Váczi Közlöny, 1891 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1891-04-12 / 15. szám
XIII. évfolyam. 15. szám. Vácz, 1891. április előfizetési aki: negyed évre 1 frt 50 kr. házhoz hordással vagy postai szétküldéssel. Egyes szám ára : iO kr. Kapható: KISS ERNYEI ANTÓNIÁNÁL Kossuth-tér (Gyürky ház.) SZ E IS li ESZTÓ* ÉK ÉS KIADÓHIVATAL: Vácz, Gasparik-utcza 12. sz. alatt (hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők). Kéziratokat nem adunk vísízu. Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el. mi: hetési: li: jutányosán eszközöltetnek s többszöri hirdetésnél kedvezményben részesittetnek. NyilUér: sora ...........................................................kr Bé lyegilleték minden beiktatásnál SO kr. SZÉPIRODALMI HETILAP. HELYI ÉS VIDÉKI ÉRDEKŰ TÁRSADALMI ÉS A sz. Vincze-egylet tevékenysége. Azon alkotások között, melyek újabb időben városunk sok viszontagságot kiállóit rétegének, a szegény osztálynak javára, helyzete enyhítésére, elviselhetővé tételére keletkeztek, bizonyára nagyon jelentékeny helyet foglal el a sz. Vincze-egylet. Három éve mull februárban, hogy létre jött, s városunk nemesgondolkozású lakossága nem késeit a nemes ügyet nagylelkűen felkarolni, mert a segélyezés azon módszere, melyet ezen jótékony egyesület magáénak vall, egyrészt az Ínségesek helyzetének, körülményeinek legmegfelelőbb, másrészt a könyörületből, szerétéiből nyújtott adománynak méltó helyre juttatását is leginkább eszközölni képes. Mi kezdettől fogva folytonos figyelemmel kisértük ezen egylet működését, hallottuk a segélyezetteknek hálás könnyek között rebegett köszönetéit, szemtanúi voltunk és vagyunk az egyleti tagok önzetlen fáradozásának: s igy csakis örömmel tehetünk jelentést az egylet harmadik évi rendes közgyűléséről, mely f. h. 5-én, a káth. leányiskola egyik termében tartatott meg. A közgyűlésről, melyen szépszámú érdeklődő közönség vett részt, tudósitónk a következőket Írja: A közgyűlést Kanda István kanonok, az egylet buzgó elnöke nyitotta meg, lelkes szavakbad, fejtegetvén a felebaráti szeretet értékét, szellemét, jutalmát. Majd az egylet tevékenységére tért át, szólván arról, miképen törekedett az a jótékonyságot helyes irányban gyakorolni. Végül köszönetét mondott a szegényügy nemeslelkű pártfogóinak, az egylet pártoló tagjainak, városunk és vidéke nagylelkű közönségének, mely az egylet szellemét kezdettől fogva magáévá tette, s hogy az ily mérvű tevékenységet fejthetett ki, szives adományaival lehetségessé tenni kegyeskedett. A gyűlést imával nyitotta meg. Ä „Váczi Közlöny“ tárczája. Betyár kaland. Irta: IKIiss Anzselie. Mind a hárman elhelyezkednek az erős szerkezetű, de nem valami tetszetős formájú magyar szánkón. Mely előtt türelmetlenül kapálódzik a fölcsengetyüzött gyönyörű. négy almás szürke. A liberiás borotvált képű kocsis néhány üveg ó vörösbort, meg az elmaradhatlan konyakost szép óvatosan elhelyezi a hátsó ülés ládájába. Az urak lábára szépen ráteriti a tigrisbőr pokróczot, megnézve elébb, ha a melegített téglák rendben vannak-e. Azután maga is fölkapaszkodik a bakra. A hol már ifju gazdája helyet foglalt. S Istennek ajánlva a lelkét feszesen ül helyén midőn a lovak megindulnak. Azok pedig röpítik a szánt gyorsan, mint a szélvész. A simára fagyott fehér úton szintén szikrázik az ugráló jégdarab, a mint azt* a lovak patája messze elrúgja a levegőben. — Mennyi kiváncsi leány fő jelenik meg a virágos ablakokban, mikor a csengő-bongó szánka arra vágtat. — De van is mit nézni azon, mert az ügyesen hajtó, még a füligjérő bundában is föltűnő érdekes alak nagyon jó arra, hogy magára vonja a nézők figyelmét, férfias büszke magas homlokára olyan kitünően oda illik a hozzá simié vidrabőr sapka; olajbarna sápadt arczá- nak van valami keleties büszke jellege, ami csak parancsolni tud. De engedelmeskedni nem. A mellett van valami megnyerő jóság, nemes büszkeség a finoman metszett ajkak körül, a mit sötét szén fekete bajusz tart