oO kr. Jegyek válthatók Molnár Máté. Meisz- ner Rudolf, I laid fold Alajos, Millmann Géza uraknál és este a pénztárnál. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak. Kezdete este 8 órakor. A hölgyek kéretnek háziasán megjelenni. A múlt év augusztus havában tartott népünnepélyről fenmaradt ajándék-tárgyak a szünóra alatt el fognak árvereztetni.

= A „Vácz-vidéki egyetemi ifjak köre“

f. hó 21-én, (szerdán) esti 8 órakor a Rátöri kávéház külön helyiségeiben b. ülést, felolvasási és szavalati estét tart. Vendégeket szívesen látnak.

= Köszönet. 1891. évi január hó 6-án a „Vácz- vidéki egyetemi ifjak köre“ javára rendezett hangverseny alkalmával a következő felülfizetések folytak be: Marossy Ferencz 1 frt 50 kr., dr. Ivovách Ödön 1 frt 20 kr., dr. Freysinger Lajos 50 kr., Meiszner János 1 frt 20 kr., özv. Bencze György né 1 frt, Filimek Endréné 1 frt, Nikitits Sándor 20 kr., Iványos Kálmán 50 kr. Reitter István 20 kr., Kohút Lajos (Nézsa) 1 frt 20 kr., Tragor Ignácz 2 frt. Intzédy Sománé 1 frt 50 ki-. Bezdek János 1 frt 50 kr., Tragor Károly 20 kr., G. M. I frt, Palkovits József 4 frt 20 kr., Dászkál György 3 frt, Sós Sándor 20 kr., összesen: 22 frt 10 kr., melyért — valamint mindazoknak, a kik részint megjelenésükkel, részint közreműködésükkel a hangverseny sikerét biztositták — fogadják ez úton is köszönetemet. Gaál Pál.

= A vácz-vidéki molnár ipartársulaf közgyűlése, A vácz-vidéki molnár ipartársulat Ferenczy János elnöklete alatt f. hó 11-én tartá rendes évi közgyűlését, mely alkalommal az elnök kegyeletes szavakkal emlékezett meg Várady János volt tiszteletbeli jegyző elhunytéról, kinek emlékét a közgyűlés jegyzőkönyvileg örökité meg, helyébe pedig Korpás Márton városi tanácsos megválasztását megerősítette. A pénztár kimutatása a következő: az 1890. évi bevétel, illetve pénzbeli vagyon 297 frt 29 kr., az 1890. évi kiadás 44 frt 16 kr., maradvány 253 frt 13 kr., az 1889. és 1890. évről maradt behajtandó 26 frt 61 kr. A maradványból takarékpénztári letétbe helyeztetett 240 forint, a pénztáros kezelésénél hagyatott 13 frt 13 kr., melynek leszámolásakor Belényi János pénztárosnak az 1890. évre a szokásos felmentvén megadatott.

= A váczi muzeum részére Regner Márk egy 1762. évből való rézpénzt ajándékozott.

= A gyermekmenhely részére Bunyata Vincze 6 frtot, Ernyei János egy öl tűzifát, Parti János babot, borsót és lencsét adományozott.

— Riadalom farkasok miatt. Múlt vasárnap reggel a vasúti állomás közelében két farkast pillantottak meg az arramenők, kiknek lármájára az ordasok a középvárosi temető felé vették utjokat, hol a magas hóban ide s tova kergette őket a 10—15 főre menő összefutott nép. A temetőből, hol könnyű szerrel le lehetett volna azokat teríteni, az egyik a papvölgyi, a másik a törökhegyi szőlők felé menekült. Ugyanezen farkasokat láthatták a kosdiak is, leik azok felől az első hirt a városba hozták.

= Kimutatása azon kegyes adakozóknak, kik a városi szegényalap gyarapításához kegyes adakozásaikkal hozzájárulni szívesek voltak: Piufsich Lajos 10 frt, özv. Benkár Dénesné 2 frt, Pápa Lipót 1 frt. Weiner Ignácz 2 frt, Pintér Dávid 1 frt, Vida Vilmos

1 frt. Lencsó Sándor 50 kr., Irgalmasrend 2 frt, Hai- denfeld Ármin 1 frt., Tornyos Pál 50 kr.. Weiszbarlh János 2 frt, Szvoboda Antal 2 frt, Monszparth József

2 frt, Klapati János 1 frt. Összesen 28 frt. — A városi magánkórházalap gyarapításához pedig kegyes adakozásaikkal a következők járultak: Piufsich Lajos 20 frt, Neisz János 50 kr., Pápa Lipót 1 frt, Ulrich Ká- rolyné 1 frt, Lencsó Sándor 50 kr., Irgalmasrend 2 frt, özv. Nagy Jánosné 50 kr., Báján János ljfrt, Hai- denfeld Ármin 50 kr., Csizmadia ipartársulat 1 frt, Tornyos Pál 1 frt, Dr. Virter Lajos 4 frt, Regele Károly 50 ki-., Dr. Zechmester János 2 frt, Sipos Emil 1 frt, N. N. kanonok 5 frt, Kátay Ferencz 2 frt, özv. Csereklye Jánosné 50 kr., özv. Vetési Tor'dai Istvánná 25 kr. Klapati János 1 frt, Prokop Károly 50 kr. Összesen 45 frt 75 kr. A kegyes adományokért köszönetét mond Haidfeld Lajos, pénztáros.

— Ritka égi tünemény. Szerdán (f. hó 1 4-én) reggel 7 órakor nap felkeltekor egy fénysugár hatott keresztül a keleti láthatárt övező felhőkön, amely sugár a szivárvány színeihez hasonlított, s pár perez múlva szétoszlott. —Ugyané tünemény! látták többen csütörtökön reggel is hasonló időtájban.