árnyékban. Rábeszélő nagy kék szeméi vannak, mélyek, mint a nyugvó tenger, s sötétek, mint a liold- talan éjszaka. Nagy bundája valami rendkívül arisztokratikus ki- nézést kölcsönöz neki, a bő ujjak alól kicsinynek látszó finom keztyüs kezeknek. — A hátsó ülést egy 40--45 Ezután Bitesei István titkár tette meg évi jelentését, előzőleg részletes tájékozást nyújtva az egylet ápoltjainak helyzetéről. Ürömmel jelenti, hogy városunk és vidéke n. é. közönsége az egylet működését nemcsak fokozott érdeklődéssel kiséri, de fokozott támogatásban is részesíteni kegyeskedik. Wirnhardt Gusztáv pénztárnok a pénztár állapotáról tett jelentést, mely szerint az egylet bevétele a harmadik év folytán 174G frt 26 kr., kiadása 1343 frt 20 kr. volt, mely összeg kenyérre (95841\2 kg.), húsra (1791/2 kg.), tűzi fára (1840 csomó), meleg ételekre (1137 adag) s egyéb segélyezésre fordittatott. A pénztárnoknak a szokásos felmentvény megadott. Majd Sztrecslo János ruhatárnok a rulianeműekről, Ketslés József egyleti tag a kiosztott fűtő mennyiségéről tettek részletes jelentést. A jelentések végeztével az egylet elnöke mély köszönetét mondott az egylet összes műkögő tagjainak buzgó fáradozásaikért, névszerint is Sztrecsko János ruhatárnoknak, ki a ruhatár kezelése, és Ketskés Józsefnek, ki a fűtő beszerzése és kiosztása körül kiváló buzgalmat fejtett ki. Erre Gajáry Géza polgármester az egylet érdemes elnökének, a tisztikarnak, az egyletnek mondott köszönetét közhasznú működésükért a város nevében, Nikitits Sándor alelnök szintén az elnöknek s titkárnak, Kanda István elnök az iskolaszéknek a terem átengedéséért, s végül az egyletet a n. é. közönség továbbá kegyes pártfogásába ajánlotta, mire a közgyűlés az évi kimutatás nyomatott példányainak kiosztásával véget ért. A kimutatásból a következő adatokat emeljük ki: Van az egyletnek jelenleg 20 működő, 91 pártoló tagja, a lefolyt évben volt 86 jótevője. Állandó segélyezésben részesit az egylet jelenleg 16 családot, 26 egyes házi szegényt, fűtővel segélyezett a lefolyt évben 41 hajlékot, azonfelül több szegényt ruha-félékkel, gyógyszerrel stb. Tagadhatlan tény, hogy ezen egylet városunkban, kivált mióta, annak lakosságára valóban sanyarú idők következtek be, sok jót eszközöl, mert az a módszer, melylyel a segélyt közvetíti, a szegények állapotának s körülményeinek legmegfelelőbb. Miért is, hogy mulasztást ne kövessünk el, ezen jótékony egyletet városunk s vidéke nemesgondolkozású lakossága figyelmébe s nagylelkű pártfogásába a legmelegebben ajánljuk. Városi közgyűlés. Vácz város képviselőtestülete múlt vasárnap közgyűlést tartott, melyen mintegy 70-en vettek részt. Gajáry Géza polgármester üdvözölvén a szép számmal egybegyült képviselőket, a gyűlést megnyitotta. Legelőször is olvastatott a m. kir. földmivelésügyi minisztérium leirata, melyben értesiti a tanácsot, hogy hajlandó városunkban egy bizományi szénkéneg raktárt felállítani, ha a város alkalmas helyiségről, valamint az elárusítandó szénkéneg és szénkénegető eszközök és az ezek árából befolyó összegeknek saját felelőssége melletti kezeléséről saját költségén gondoskodni fog. A miniszteri ajánlat, miután a szénkéneg raktár felállítása és kezelése a város nagyobb anyagi megterheltetésével nem jár, a mennyiben a kezelési költségek a vevő közönségre átháríthatok, szőlőtulajdonosaink pedig azon nagy előnyben részesülendnek, hogy minden nagyobb utánjárás nélkül és olcsó áron szerezhetik be a szükséges anyagot, s remélhetőleg a vidék is itt szerzendi be azt, mi által városunk elárusitási központtá válnék, a mi az általános forgalmat is nagyban növelné, egyhangúlag elfogadtatott, s a szükséges intézkedések megtételével a városi tanács, a pénzügyi és amerikai szőlőszeti bizottság bízatott meg. Lencsó Sándor kövezetvám bérlőnek 3000 frt bér- hátráléka elengedése ügyében beadott kérvényét a pénzügyi bizottság indítványa alapján a képviselőtestület elutasította, tekintettel azonban arra, hogy ő az előbbi bérlőknél jelentékenyen magasabb összeget fizet, s igy a város irányában nagyobb érdemei vannak, másrészt pedig a város környékén az elmúlt évben fellépett marhavészi tilalmak folytán a bérlő jövedelme is csök- j kent, bérlőnek hátraléka lefizetésére 1892. év végéig halasztást engedélyezett. Olvastatott a megyei alispán végzése dr. Bolgár Lajos fegyelmi ügyében, melynek értelmében ellene fegyelmi vizsgálat rendeltetett el. évesnek látszó férfi foglalja el. Nagyon tekintélyes kinézéssel, kiborotvált álla császár szakállal. Meg egy beteges sápadt, szőke, világos szemű vadász ruhás fiatal ember. — Mindannyiukon van bizonyos előkelő intelli- genczia. A mi nem enged közönséges emberekre következtetni. A bakon üllő fiatal ember olyan magaviseletü, mint egy splénes angol. Nem szól senkihez, nem kérdez senkit, nem néz senkire. Egyedül azzal látszik elfoglalva lenni, hogy a tüzesen száguldó lovak egyforma trappban menjenek. A kellemes arczu idősebb úr, a ki jól megelégelte már a hallgatást, előveszi hímzett szivartárczáját és egy illatos trabukoszszal kínálja meg társát, maga is rágyújtva egyre. A fiatal szőke azonban a magáét unalmas arczki- fejezéssel veti ki a hóba. Nos hát miért nem gyújtunk rá öcsém ? kérdi az idősebb úr. Mert nem veszi be a természetem, felel hanyagul a kérdett. Szégyeld magad mon amié, már maholnap olyan puha leszel, mint egy összemorzsolt nikodemiai na- rasces. Hisz az annyira sern erős, hogy még egy kisasszony is fogfájás nélkül elszívhatja. Hagyd el cousin; mais regardais ce, ezek a puskák meg vannak töltve. Ha véletlenül elsülne egy. Nos mit tenne az? kérdi az idősebb kaczagva. Hisz kifelé van csöve fordítva, a hóba meg hagy fúrjon akkora lyukat, a milyen neki tetszik. G’est vrais, de mégis Jean, vegye ön kézhez azt a hetes csövűt, tudod barátom az ördögöt nem jó a falra festeni. Hangja vékony és tiszta, mint egy leányé. - Egy ál táljában olyan emberekre emlékeztet, kik a saját árnyékuktól is megijednek. Hó színű selyem kendője a nyakán gonddal van megkötve, az Ízlésesen átszúrt aulik bizanzi kővel. Zsebéből kis tükröt von most elő, gondosan pödörgeti finom szőke selyem bajuszát, jobbról is, halról-is. De már ezt meg nem állhatja szó nélkül az a másik úr. Ugyan te Simon, mond csak, kinek akarsz te megtetszeni ebben a bolond sivatag pusztában, a minek most neki vágunk? Barrrátom, barrrátom rácsol Simon, tudod kedves barrrátom, én hm — semmi. Apropos nem szádunk le Tiszaiéknál ? Tudod egy kissé átmelegedni a hosszas hideg árt az arcz'bőrnek. — Meg aztán! Eh ne bolondozz gyerek. Ha félted a fehér taine- det, akkor mért nem kötsz fátyolt, mint valami finyás leány, vagy mért nem maradsz otthon, nem ilyen beteg gyerekeknek való kirándulás ez! Csak össze hozna a sors valami jó szőrű toportyán férgekkel, hogy látnám meg milyen caracalét járnak akkor az ilyen nagyvárosi kisasszony ifiurak — ijedtükben. Mit mondasz riadt fel ijedten Simon ! Toportyán féreg? Van az erre tájt — akkor, akkor talán, de izé. Ne bolondozz pajtás; ez nem az én idegeimnek való. Tán inkább, hogy is mondjam, mennék. No csak hagyd el carissime. Látom a szemeidből, hogy alig várod, hogy találkozzunk egy párral; nohát ne félj semmit. Lesz akár tuczat számra. Á malitiozus bárónak úgy látszik, nagy kedve telik a fiatal ember ijesztgetésében; mert olyan gyönyörűséggel nézi annak, az ijedtségtől megnyúlt comieus arczát, mintha csak Moliere valamelyik vígjátékéban gyönyörködne. A minap is szerle-szét szakgatták László grófék parádés kocsisát, a ki Tiszáinkhoz vitte az. elejtett nyulakat. Úgy bizony mon ether, az inas is alig biri. • megmenekülni a szét riadt lovakon, jó lábai meg erős I lélekjelenléte volt a ipsének, csak ennek köszönheti a ! megmenekülést. Egyébiránt ne csinálj olyan kérdőjel I hosszú arezokat, mert Aladár is tudja, ha nem hiszed ' kérdezd meg. Itt történt a zsadányi pusztától alig egy ! fél órányira, Persze egy árva szó sem volt igaz- belőle és föl is
